Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-24
737 • A nemzetgyűlés 24. ülése I94i $020 osztályok elleni — Folytonos »aj.) beterjesztett egy törvényjavaslatot... Elnök: Figyelmeztetem a felszólaló képvi* selő úrnőt, hogy a házszabályok szerint a tárgytól eltérni nem szabad. (Ügy van! Úgy mm! a szociáldemokrata- és a kommunistapárt soraiban.) Tessék a tárgynál maradni. SÍ ach ta Margit (pk): Tisztelt elnök úr, személyes megtámadtatás címén jogom van válaszolni. (Felkiáltások: Tessék külön kérni!) Elnök: Kénytelen vagyok megállapítani, , hogy a házszabályok értelmében erre most nincs joga a képviselő úrnőnek ... Slachta Margit (pk): Jogom van személyes megtámadtatás címén válaszolni arra, amit nem akartam szóvátenni. Elnök: Szíveskedjék a tárgynál maradni. Személyes megtámadtatás címén majd a szót annakidején megadom. Slachta Margit (pk): T. elnök úr, kérdezem: mikor lesz az az »annakidején«? Elnök: Az elnöknek joga van a következő ülés napirendjének megállapítása után a szót megadni. Slachta Margit (pk): Es nekem nincs jogom a házszabályok értelmében... Elnök: Igen, de nem most. Ne tessék az elnökkel vitatkozni. Tessék folytatni. Slachta Margit (pk): Csak azt a megjegyzést kivánom tenni, hogy mindenkinek az Ízlésére bizom azt, hogy komoly tárgyalásnál oda nem tartozó dolgokat vessenek be állandóan a vitába. A 2. § d) pontja bűntettnek minősíti többek között a felekezeti békétlenségre való izgatást. Én nagyon örülök annak, hogy ezt bejeszövegezték a törvényjavaslatba, azonban ennek értelmében egy e) pontot javaslok ugyanide és pedig ezzel a szöveggel: »e) aki a polgárokat valláserkölcsi ismeretek megszerzésében akadályozza, aki őket vallásuk gyakorlásában korlátozza, vallásosságuk miatt nekik hátrányokat okoz és papjaik ellen izgat.« (Szabó Piroska (kp): Megint Mitndszentyt 3 * 1 védi!) Habár nem akarok hosszasabban beszélni, ezt mégis kissé meg kell indokolnom, mert máskülönben nem világos, hogyan kerül bele a demokrácia védelméről szóló törvénybe ez a pont. (Felkiáltások a szociáldemokratapárton és a kommunisbavpárton: Világos! Dehogy nem világos!) T. Nemzetgyűlés! Dr. Moór Gyula nagyon röviden és rendkívül világosan magyarázza meg ezt, mondván, hogy a természet nem demokrata, a természetben nyoma sincs a demokráciának. (Faragó László (szd): Meg kell reformálnunk a természetet! — Felkiáltások a szociáldemokratapárton: A természet habsbnrgista! A természet legitimista!) Amikor tehát mi őszintén demokráciára törekszünk, szemben állunk avval a nehézséggel, melyet a demokráciáról tudomást nem vevő nyers természet jelent, amelyet valamennyien magunkban hordozzuk és amely például ilyenekben fejeződik ki, hogy holott a demokrácia mindenkinek általában szabadságot kíván és igér, (Felkiáltások a szociáldemokratapárton: Csak a demokratáknak!) — hiszen* á demokráciának a lényege ez — mégis természet szerint arra hajlunk, hogy szeretjük a saját szabadságunkat, de ugyanolyan könnyedséggel vagyunk hajlandók átgázolni a mások szabadságán. Ezt csak példának mondom. (Zaij a szociáldemokratapárton.) Ugyancsak dr. Moór Gyula képviselőtárNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ I. évi mároiiis hó 12-én, kedden, 738 sunk uoz fel példákat arra, hogy a természetbon nincsenek egyforma emberek, s a természetben rengeteg a kötöttség. Nos, tehát ahhoz, hogy mi legyőzzük a mindnyájunkban lévő nyers természetet, nagy lelki kultúra szükséges, amely lelki kultúrára nem tudunk felemelkedni akkor, ha nem vagyunk vallási életet élő emberek. Csak egy szívből vallásos ós kiművelődött ember (Egy hang a szociáldemokratapárton: Lásd Kun pátert!) 882 képes arra, nogy amit pillanatnyilag elgonaoit, mint szépet, ami az emberiségnek is jó lesz, a gyakorlatban meg is valósítsa, mert amikor a természet gyermeke a gyakorlatban észreveszi, hogy a másik szabadsága az ő szabadságát korlátozza, akkor bizonytalan kezd lenni afelől, hogy akarja-e mindenkinek az elgondolt szabadságot. Es ez így van más vonatkozásokban ia. Tehát, amikor azt indítványozom, szövegezzük bele a javaslatba azt, hogy embertársainkat, polgártársainkat ne akadályozzuk vallásuk gyakorlatában, illetőleg, ha valaki akadályozza, akkor az vétséget követ el a demokrácia ellen, azért indítványozom ezt, mert a gyakorlat (amellett szól, hogy nemcsak a tömegek, melyekre a demokratikus törvények áldása vonatkozik nem képesek valláserkölcsi élet nélkül az igazi demokrácia hordozására, hanem azokbaű is, akik a hatalom birtokában vannak, szintén megszólal az önző természet, amely önmagáiban, valláserkölcsi kiműveltség nélkül, az arra való felemelkedettség nélkül a természet ösztönét fogja követni és így ők is lecsúsznak a demokráciának áldásos teréről, amint ezt Moór dr. élesen megmondja a demokrácia örvényeiről szóló nagyszerű kifejtésében. Két örvényét említi: az anarchiát és a diktatúrát, egyéni diktatúrát és az osztálydiktatúrát. Az anarchiában mindenki mindent akar magának, a diktatúrában egy osztály, vagy egyes egyén rákényszeríti akaratát a többiekre. Indokolásom röviden a következő: az emberi természet vallásos kiművelés nélkül antidemokratikus, aki tehát a vallásosság ellen dolgozik, az a demokráciának ellensége. (Mozgás és zaj a szociáldemokratapárton.) Egy másik indítványom is van a 2. §-hoz, (Mozgás és zaj a. f szociáldemokraűapárton.) amely a következőképpen szól: Módosítsuk a 2. § d) pontját olyan módon, hogy beleszövegezzük azt, hogy: »a törvényekben előre megállapítottan alkalmas más cselekményt követ el«, mert máskülönbéin olyan bizonytalanság keletkezik, melyre Bálint képviselőtársunk mutatott rá. Az indokolás: ilyen fontos bűncselekmény meghatározására nem lehet alanyi érzéseket tekintetbe venni. Például izgathat valakit az is> hogy valiamely vallás saját alapelvei szerint hirdeti meggyőződését. Elnök: Szólásra következik? Vörös Vince jegyző: Bálint Sándori Bálint Sándor (dn): T. Nemzetgyűlés! Javaslom, hogy a 2. § b) pontját a következőképpen módosítsuk: vagy ágy egyszerűen, hogy: »Aki a demokratikus államrend ellen gyűlöletre izgat«, — beszédemben kifejtettem az »alapintézmény« szóval és fogadómmal kapcsolatos aggodalmaimat — vagy, ha az előadó úr jobbnak találná, aura kérném» hogy ebbe a javaslatba esetleg belekerülne az, mit kell érteni az alapintézménnyel kapcsolatos, fogalomcsoporton s ezt esetleg novellárisaai is meg lehéítine állapítani. •47'- r
