Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-24

hl A nemzetgyütés & Ülése 194Ű. hatálya alá eső bűncselekmények elbírálása. . Felmerült az» hogy szakbíróság- elé kerüljön. A bizottság ezt az álláspontot elvetette. Elvetette azért, mert jelenlegi szakbíróságaink öszszetétele nem nyújt biztosítékot arra, hogy a törvény végrehajtásában és alkalmazásában kívánatos demokratikus következetesség és szigor érvényesüljön, (Ügy van! a kommunistapárt oldalán.) sőt félő volna,, hogy a még tekintélyes részükben horthysta és reakciós ideológiával telített itélőbírámk kezén elsikkadna a törvény lényege és az általa megvalósítani kívánt cél, a demokrácia ellenségeinek kíméletlen üldözése. Ezért a bizottság úgy döntött, hogy nem szakbírÓ3ág, hanem a táblai székhelyen létesített speciális népbírósági tanácsok legyenek hivatottak a jelen törvény hatálya alá eső bűncselekmények elbírálására. Ezeknek a tanácsoknak az összetétele olyan, hogy egy szakbíró elnök mellett még négy tag van. A négy tagból egyet-egyet à Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokratapárt és a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezetei küldenek ki. T. Nemzetgyűlés! Ennyit kívántam a törvényjavaslattal kapcsolatban úgy általánosságban, mint az egyes paragrafusok ismertetése során a nemzetgyűlés elé terjeszteni.^ Nem kétséges, hogy jelen törvény életbelépésével és gyakorlati alkalmazásával erősíteni fogja a demokratikus állami rendet, erősíteni fogja a kormányzat tekintélyét és szilárdságát. Megnyugvást kelt a jelen törvény a demokrácia minden hívében és barátjában és indokolt megfélemlítést a demokrácia ellenségeiben. Hiba volna tehát ennek a törvénynek a jelentőségét lebecsülni, mert kétségtelenül erős bástyája lesz a magyar demokrácia várának. De hiba volna feltételezni azt, hogy önmagában véve ez a törvény már megvédi a magyar demokráciát minden ellenségével szemben. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar demokráciát nemcsak a büntetőjog fegyverével, büntetőjogi rendszabályokkal kell védeni ellenségeivel szemben, hanem kíméletlen harcot kell folytatni politikai és gazdasági síkon is egyaránt a magyar reakcióval szemben. Természetesen t ez nem jelenti azt, hogy büntető rendszabályra nincs szükség, nem teszi feleslegessé a törvényt. Bizonyos fokig a magyar demokráciára is alkalmazni lehetne azt a régi cromwelli mondást, r amely azt mondja: bízzunk Istenben, de azért tartsuk szárazon a puskaport. A magyar demokrácia erősségét és szilárdságát r

.— ezt jól kell látnunk és tudnunk — a nép érdekét szívén,viselő, izig-vérig következetes demokratikus politika szolgálja legjobban. Az ország gazdasági talpraállítása, a nép jólétének felvirágoztatása, a reakció elleni kíméletlen politikai és gazdasági harc ad szilárd, megdönthetetlen alapot a demokrácia alá. Ahol sikerült elbuktatni a demokráciát, mint például Németországban, ott nemcsak azért, sikerült ez, mert a demokrácia gyengekezű és elnéző volt ellenségeivel szemben, hanem mindenekelőtt és elsősorban talán azért, mert nem képviselte a nép érdekeit, nem tudta magához kötni életre-halálra a dolgozók tömegeit, mert politikájában a népelnyomó, népellenes szempontok érvényesültek és ezek megrendítették a néptömegeknek a demokráciába vetett bizalmát. Erősíteni, védeni, megdönthetetlenné tenni a magyar demokráciát annyit jelent, mint biztosítani benne a nép uralmát minden ellenét^ màrdius hé Í2-én, keâà&U 7Ï2 tétes reakciós érdekkel szembeni annyit jelent, mint igazi népi demokráciává tenni; annyit jelent, mint biztosítani az- országban teljes egészében és maradéktalanul a magyar nép győzelmét és uralmát. T. Nemzetgyűlés! A magyar demokrácia és köztársaság védelme végső fokon a magyar nép kezébe van letéve, és nem kétséges, hogy a magyar demokrácia és köztársaság legfőbb biztosítéka a magyar néptömegeknek a demokrácia iránt érzett hűsége, bizalma és elszántsága arra, hogy minden erővel, ha kell foggal és körömmel is megvédje népünk ellenségeivel szemben. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Ries István igazságügyminiszter: T. Nem zetgyűlés! Van szerencsém benyújtani az emberi alapjog'ok hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés és taps.) Kérem» a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közjogi és alkotmányjogi bizottsághoz való utalásai Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságnak. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül Bognár József képviselő úr. Bognár József (kg): T. Nemzetgyűlés! Amikor pártom, a független kisgazdapárt nevében a demokratikus állami rendszer és köztársaság büntetőjogi védelméről beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólok,, legelőször is szeretném ezt a törvényjavaslatot a magyar demokrácia eddigi fejlődésébe beállítani, hiszen minden egyes törvény, amelyet ezután hozunk, a demokrácia életében szervesen Öszszefügg sok másfájta törvénnyel, amelyet eddig már meghoztunk és szerves része lesz annak a demokratikus állami rendszernek, amelyet Magyarországon fel akarunk építeni. A magyar demokrácia a felszabadulás uitári három nagy kérdés előtt állt- Az első az \-olt

, hogy az elmenekült közigazgatás, az elmenekült állami gépezet helyett a legprimitívebb közigazgatási teendőket, ellássuk az egész vonalon és ezáltal megakadályozzuk azt, hogy a felszabadulás után anarchia legyen ebben az országban. Mérhetetlen önfegyelemmel tettek tanúságot a magyar dolgozók r arról, hogy a reakciós rendszer minden régi^ hírverésével szemben, politikailag teljesen érettek a demokráciára. A magyar demokrácia ezekben a nehéz napokban végig meg tudott maradni a törvényesség, a demokratikus intézmények vonalán és azt lehet mondani, sehol sem csapott fel a huszonötéves reakció nyomán igazán jogosnak nevezhető elkeseredés vagy a nép dühe. A demokrácia második teendője a napjainkig tartó súlyos és állandó harc a gazdasági problémákkal, a velük való folytonos birkózás. A magyar demokrácia a gazdasági lehetetlenülés állapotában megfelelő eszközök nélkül vette kezébe ezt az országot, s a gazdasági bajok napról-napra szaporodtak. Néhányszor már-már úgy látszott, hogy végleg elnyel bennünket a fenyegető ár, de idáig még mindig sikerült megtalálni a gazdasági kérdéseknek legalább a tüneti kezelését, a pillanatnyi megoldást. Legszerencsésebb «s legnagyszerűbb pâli*-