Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-27
&6Ö A nemzetgyűlés 27. ülése 19á6. Magyarország agrárállam. Mi addig élünk, . ameddig a földmívelésünk reuzálni fog. Hoí | állunk mi tudás dolgában? Ne méltóztassék azt gondolni, hogy én ezt most mondom, mert j húsz évvel ezelőtt a felsőházban is elmondottam. (Nagy Imre (kp): Akkor helyénvaló volt, ma már nem helyénvaló! Akkor helyénvaló volt elmondani! Ma már csináljuk!) Igen t. képviselő úr, igenis helyénvaló, mert nem történt semmi komoly, elhatározó lépés sem, csak az a frivol játék van, hogy itt talán nem kell tudni semmit- Ügy tűnik fel, mintha azzal szeretnének brillírozni, hogy minél kevesebbet tud valaki, annál inkább alkalmas a vezetésre. (Zaj és ellentmondások a kommunistapárt soraiban.) Áll ez a földművelésügyi kormányzat legmagasabb fokon álló vezetőire is. Méltóztassék ezt megcáfolni, ha sikerül, alá fogom írni. .Tessék megnézni, hol tartunk: mi tudásban és képzettségben *? Hála Istennek, ott tartunk, hogy minden iparosembernek meg kell tanulnia a maga mesterségét, de vájjon hány embert tanítottak meg a földnií vetésre és történt-e már elhatározó lépés? (Orbán László (kp): Maguk a háromezer holdjukon a béreseket milyen gazdasági szaktudásra tanították meg?) Jaj, de jó tanítványa a képviselő úr Kotosváry-Boricsának! 415 Ha a képviselő úr" megnéz- j né, megtudná. Nekem harminc hold földem van, én mindig földmívelő voltam, nem éltem a nép butításából és félrevezetéséből. Kikérem magamnak az ilyen ínszmuáeiót meg akkor is, ha tömegekeit vonultat fel ellenem. (Egy hány a kommunistapárt oldalán: A cselé/lei az ezerholdas bérleten hogy éltek, arrói beszéljen. — Zaj.) Jöjjön el yelem, néeze meg, én nem félek tőle.. Erre a támadásra csak azt váLaszolom, hogy kezemben van még a letűnt aljas reakciós rendszer idejéből a, Függetlenség című lap, amelyet ilyen.aljas iniszinuáeióért a Gömbös rendszer diadala idejében elítéltek, amikor én nyíltan kiálltam, nem a föld alá buj- j tam és álltam önmagam a harcot azok eilen, ! akik a népet butították és igyekeztek felhasz- . nálni politikai céljaik elérésére. (Egy hang a ! kommunistapárt oldalán: Minket nem tűrt meg a Horlthy-parlament egy percig sem!) Igen t. Nemzetgyűlés, én meguntam már azt, hogy a váltakozó rendszerek ezeket az igazán lélekemelő eszközöket egymástól átvették. Kólosváry-Borcsa most ott van a népbí* róság előtt, mert aljasul rágalmazott mindenkit és hazugságokat mondott. Az én becsületem tisztán áll; csak mindenkinek olyan tiszta múltja volna ebben az országban; mint nekem! (Szabó István (kp): Azért veszik el az utolsó földjét most, mert szépen áll a becsülete a demokráciában!) Micsoda, mit beszél? (Felkiáltások a pártonkívüli ellenzékiek soraiban a közbeszóló felé: Érthetően beszéljen, nem lehet érteni! Magyarul tessék! — Ratkó Anna (kp): Nyissák ki a fülüket!— Szabó Piroska (kp): A bikacsökről beszéljen, amit hiasznált. — Zaj és ellentmondások a pártonkívüli ellenzékiek soraiban.) Bizonyítsa be, mint ahogyan én is bebizo- • nyitottam. Én nem vertem agyon embereket, mint ahogyan maguk agyonverették az embereket Kecskeméten és másutt. Erről beszéljenek, engem nem lehet terrorral megijeszteni. Ne beszéljenek demokráciáról, amikor diktatúrával, megfélemlítéssel, ezekkel a lejárt aljas eszközökkel akarnak itt erőt szerezni. (Egy hang a kommunistapárton: Szegy elie magát, micsoda beszéd ez? — Orbán László (kp): Mlríga minket ne ok'taseotn déanokráciáriai!) De maga se oktasson engem! (Zaj a kommwNEMaETGYÜL-ÉSI NAPLÓ I. évi május hó Bán, pénteken. 