Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-22

A nemzetgyűlés %2. ülése 1946. évi február hó 27-én, szerdán. 646 tethető össze azzal a munkateljesítménnyel, amelyet, hivatali állásuk követel meg. T. Nem­zetgyűlés! A múlt, amely annyi szörnyűségbe, olyan rettenetes pusztulásba sodorta az orszá­got — el kell ismernem — ©tekintetben kép­viselt bizonyos erkölcsi színvonalat, mikor az átkozott emlékű Horthy—Bethlen-rendszer alatt az inkompatibilitás, az összeférhetetlen­ség fennállt a főispánok és a miniszteriális, vagy közgazgatási tisztviselők vonalán. Ren­delkezési állományba kellett mennie annak a tisztviselőnek, aki képviselő volt és mint kép­viselő aktív munkakört nem tölthetett be. En a demokrácia • kirívó szégyenének és sürgősen megszüntetendő anomáliának tartom azt, hogy a kormánytól függő helyzetben lévő tisztvise­lők, különösen főispánok, törvényhozói műkö­dést gyakoroljanak, mert ez ennek a parla­mentnek egy organikus, alapvető hibája, amely megakadályozza annak a tiszta demokráciá­nak, annak a parlamentarizmusnak a kifej­lesztését és kiépítését, amelyet pedig ki kell fejlesztenünk, ki k>ell építenünk. Emiaitt is indokolt az összeférhetetlenségi törvényjavas­lat sürgős benyújtása. De át kell térnem interpellációm második részére, a közéleti tisztaság kérdésére is. A demokráciának féltékenyen kell őriznie a köz­élet tisztaságát, vigyáznia kell az intaktságra és olyan eréllyel kell lesújtania a panamákra ós a korrupcióra, még a magas pozíciók be­töltőivel szemben is, amilyenre példa még nem volt. (Általános helyeslés. — Felkiáltá­sok: Sőt!) Azt kell látnunk, hogy etekintetben a köz­életi tisztaság vonalán nem történnek olyan energikus intézkedések, amilyeneket méltán el­várhat a dolgozó magyar társadalom. Suttog­nak és beszélnek magas közállásban lévő em­berek és hivatalok túlkapásairól a korrupció vonalán és sajnos, nem látok etekintetben olyan intézkedéseket, amelyek megnyugtatnák az ország közvéleményét. Ezúttal még nem kívánok konkrétumokkal a parlament színe elé jönni. (Felkiáltások: Kár! Kár!) Elvárom azonban az összkormánytól, hogy etekintetben példát fog mutatni és minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni a közéleti tisz­taság intézményes biztosítására. Amikor a klasszikus költő Kóma hanyatlá­sát jellemezte, azt a mondatot használta, amely azóta minden korrupció és panama el­ítélésére szállóigévé vált: Romae omnia ve­nalia sunt. Vigyázzon a magyar köztársaság, hogy soha ne lehessen rá is vonatkoztatni ezt a klasszikus, de erkölcsileg megbélyegző mon­dást, hogy Komában minden eladó. 356 Cicero mondásával fejezem be interpellá­ciómat, aki így szólt: Vigyázzanak a köztár­saság konzulai, nehogy a köztársaságnak er­kölcsi sérelme legyen! »Videant consul es, ne quid respublica detrimenti capiat!« Elnök: A képviselő úr interpellációját a nemzetgyűlés kiadja a kormánynak. Következik Futó Dezső képviselő úr inter­pellációja a belügyminiszter úrhoz és az igaz­ságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urát. szíveskedjék az interpelláció szövegét felol­vasni- . Malasits Géza jegyző (oîvasm): »Van-e tudomása az igazságügy miniszter unnak múlt év november hó 25-én a békéscsabai járásbíró­ság fogházából id» Jantyik István többszörö­sen büntetett el^letű egyén — aki jelzett idő­ben is lopás miatt háromhónapos büntetését töltötte — kiszabadításáról és a kiszabadítás ér­dekében történő politikai akcióról, illetve be­avatkozásról? És van-e tudomás^ a belügyminiszter úr­nak a rendőrség:, illetve a békéscsabai Filip­pinyi rendőralezredesnek ez ügyben tanúsított magatartásáról?