Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-22

631 A nemzetgyűlés 22. ülése. Í9A6. é\ álló vagy igazolóbizottság által állásvesztésre | itélt köztisztviselők működnek. így például Sá­fár Sándor felsőszentmártoni jegyző, azután ugyancsak Somogy megyében egy Kamarás nevezetű lakócsai jegyző került be. ilyen körül­mények között ismét a közigazgatási appará­tusba. (Neme thy Jenő (kg): Az egész ország­ban kettő? — Egy hang a kommunistapárton: Van még!) Nem kétséges, hogy ezek az. ele­mek meg akarják toroini vélt sérelmeiket a demokrácián és szembe akarják állítani a né­pet egymással. Azon igyekeznek, hogy felbo­ruljon a falvak békéje. (Zaj a kisgazdapárt oldalán.) Ezek az elemek szembenállnak a népi demokratikus szervekkel. Legszívesebben egy kanál vízben fojtanák meg a nemzeti bi­zottságokat, a földigénylő bizottságokat és a ítöbbi demokratikus szerveket, de mivel ezt nem tehetik, igyekeznek működésük útjába akadályokat gördíteni. Az ugyancsak somogymegyei Kutason pél­dául egy Gál nevű jegyző kitiltotta a nemzeti bizottságból la kommunisftíákaití [(Gúnyos de­rültség a kisgazdapárton.) De tudok más példát is mondani... (Foly­tonos zaj a kisgazdapárt soraiban. — À kis­, gazdapárt felé:) Talán hívják meg tiszteletbeli tagnak ezt a Gál nevű főjegyzőt (Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter: Ott van az már ré­gen! — Derültség a kommunistapárt oldalán.) A munkáspárti lakosság életét elviselhetet­lenné igyekeznek tenni. A legfelháborító'bb eset az, amely Kenézilő községben történt, ahol az Antalóczy nevezetű főjegyző összehívta a. község volt nyilasait, népítéletet tartott' (Su­lyok Dezső: (kg): Nagykőrösön nem volt nép­ítélet? — Zaj a kommunistapárt és a kisgazda­párt soraiban. — Halljuk! Halljuk! a kisgazda­párt oldalán.) ós a népítélet következtében ki­lenc bennszülött falusi lakosnak, akiknek csa­ládja is régebbi kenézlői lakos, mint a fő­jegyző úré, 24 órán belül el kellett volna hagynia a községet 24 kilós csomagokkal. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalén: Nem egészen így van! — Sulyok Dezső (kg): Nagyon. . hihetetlenül hangzik!) Ezek a közigazgatásban megbujt reakciós elemek különös előszeretettel gyalázzák a de­mokráciát és minden alkalmat -felhasználnak arra, hogy a tömegek előtt a demokratikus köztársaság hitelét rontsák. így például Ozo­rán egy Solymár nevű főjegyző kijelentette, hogy a demokrácia rontó kelevény a nemzet testén, amelyet előbb-utóbb ki kell operálni. De nemcsak Ozorán találkozunk. ilyen ki» jelentéseitkei, (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Feljelenteni! Miért nem jelentik fel?) hanem Bihar megyébeo, Bakon szeg község­ben is, ahol a Hortobágyi Jenő nevű jegyző úr tett hasonló kijelentést akkor, amikor az éhező budapesti gyermekeket akarták elhe­lyezni Bakonszegben. {Felkiáltások a kisgaz­dapárt oldalán: Fel kell jelenteni!) Révai elvtársam egy parlamenti felszóla­lásában megálllapította, hogy az igazolási el­járások rendkívül lesújtó eredménnyel végződ­tek. Nem kétséges, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket a kormány és a széles néptömegek a demokratikus Magyarország gazdasági alap­jainak megerősítésére tesznek, jóval komo­lyabb eredménnyel jártak volna, ha az igazo­lások során sikerül a közigazgatást megtisz­títani a reakciós elemiektől. (Egy hang a kis­gazdapárt oldalán: Ki igazolta Őket?.