Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-26
819 A nemzetgyűlés 26. ülése 1946. Ha azonban az interpelláló képviselő úr külfölddel akar bennünket összehasonlítani, akkor tegyen atekintetben összehasonlítást, hogy a háborús bűnök megtorlása Magyarországon milyen jogászi alapossággal, tárgyilagossággal,, precizitással, milyen szigorral és milyen ütemben történik. Ez az összehasonlítás kétségtelenül a mi javunkra fog kiütni. S ba ez így van és Szabó Lőrincet, Kodolányi Jánost, Sinka Istvánt, Kocsis Lászlót 403 t-ib, a. mi példaszerű igazságszolgáltatásunk nem részesítette a törvényünkszabta megtorlásban, ez azt mutatna, hogv ráiuk' a megbocsátás és megnyerés elvét kell alkalmazni. Kérem a t- Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1946. évi április hó 8. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök.« y < Elnök: Faraigó László képviselő urat a viszonválasz jo<ra megilleti. Kérdem a képviselő urat, kíván-e a viszonválasz jogával élni*? (Felkiáltások: Nincs itt!) Kérdem a t- Nemzetgyűlést,, méltóztatíhak-e a miniszterelnök úrnak az internelláeióra adott válaszát f tudomásnl venni! (Igen!) A nemzetgyűlés! a váfltaszt tudomásul vélte. Köyetlkezilk a minisizlterelinök* úr váliasz-i Veér Imrei képviselő firnlafk ia közéleti 'tisizitíaság tárgyábtap f./évi február hó'-27-én előterjeszteni interpieUació járta. , Gyurkovits Károly jegyző• •(olprfsdi): »Twf telit Nemzetgyűlés! Dr. Veér Imre nemzétgyűlésii képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi február hó 27-én t*airt*ott"t. ülésén interpellációt j'tnltézidtf a msagvar ktotmányhoK az ezldőszerliínt is érvényben 5 lévő, de végre nieím hadtlotit Öisszeférhettel'lenségi tör vén v ért vén vési tése tárgyában. Erre az interpellációra a következőket vá1 a szolom : Dr. Veér Imre igen tiszitelt képviselőtársiam interpelláció Ja' kétirányú : sürgeti egyrészt a parlamenti összeférhetetlenség kérdésének rendezését, szóváteszi másrészt a. közéleti tisztaság időszerű kérdéseit. A (kormány az összeférhetetlenség kérdésének rendezését napirentlen tartja és amint a néri életérdekeit .érintő egyéb és nem kevésbé -f entas ügyek mellett erré-lehetőség Tesiz ;-a ^kormány e tekintetben meg fogja. tenni. iiniíézfcedésieiit. Aimá a közéHetli korrupcióról szóló sütrogásolkiait illeti, meg kell jegyeznem, hogy ez a legtöbb esetben & reakciónak a demokratikus közigiaizgatás ellen 'intézetlt iakniaimunlkáia. Nine« uáirit és nincs koirmánvhaffJós<ág ebben ate országban, amely az ilyen üzelmeket fedezné, viszont tatpasztalhlalt'iuk, hogy iaimlkor ilyen esetek vtaPJóban előfordulnák, — ímleífr elkéozelbetetlen, hogy egy súlyos glazdasáei helyzetben lévő orsteágbam és rosszul fizetett ti>siztviselő>í ! ársaidalomban elő ne fordulnának — az illetékes szervek kérlelhetetlen szigorral járnak el aizokkial szemben, aküikre nézve al hivatalli korrunció beíbfecínyí'íást nyeri! 1 , A*z interpelláló ieren • %&%• ' telt képviselő űr e tíelkintetben csak általánossáigioikira szorítkozik s ígv elég. ha én iis noisságban nyugtallOm meg, hogy a» kormány mindent megtesz a közéleti tisztaság jlavítnsara éis kéri a nemzetgyűlés tagjait, hozzanak minden ortyain értesülésíf. amielv e tékintetberi hasznos lehet, konkrét formában a kO'rmánv tudomására, hogy a megfelelő intézkédlé&ek azonnal foganatba tehetők legyenek. Kérem a t. Nemzeitgyűlést, hlogv válászomíaifi tudomásul venni méltóztassék:. Budapest, 1946. évi április hó '8. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök.« évi május hó 2-án, csütörtökön. 820 . Elnök: Veér Imre képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Kérdem a képviselő urat, kiván-e a viszonválasz jogával élni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nincs itt!) A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak a miniszterelnök úrnak--az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) • A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Guláesy György képviselő úrnak az összeférhetetlenségi törvény sürgős megalkotása tárgyában folyó évi február hó 27-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat; szíveskedjék a választ felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Guláesy György nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. évi február hó 27-én tartott ülésén interpellációt intézett a magyar kormányhoz, az összeierhetetlenségí törvény mielőbbi megvalósítása tárgyában. A nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlensége tárgyában 264/1945. M. E. sz. alatt írásbeli választ adtam dr. Veér Imre t. képviselőtársam e tárgyban elmondott interpellációjára. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy dr. Veér Imre ' interpellációjára adott válaszomat dr. Guláesy György t. képviselőtársam interpellációjára vonatkozóan is tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1946. évi április hó 8. Nagy Ferenc s. k.« Elnök: Guláesy György képviselő urat a viszonválasz^ joga megilleti. Kérdem a képviselő urat, kíván-e a viszonválasz jogával élni, • igen vagy nem? (Felkiáltások: Nincs itt!)>A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Dénes István képviselő úrnak a magyar-román vámunió tárgyában, folyó, évi február hó 27én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (d'vassá): »T. Nemzetgyűlés! Dr. Dénes István nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlés 1946. ^ évi február hó 27-én tartott ülésén interpellációt intézett az összkormányhoz a magyar-román vámunió tárgyában. Erre az interpellációra -, a következőket válaszolom: A probléma, melyeit dr. Dénes Istyán igen t. képviselőtársam a nemzetgyűlés elé hozott, olyan, hogy az valamennyiünket közelrő(l érint és érdekel, s ezért szükségesnek tartottam a kormánynak ezzel kapcsolatban elfoglalt álláspontját a nyilvánosság előtt már korábban is leszögezni. A magyar demokrácia külpolitikájának első elhatározása volt, hogy a szomszéd államok felé bizalmi légkört teremtsen és Románia volt az az ország, ahol a mi őszinte közeledési szándékaink a legnagyobb visszhangra találtak, bár a hivatalos kapcsolaÉbt még nem tudtuk felvenni. Pécsi beszédemben is hangsúlyoztam, hogy túl a két ország közötti közös érdekekből fakadó kapcsolaton,, ez a viszony számunkra Erdély. - magyar népe szempontjából sem közömbös. A magyar-román vámuniónak Groza miniszterelnök által felvetett gondolata ebben a kedvezőbb politikai légkörben született meg és a békekötés után Magyarország keresni fogja a
