Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-22
6Ö7 A nemzetgyűlés 22. ülése 1946, Következik Halter Béla képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Mala sits Géza jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak az ország külpolitikai érdekeit sértő sajtóközleményekről és hajlandó-e ezen a téren a megfelelő intézkedéseket megtenni?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs jelen!) Az interpellációt a nemzetgyűlés törli a napirendről. Következik Futó Dezső képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Következik Futó József képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Következik Jónás József képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Következik Fekete Tibor képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. A képviselő úr halasztást kért. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A nemzetgyűlés a halasztást megadja. Következik Futó Dezső képviselő úr interpellációja a belügy- és az igazságügyminiszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvassa): »Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a volt kecskeméti rendőrkapitány, Bánó Mihály saját kérelmére állásától felmentett rendőrezredes lelkiismeretét több ember meggyilkolása és agyonkínzása terheli? Vaii-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy nevezett a magyar állam rendőrségét többszázmillió pengő értékben megkárosította? Hajlandók-e a miniszter urak Bánó Mihály volt kecskeméti rendőrkapitánynak, illetve Dél-Pest vármegye volt rendőrségi vezetőjének ügyét napirendre tűzni, a vizsgálatot a legsürgősebben megindítani, illetve a már felvett jegyzőkönyveket további kiegészítés ügyében egy pártokon felülálló vizsgálóbizottságnak kiadni és a belügyminisztériumban elfekvő nyomozati jegyzőkönyveket a vizsgálati bizottságnak rendelkezésére bocsátani?« Elnök: A képviselő urat illeti a szó. Futó Dezső (kg): T. Nemzetgyűlés! Nem hiszem, hogy akadna a nemzetgyűlésnek egyetlenegy tagja is, aki ne hallott volna a kecskeméti ^ embervadászról. Bánó Mihály rendőrezredesi uniformisba jogtalanul beöltözött cégéres gonosztevőről. (Derültség a kisgazdapárton) Bánót joggal nevezhetem a demokrácia Héjjas Ivánjának. Bejegyzett interpellációmmal kapcsolatban szeretném elmondani a Duma-Tiszaközi rémnek és bűntársainak bűnlajstromát, akik mindannyian nemcsak hogy szabadlábon vannak, hanem közülük még ma is akadnak néhányan, akik tényezői rendőrségünknek. (Felkiáltások a kisgazdapárton: Hallatlan!) Szeretném hinni hogy interpellációm elmondása után mind a belügyminiszter úr. évi február hó 27-éú, szerdán. 658 mind pedig az igazságügyminiszter úr tovább folytatják és befejezik a már megkezdett vizsgálatokat, demokratikus rendőrségünk kötelékéből eltávolítják a gonosztevőket s példásan megbüntetik azokat, akik ma még szabadlábon vannak. / T. Nemzetgyűlés! És most lássuk, ki volt Bánó Mihály, kik voltak bűntársai, hogy tudja meg a t. Nemzetgyűlés és az egész ország köz • véleménye, mit követett el a Kecskemét és Dél-Pest vármegye rendőrkapitányságának vezetésével megbízott rendőrtisztviselő, aki olyan válogatott kínzásokat alkalmazott a nála letartóztatott embereken, melyek legalább olyan nívót értek el. mint a Horthy- vagy a Szálasi-rczsim legválogatottabb kínzásainak módszerei. T. Nemzetgyűlés! Talán mentő körülménynek tudnám be, ha Bánó Mihály végigjárta volna a deportáltak kálváriás útját. Mentőkörülménynek tudnám be. ha a fehérterror annakidején agyonkínozta volna Bánót, és most a bosszú dolgozott volna benne. De nincs szá mára mentőkörülmény, mert Bánó pusztán szadista hajlamát elégítette ki embertársainak megkínzásávalS most elmondom, hogy tárgyalt Bánó ezredes és pribékjeinek hada a kapitányságra beszállított vizsgálati fogságban lévő emberekkel. (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! Amikor Bánó Mihály elé vezettek egy embert, első dolga volt. hogy arcul ütötte, ököllel vagy pisztolyaggyal verte, és ntána hasbarúgta. Nem minden rúgásnál kaptak a vizsgálati fogságban lévők hasfalrepedést, vesevérzést, vagy szakadást. Ez volt a rendőrezredes úr bevezetője. (Mozgás a kisgazdapárton.) Utána levetkőztették a foglyot, díványra vagy székre kötötték és gumibottal verték talpát, csipőjét. karját legalább tíz percig. (Egy hang a kisgazdapárton: Csendőrmódszer!) A kínzásokban leghűségesebb fegyvertársa az ezredes úrnak egy Dózler nevű. ma. tudomásom szerint. Pestre áthelyezett, legalább rendőralezredesi rangban lévő rendőrtiszt volt. (Fmi hang a kisgazdapárton: Nem léptették elő?) Csak a második menet után kérdezték meg a megverteket, hogy milyen bűnt hajlandók magukra vállalni. Ha nem elégedtek meg a »beismeréssel«, akkor kezüket összekötötték vagy bilincsbe rakták, földre teperték őket és derekuk föléi széket helyeztek, amelyen helyet foglalt m ezredes úr. és egy vastagabb bottal kezdte verni az áldozatok fejét- A különlegesebb kínzások közé tartozott egy villanyárammal telített bádogkorona., amelyet fejére raktak a letartóztatottnak. Ilyen vallatási módszerek után igazán nem lehet csodálkozni, ha a kihallgatottak nyolcvan százaléka dobhártyarepedést. oldalbordatörést, sérvet, vese szakadást, stb, kapott. (Zaj a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Tudomásom van arról. hogy Bánó Mihály és pribékjei több embert halálra kínoztak, és a fogságban lévő százak és százak ma is hordják testük 'én a Bánó-féle vallatási módszerek nyomait. Sokan nyomorékokká váltak, mások testi fogyatékosságot szenvedtek. Nem lenne teljes a beszámolóm, ha nem szólnék a különleges vallatási módszerekről. melyek közé elsősorban az úgynevezett Sallervallatás tartozott. A Sallert antógumiragasztásnál használják, amelyet ha meggyújtanak, többszázfokos hőt fejleszt. Ilyen Sallert kötött az emberek talpára, karjára, combjára Bánó és 42