Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-24

715 A nemzetgyűlés ZL ülése 1946. évi március hó 12-én, kedden. 716 országon, azok nyugati példákból indultak ki, ahol a polgárság be tudott kapcsolódni, sőt fejlődésében meg tudta teremteni a maga forradalmát és a nemzetre is nagy haszon származott azokból a forradalmakból Nálunk azonban ez az egységes lelkialkatú polgár­ság teljesen hiányzott. Amikor az egység nem volt meg és ugyanakkor harcolni kellett egyrészt a demokrácia létéért, másrészt bizto­sítani kellett valamilyen formában a rendet a visszaözönlő és elkeseredett katonasággal szemben, küzdeni kellett az áruhiánnyal és az inflációval, akárcsak a mai napokban, végül pedig, amikor fejünk fölé jött egy kétségkívül súlyos békediktátum, akkor az októberi forra­dalom kísérlete befejeződött. Mit tanulhatunk mi, a magyar demokrá­cia mai hordozói ezekből a példákból, amelye­ket itt előadtam? A demokráciát az ész, a be­csület és a közmegegyezés kormányozzák, de a hatalom érett, egyetértő és egységben maradó erők nélkül a legszebb demokráciában sem tud TTi^gmarfidni, különösen nem kezdő demo­kráciában. (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán,) Szükség van tehát a büntetőjogi védelemre minden olyan szervezkedés ellen, amely az 1946-1. tc-ben lefektetett demokratikus állami rendszer ellen irányul. Szükség van arra, hogy kemény kézzel vívjuk a reakció elleni harcot, de szükség van a demokratikus erők egysége­sítésére is az élet egész területén. Szükség van arra, hogy a központi hatalmat meg tud­juk szilárdítani és a kormányzatnak pozitív programmot tudjunk adni hosszú időre szó­lóan. A mai viszonylatokra értve: legalább egy esztendőre ki kell dolgozniok a demokra­tikus pártoknak a maguk közös programmját és a kormányzat feladata legyen ennek a pozi­tív urogram m nak keresztülvitele az élet egész területén, (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) mert a demokráciát — és ebben egyetértek az előadó úrral — nemcsak és nem is elsősorban büntetőjogi szankciókkal lehet védelmezni. mert mi a hatalmunkat, a Horthy-rendszerrel ellentétben nem a csendőrszuronyokra akarjuk alapozni. (Ügy van,! Ügy van! a kisgazda^ párt oldalán.) hanem arra a pozitív demokra­tikus prpgrammra, amely az élet egész terü­letén megalkotja azokat a demokratikus intéz­ményeket, amelyek — ha hosszú időn át tart is ez a munka — lélekben is át fogják nevelni az 'egész népet és demokratikussá foecják tenni az egész magyarságot, - (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) A kormányzatnak nem lehet más feladata, — és azt hiszem, valamennyien egyetértünk ebben — mint az, hogy saját központi hatal­mát erősítve, pozitív programmját kifej­lesztve, kemény kézzel végrehajtsa azt a pro­grammot, am oly a demokratikus pártok közös megegyezéséből születik. (Taps a kisaazdapár­ton.) Tartsuk meg a demokrácia törvényeit, hajtassuk végre á demokrácia rendelkezéseit az élet egész területén. Annak érdekében, hogy ez a harc, amelyet a demokráciáért folytatunk, necsak büntetőjogi téren vívóit harc legyen, szükség van a stabil rendre. (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Tudom, hogy sok embernek a »stabilitás« szóhoz a múltban olyan emlékei tapadnak, hogy azok miatt talán ez a szó kellemetlen és nem olyan reminiszcenciákat ébreszt, mint amilyeneket ebben a pillanatban szeretném, hogy min­denki érezzen. Véget kell vetni az élet egész területén az átmenetiség