Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-23

693 A nemzetgyűlés 23. ülése 1946. évi március hó 11-én, hétfőn. 694 publikálandó hírek közé és így látott az nap­világot a kultuszminisztérium folyóiratában. t A ködös tervről rosszul leadott és nem­egészen helyesen megítélt hírből támadt az a nagy sajtóhaj eihő, — nem tudom másnak ne­vezni — amelynek alapján a -kultuszminiszté­riumot, a magyar közoktatást ismét a reák­ciósság vádja érte. Más példák is vannak. Meg kell azonban mondanom, vannak valóban olyan esetek is, nem is egy, amikor ügy ilyen jelentés valóban antidemokratikus magatar­tású, nem odavaló ember ellen irányul és eb­ben az esetben mindig eljárunk. Ezt az esetet csak azért tartottam szüksé­gesnek elmondani, hogy azt a kérést fűzhes­sem hozzá, hogy azok, akik ilyen híreknek, ilyen adatoknak publicitást adnak, vizsgálják meg előbb híreik és adataik tárgyi valódisá­gát (Justus Pál (szd): Es ez a kultuszminisz­térium lapjára vonatkozik?) Amikor — ismét­lem — minden erőnkkel azon vagyunk, hogy elvégezzük közoktatásunk megtisztítását a reakciós és nem odavaló elemektől, nem sza­bad figyelmen kívül hagynunk azt, hogy való­ban demokratikussá ezt a közoktatást nem negatívumokkal, nem eltávolításokkal, hanem pozitív intézkedésekkel tesszük. Hadd mondjam el itt a magyar közneve­lés területén folyó komoly demokratikus munka védelmében azt, hogy megkezdtük az általános iskola megszervezését. Aki vala­mennyire is tájékozódott ezekben a kérdések­ben, tudja, mit jelent az általános iskola. Eu gedjék el nekem, hogy ezt részletesen ismer­tessem. Az általános iskola feladata az, hogy az elhanyagolt és elnyomott széles magyar lömé- ; geket, a munkásság és a parasztság szélos ;..Ö-­megeit, a földmunka után, a szabad munka lehetőségének megteremtése után a szabad művelődésnek nemcsak jogához, hanem lehe- : tőségéhez is segítse. A magyar közoktatás­ügyi minisztérium külön ügyosztályt -állított fel az általános iskola ügyeinek mentől jobb , és mentől célirányosabb intézésére. Ennek az ügyosztálynak élén olyan ember áll, aki szin­tén jelleme, becsülete és élete ügyévé tette azt, hogy az általános iskola valóban a ma­gyar dolgozók iskolája legyen. Az általános iskolához kapcsolom azt a másik intézményt, . amelynek munkája most kezdődött meg, a második félév elején és ez a dolgozók iskoláinak intézménye. Ez az iskola azoknak a kitűnő, jóképességű munkásoknak és parasztembereknek az iskolája, akiknek nem volt módjuk arra, hogy az iskolában is megállják azt a próbát, amelyet az élet isko­lájában kinn már megálltak. Ezeknek teszi lehetővé azt, .hogy műveltségüket elmélyítsék, rendszeresítsék, hogy a megfelelő képesítést megszerezhessék. Említettem az előbb azt, ' hogy a, magyar demokrácia egyik nagy feladata még, hogy megfelelő demokratákat neveljen magának. Az ifjúság a jövő problémáit fogja megoldani, nekünk azonban a jelen harcait is meg kell vívnunk. A jelen harcaiban — azt is mondtam — nem mindig számíthatunk azokra a semle­ges lelkekre, akik, ha nem is ellenségei, de nem is barátai, nem is harcosai a magyar de­mokráciának. Onnan kell tehát embereket és munkatársakat szereznünk a magyar demo­krácia számára, ahol a magyar demokrácia természetes szövetségeseket talált: a munkás­ság és a parasztság köréből. Ez a másik nagy alkotása a magyar vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak, amely megfelelő módon, megfelelő szellemben fog életre kelni és ala­kot ölteni. Minden előfeltételünk megvan ah­hoz, hogy ezt higyjük. Ha ez így bekövetke­zik, akkor ez a szellemi élet területén fel fog érni a földreform vagy a földosztás jelentő­ségével. Ilyen konkrét reformintézkedésekben lá­tom én elsősorban feladatomat s abban, hogy ezeknek az intézkedéseknek az útját egyen­gessem, ezeket elpkészítsem és ha lehet, meg .is. valósítsam. Éppen ezért, e részletintézkedé­sek mellett és után teljes erővel a magyar közoktatás demokratikus átszervezésének, a magyar kultúrpolitika teljes reformjának munkájába fogtunk. Most nincs időm, hogy ennek a reformnak részletkérdéseiről beszél­jek. Az egyes intézkedések egymásután hama­rosan be fogják bizonyítani, a vallás­os közoktatásügyi minisztérium valóban arra igyekszik, hogy a maga eszközeivel jó szolgá­latot tegyen a magyar demokrácia és ezzel a magyar nép, a magyar nemzet ügyének. Ezen a ponton térek rá a negyedik inter­pellációra, Nyirjessy képviselő úr interpellá­ciójára, amely a köznevelés egységesítését kérte számon a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztertől. Errevonatikozóan röviden csak ezt mond­hatom: két ok eredményezte azt, hogy a vallás­os közoktatásügyi minisztériumtól egyes < iskolatípusokát elvettek. Az egyik, egyes "minisztériumok természetszerűleg törekszenek arra, hogy a maguk irányítása alá helyezzék azokat a szakoktató, szaknevelő intézménye­ket, amelyek az ő munkakörük számára ne­velnek utánpótlást, hogy így gyakorlati szük­ségleteiknek vagy szempontjaiknak megfele­lőbben szerezhessenek érvényt. Érzésem szerint a másik olk a hivatali elődömmel szemben megnyilvánuló bizonyos politikai bizalmatlanság volt. így történt, hogy a múlt év nyarán a minisztertanács szeptember 1-i hatállyal a mezőgazdasági, majd egy másik rendelettel a kereskedelmi, egy harmadik rendelettel pedig az ipari szak­oktatást az egyes szakminiszterek hatásköre alá helyezte. Kétségtelen, hogy a múltban a szakokta­tás területén nem minden volt a legnagyobb rendben. Ezen a területen valóban szintén gyökeres és erőteljes reformokra van szük­ség. De kétségtelen az is, hogy a szakiskolák különvétele nemcsak komoly anyagi költsége­ket jelent, mert hiszen ezeknek az iskoláknak mindenütt külön igazgatást, külön főigazgató­kat, külön igazgatószemélyzetet kell megszer­vezni, hanem nagyon sok esetben szükségessé teszi új épületek emelését is, mert hiszen so­káig nem tartható fenn az az állapot, amely ma helyenként tapasztalható, hogy egy épü­letben három minisztérium hatásköre alá tar­tozó iskolák vannak együtt. Éppen ezért, de elvi szempontból is, teljesen magamévá teszem a képviselő úr véleményét és magam is leszö­gezem: mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a magyar közoktatást, a magyar köz­nevelést ismét egységesítsük. Ebből a célból az első minisztertanácson, amelyen .résztvettem, deklaráltam állásponto­mat ezekkel az intézkedésekkel szemben s kértem a minisztertanácsot, hogy a közokta­tás egységét állítsa vissza. Ezt az indítványt •akkor, más meggondolások alapján, le kellett 44*

Next

/
Thumbnails
Contents