« Elnök: Az in'terpeiláló képviselő unat il­leti a szó. Futó Dezső (kg): T. Nemzet gyűlés! A Nép­szava tegnapi számából kell idéznem, amely ugyan nem fogolyszabadításról emlékezik meg, hanem egy másik népítéletről mond lesújtó bírálatot, mert például a nagykőrösi népítéle­áet 35T pozícióharcnak nevezd. Ezt írja a Népszava (olvassa): »Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a demokratikus kormány áltai kibocsá­tott törvényerejű rendeletekkel megválasztott tisztviselőket »népítélettel« távolítsák el szol­gálati helyükről, különösen akkor, ha azok múltjuk és politikai állásfoglalásuk következ­tében mindenkor megbízható. egyének voltak.« T. Nemzetgyűlés! Mondanom sem kell. nép­. ítélet is van, meg börtönből való fogolyszaba­dítás is van. de ezek nem minden esetben tisz­tességesek, bár mindkét esetben tisztességes akciók is előfordulnak. Ilyenkor nagyon kilát­szik a lóláb és a vak is észreveszi, hogy a hang Jákob hangja, de a kéz Ezsaué. •. , T. Nemzetgyűlés! Hagyjuk a nepiteleteket es most lássunk konkrét esetünkhöz, a békéscsabai fogolyszabadításhoz. Bizonyára lejátszódik most az önök lelki szemei előtt egy-egy fogoly­szabadítás, amelyről már hallottak, vagy amit mozivásznon láttak. Mindannyian tudjak, bogy egyaránt szabadítottak és fognak majd kisza­badítani bezárt embereket. Tudjuk, hogy lan­csics Mihályt például a szabadságot es függet­lenséget kívánó néptömeg szabadította ki tonr löcéből, mert Táncsicsot a szabadság es füg­getlenség egyik vezérének tartotta. De tudunk arról is, hogy szabadítottak már ki a börtönük­ből betörőket, tolvajokat és rablókat is. üzeket az embereket minden esetben cinkostársaik szabadították ki. (Ugy van! ügy van! a kis­gazdapárt oldalán.) Természetes, a szabadlábon lévő betörő, tolvaj és rabló nem úgy, megy a börtön elé, hogy »én rabló vagyok es jöttem a komámért«, hanem ravasz fogásokhoz folya­modik. Nem vitás, hogy betörőket, tolvajokat és rablókat csak betörők, tolvajok és rabLok ' igyekeznek kiszabadítani. (Ugy van! Ugy van: a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Őszintén megmondom, ezért lepett meg a békéscsabai fogolyszabadí­tással kapcsolatban az, hogy abban jelentós szerepet játszott egyik képviselőtársunk aki dr. Vértes Andor pártügyésszel együtt, felke­reste dr. Borbély János békéscsabai járásbirot és attól bizonyos id. Jantyik István, közönsé­ges bűncselekményekért többszörösen elitéit egyén azonnali szabadonbocsátását követelte. (Mozgás.) . ,.,-!• Ha egy párt vagy egy képviselő politikai fogoly kiszabadításáért egy tömeg élén meg­rohaimoz egy börtönt, ezt nem fogom szová­tenni a nemzetgyűlés plénuma előtt. De szova­teszem, ha egy képviselő közönséges bűncselek­mény miatt elítélt ember kiszabadítása ügyé­ben jár el. (Felkiáltások a kisgazdapárt olda­lán: Ki az? Ki az?) és vitán felül áll, hogy ez­zel a cselekményével még pártját is kompro­mittálja. (Felkiáltások a kisgazdapárt sorai­ban: Ki az? Tessék megnevezni!) Vagy volna közöttünk olyan demokratikus part, amely kö­41*

Next

/
Thumbnails
Contents