érzetének. Erezze mindenki ebben az országban, hogy a demo­krácia végérvényes és megdönthetetlen rend. (Taps a Ház minden oldalán.) Éreztetni kell ezt mindenkivel, mert ezt követelik a külföldi példák^ is. Franciaország nyolcvan esztendő alatt tizenhárom alkotmányt fogadott el és tizenhárom forradalomszerű változáson ment keresztül. Mi azt szeretnők, hogy a mi demo­kráciánk a maga alapintézményeiben meg­alkotva, organikusan, a változó idővöl lépést tartva, megmaradjon ugyanazokon az alap­elveken, amelyeket az 1946:1. tc-ben lefektet­tünk. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Szükség van a demokratikus intézmények fejlesztésére ^az élet egész területén. Mi a ma­gunk részéről mindenkor a szakszervezeteket a demokrácia bástyáinak ismertük el. Valóban a szakszervezetek biztosították a magyar köz­életben az elmúlt* nehéz időkben a demokrácia eszméinek állandóságát. Ma azonban elérkezett az óra'*arra, hogy a másik nagy társad a 1 mi osztály, a magyar parasztság ugyanúgy meg­kapja a maga érdekképviseleti szerveit, (Ugy van! Ugy van! — Taps a kisgazdapárt és a pa­rasztpárt oldalán.) amint a munkásság meg­kapta ezeket az szerveket. Szükség van arra, hogy ezek az érdekképviseleti szervek minél nagyobb hatáskörrel megteremtve, módot talál­janak^ a magyar parasztság gazdasági, politi­kai és kulturális nevelésére. (Ugy van! — Taps a kisgazdapárt oldalán.) r T. Nemzetgyűlés! Ha a weimari Németor­szággal szemben levontuk azt a tanulságot, hogy hibázott, amikor a közigazgatását átala­kítás és demokratikus reform nélkül haeryta, akkor magunkkal szemben vonjuk le ebből azt a konzekvenciát, hogy a magyar közigazgatás mielőbbi demokratikus reformja nem marad­hat el. (Ugy van! a kisgazdapárt oldalán.) Nemcsak egyszerűen B-listáról, nemcsak egy­szerűen arról van szó, hogy az államháztartást próbáljuk^ egyensiílyba hozni, vagy legalább is az e téren felmerülő kiadásokat próbáljuk meg csökkenteni, hanem arról van szó, hogy olyan közigazgatási gépezetet kell teremteni és azt úgy kell körülvenni az önkormánvzatok bástyáival, hogy ne lehessen soha többé dik­tatűrás közigazgatás ebben az országban. (Taps a kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt ol­dalán.) Nemcsak az szükséges, hogy demokra­tikus gondolkozású emberek üljenek a hivata­lokban, mert sokszor hiába demokratikus gon­dolkozású az ember, ha antidemokratikus maga az a gépezet, amelynek tagja. Az ember nem­csak eeryén, hanem egy potenciális energia is, egy hely tulajdonosa, birtokosa, és bajosan tud azon a helyen mást csinálni, mint amire az ottani energiák és lehetőségek rendelkezésébe állanak. Nem elég a közigazgatás reformját úgy elképzelni, hogv a főszolgabírákat elnevez­zük járási főjegyzőknek, nem elésr < a közigaz­gatás reformját úgy sem elképzelni, ho?y má­sok a járási főjegyzők, mint akik ' azelő+t fő­sznlgabírák voltak, hanem önkormánya ti tes­tületet kell felállítani járásonkint. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) Az önko-mtánv^t a de­mokráciának legszélesebb nevelő iskolája (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárt olânlân.) Fejlett demokráciákban mindenütt azt láliuk. hogy az emberek az önkormányzati testületekben kez­dik el működésüket, és fokozatosan rátérve nagy feladataikra, kerülnek be azután az or­szágos politikába. Szükség van_ arra, ho?y az emberek felelősségérzettel nyúljanak a kérdé­sekhez és vizsgálják meg a problémákat sok-

Next

/
Thumbnails
Contents