Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-26

813 A nemzetgyűlés 26. ülése 1946. évi május hó 2-án, csütörtökön. 814 sea való MKes'viía.tásáL Ez egyiötücai demokratikus államban sem szokásos. ' • Felhívom még az interpelláló képviselő úr figyelmét arra, hogy a békeelőkészítés meffindításakiorr^ 1945. év június hó 29-én 13/!r/es. Be. szám alatt alábbi szövegű levelet intéztem ai koiaílícióban képviselt demokriatlikus pártok elnökeihez : »Tüszltelestél értesítem Elnök Urat áriról, hogy a, külügytninisEitériumbatQ a háború be~ fetjelzését köveitlő nemzetközi 'fláopgyalások előkészítésére békeelőkésizítő osztálylt szervez/temt Tekintettel ia vár haló tárgyalásoknlalk; a nemzet egész jövőjéae kiható nögy hortteerejére s ezziel kapcsolatban a magyar kbrmánytria nehezieidő súlyos felelősségre, elengedhetetlenül ' szükségesnek tartom, ho^y a békieelőkészíté ' ülgymeneitíérőil ai magyar dleímiokira/tikus pártok vezetői megfeMő lájékloztaitást nyerjenek és hegy &Í munkálaltokba esetleg maguk a pártok is tevékenyen bekapcsolódjanak. Ezért van szerencsém: tisztelettel f elk érni Elnök urat, hogy a párt részéről egy megbizot-t/ajt fcEÍveskedjék kiküldeni, akii a külügyminisztérium békeelőkészítő osztályának vezetője niasítáiStomriai bizalmasan tájékoztatni fog- ,a békeelőkészítés terén eddliff történ!fékről. Kívánatos volna, ha e mesrbiaoltt mielőbb érintkezésbe lépne ai békeelőkésizítő osztály veZeitőjéyeil és megltenné a párt esetleges észrevételeit az ed dis? végzett és a tervezett munkálatokra, Budapest, 1945 június 29.« E levélből kitűnőleg tehát a pártok s így a képviselő úr pártja, megbízottjának is. bármikor módjában áll, hogy a békeelőkészítési ügyek valódi állásáról a. békeelőkészítő osztály vezetője né] rendszeresen tájékozódjék. Ha ez megtörténne, valószínűleg sok felelőtlen híresztelésnek es az ország legfőbb érdekeit sértő hírlapi támadásoknak vehetnie elejét. A magam részéről kezdettől fogva á legszorosabb együttműködést szerettem volna létrehozni a békeelőkészítés terén a pártok és a külügyminisztérium' illetékes szervei között és ennek megvalósítása még ma sem késő. Ami a külügyminisztérium személyi összetétele ellen elhangzott kifogásokat illeti, utalok arra, hogy a készülő B-lista végrehajtása során ^ alkalom fog nyílni arra, hogy egészséges változások történjenek a külügyminiszté rium személyi összetételében. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell mondanom azt is, hogy a partpolitikai szempont ból történt^ beavatkozások à külügyminiszté rium személyi kérdéseibe szintén nem minden esetben szolgálták a külügyminisztérium tisztviselői kara f

színvonalának emelkedését. A magam részéről arra törekszem, hogy a külügyi tisztviselők kiválasztásánál, a 'demokratikus meggyőződés és magatartás maga tói értendő kívánalma mellett, elsősorban a szakszerű felkészültség, a tehetség, továbbá a feltétlen megFízhatósáffban és gerincességben kicsúcsosodó jellemheli tulajdonságok legyenek irányadók". Budapest, 1946 március 23. Gyöngyösi János s. k.« Elnök: Sehiffer Pál kéuviselő urat a v.iszonválasz joga megilleti. Kérdem a képviselő urat, kíván-e a viszonválasz jogával élni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nincs r jelen!) Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mélíóztatnak-e a külügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Tpen!) A nemzetgyűlés a válasz! tudomásul veszi. Következik a földmívelesügyi miniszter úr írásbeli válasza Dadi Imre volt képviselő

401 úrnak a volt földesurak és körülöttük csoportosuló magyar reakciónak a földreform elleni támadása tárgyában folyó évi február hó 27-én előterjesztett interpellációjába. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »T. Nemzetgyűlés! Dadi Imre nemzetgyűlési képviselő úr 1946 február hó 27-én interpellációt intézett hozzám a földbirtokreform -tárgya-, ban. Válaszom a következő: A demokratikus Magyarország fejlődése szempontjából korszakalkotó földbirtokreform eredményeihez senkit sem engedek azzal a céllal hozzányúlni, hogy az újonnan földhöz juttatottakat a földjükből kiforgassáL Azt azonban indokoltnak' tartom, hogy ahol 50 kat. holdat meg nem haladó parasztbirtokot vettek igénybe és osztottak ki, — és ezzel a törvényes rendelkezések határait túllépték — ezek az ingatlanok a volt tulajdonosok birtokába visszaadassanak. Megjegyzem, hogy ilyen esetek csak szórványosan voltak. Ezek a szempontok egyébként érvényesülnek a telepítésről és a földbirtokreform befejezésének . előmozdításáról szóló törvényja- • vaslatban, amelyet a kormány rövidesen a t. Nemzetgyűlés elé kíván terjeszteni. A ; ceglédi ügyben tényrnégá/llapító vizsgálatot rendeltem el. Tudomásom szerint azonban a Cegléden földhöz juttatott földmíveseket' senki seni akart n ingatlanaikból kiforgatni. Budapest, 1946- évi április hó 1. napján. Dobi István s. k. földmívelesügyi miniszter.« Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a földmívelesügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni

1

? (I.aen!) A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi.. Következik a földmívelesügyi miniszter^ úr írásbeli válasza., Szentbe József kppviselő úrnak Gál Mihály telepítési körzetvezető hatásköri túllépése tárgyában folyó évi február hó 27-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat,, szíveskedjék a választ felolvasni. - m Gyurkovits Károly jegyző ( olvassa) :

tr »TV Nemzetgyűlés! Szenthe József nemzetgyűlési képviselő úr folyó évi február hó 27-én interpellációt intézett hozzám az árpavetíőmag igénybevétele és Gál Mihály telepítési körzetvezető hatásköri túllépése tárgyáhían. Válaszcím a következő: A közellátási miniszter úr 15.410/1946. K. M- számú rendeletével elszámoltató bizottságokat alakított, amelyek az önellátók feleslegeit veszik igénybe. -Ai rendelet^ részletesein szabályozza, hogy a háztartási és vetőmagszükségletre mennyi gabonát 'tarthat meg a gazda, így árpából kat, holdankint vetőmag céljára 90 kilogrammot lehet megtartani, ezenkívül árpából a gazda minden tenyészkoea után még megtarthat' 120 kilogrammotEszerint a közellátási miniszter úr fenti rendelkezése az árpavetőmag ós . tenyészállatneveléshez szükséges takarmány árpa meghagyását biztosította. Feltehetően arról lehet tehát szó, hogy az elszámoltató bizottság a konkrét esetben hatáskörét túllépte. Ennek megvizsgálására a közellátási miniszter urat felkértem. A képviselő úr interpellációjának máso-