866 nistapárt oldalán. — Az elnök csenget — Feíkiáltások a kommunistapárt oldalán: A reakciósokat védi! — Ratkó Anna (kp): Ilyen ember kinyithatja jjbl a száját! Hal vam áitt a diktatúra? — Zaj és ellentmondások a pár o\nkívüii ellenzékiek soraiö \n.) Elnök: Kérem képviselőtársaimat szíveskedjenek higgadtságukat megőrizni. (Drózdy Győző (pk): Az a reakció, hogy az igazságot nem akarják meghallgatni! — Ratkó Anna (kp): Maguktól? — Prieszol József (kp): Telkesháza; Egyek község, 416 azt hallgassák megl — Zaj.) Kérem a képviselő uratr méltóztassék beszédét folytatni. Vásáry József (pk): Majd amikor a képviselő urak befejezik közbeszólásaikat. Az haragszik, akinek nincs igaza, ez régi példabeszéd. (Felkiáltások a'-kommunistapárton: Eláll a szótól?) Igen t. Nemzetgyűlés! Amint mondtam, a tudásra, igenis, szükség van. Nehogy valaki félreértsen, kijelentem, nem a. magam részére kérek bármit is, mert én soha nem kértem meg nem szolgált munkáért ellenértéket. A földmívelő lakosságnak. arról a társadalmi rétegéről beszélek most, amelyről nem lehet eltagadni, hogy mindig zászlóvivője volt a mezőgazdasági kultúrának. Ez pedig a bérlők társadalma volt. Az a bérlőtársiadalom, amelynek ki kellett fizetnie a rendkívül magas földjáradékot (Kállai Sándor (szd): Az olcsó napszámbérből ki lehetett fizetni! — Egy hang a kommunistapárton: Otthonról ismerik magát! Egy földije mondta! — Felkiáltások a pártonkívüliek oldalán: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem, képviselő úr, folytassa beszédét, "mért lejár a beszédideje. Vásáry József (pk): Legfeljebb leülök, ha lejár. Egyéb nem történik. (Drózdy Győző (pk): Azt. szeretnék!) Igen t. Nemzetgyűlés! Ez a bérlőtársada•I'Om — tessék végignézni, meg lehet állapítani — érte el a mezőgazdaság terén a- legnagyobb eredményeket. Ez-- a bérlőtársadalom úgy keletkezett, hogy először egy cselédemberből kisbérlő lett, a fia már középbérlő lett és így haladt tovább. (Úgy van! Úgy van! a pártonkívüliek soraiban.) Az ország földjének körülbelül egyhatod része bérlők kezében volt, akiknek semmi más vagyonúk nem volt, mint a bérletben lévő instrukció. Ezekről semmi gondoskodás nem történt. Tudom, hogy ezt mindenki érzi, s ne méltóztassék rossz néven venni, ha ezek az emberek szerettek volna -földhöz jutni. A veiéin szemben lévők nagyon sokszor protezsáltak már grófokat és iparmágnásokat is földjeik mentesítése céljából. (Zaj a kommunistapárt oldalán.) Ezt tessék megcáfolni! (Egy hang a kommunistapártban: Kik voltak azok? — Orbán László (kp): Ez hazugság! Szemenszedett hazugság! Stühmerné Oberschall Ilma "(pk) : Legalább normálisabb hangot használnának! —Az elnök csenget.) Tessék megérdeklődni, ki támogatta a legutóbbi ülésen Montenuovo herceg és Kíiob Sándor kérelmét. 417 Akkor mrüjd. meg fognak róla győződni és remélem, mindenkiben van annyi tisztesség, hogy ha mást meggyaláz, bocsánatot kér érte. Ez a demokrácia, igent, uraim ! (Nagy zaj a kommunistapárt oldalán. — Orbán László (kp): Ne gyalázkodjék! Az a demokrácia, hogy ne hazudjanak! — Az elnök csenget. — Orbán László (kp): Mondja meg a nevét az illetőnek! — Felkiáltások a kommunistapárt soraiban: Nevet kérünk!) Azt szeretném kérni az igen t. Nemzetgyü55