— Szabó Piroska (kp): Egymást igazolták!) n február hó 27-én, szerdán. 632 így például nem kétséges, hogy Sopron vármegyében lényegesen más lenne a helyzet, ha a jelenlegi alispán nem lett volna a nyilas alispánnak hűséges jtitkána, rendeleteinek megszövegezője és utasításainak segítője. (Közbeszólás a kisgazdapárt oldalán: Paraszt­párti, de rendes ember! — Élénk derültség a kisgazdapárt soraiban-) Annak jellemzésére, hogy milyen Sopron vármegyében a helyzet, legyen szabad néhány adatot felolvasnom arról, hogy kik dolgoznak Sopron megyében a közigiazgatásban. így pél­dául dr. Takácsi Nagy András, Sopron vár­megye főispánjának titkára, azelőtt is főispáni titkár volt; a nyilas uralom, alatt Várpalotai Vilmos nyilas főispánnak volt a titkára. (Z\aj.) Begovies Artúr városi főjegyző az SS-sorozó­bizottságnak volt a tagja s a névelemzés alap­ján kényszerítette az embereket arra, hogy be­lépjenek az SS-be. Fénykép van rójla, amint Baseli Ferencet 342 küldöttség élén mosolyogva üdvözli. (Folytonos zaj a kisgazdapárt sorai­ban.) Nem helyezkedhetünk azonban arra az ál­láspontra, ,t« Nemzetgyűlés, hogy mivel az iga­zolások ezzel az eredménnyel jártak, moisit már ölbe tegyük a kezünket. Ne hihessek a népnek és a demokráciának ezek a könyörtelen ellen­ségei, hogy szabadon fejthetik ki bűnös tevé­kenységüket. Tudomásul kell, hogy vegyék most már ezek az emberek, hogy saját börtö­nét építi az,, aki a magyar néppel szembehe­lyezkedik. (Ügy van! Ügy van! a kommunista­párt oldalán, — Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Ez igaz! Ügy van!) A demokrácia hosszú időn keresztül türelmesen viselkedett ezekkel az egyénekkel szemben, elérkezett azon­ban a demokrácia türelmének Is a vége, (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) és szükséges, hogy a demokrácia, a demokratikus államhatalom jogos önvédelemből erélyesen le­sújtson ezekre az emberekre. Szükséges azért, mert azok az erőfeszítések, azok az óriási fel­adatok, amelyek még előttünk állanak, csak úgy oldhatók meg, ha a közigazgatást meg­tisztogatjuk ezektől az elemektől, (Közbeszólás a kisgazdapárton: Az oda nem való elemektől!) és a közigazgatásba a nép gyermekei kerül­nek be, akik nem akarják elszigetelni a demo­kratikus kormányt a demokráciáért harcoló néptől. (Ügy van! a kommunistapárton.) Elnök: Szíveskedjék befejezni! Zöld Sándor (kp): Kérem a belügyminiszter urat, hogy a sokat szenvedő, de^ iá demokrá­ciáért soklat dolgozó és a demokrácia erejében feltétlenül bízó magyar nép számára azonnali és hathatós segítséget nyújtson. (Nagy taps a kommunistapárton.) Elnök: Következik Faragó László képvi­selő úr interpellációja a magyar kormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pellációt felolvasni. Malasits Géza jegyző (olvilssa): »Inter­pelláció a magyar kormányhoz a fasiszta írók­nak a magyar demokráciában való térfoglalása tárgyában. Van-e tudomása a magyar kormánynak ar­ról, hogy az elmúlt negyedszázadnak német megszállást és nyilasságot előkészítő, fél- és egész fasizmusát írásműveikkel és egyéni ma­guktartásával támogató írók és költők a kor­mánykoalíció sajtójában cikkeik és véleményük számára helyet kapnak, állítólag: ösztöndíjak­ban;, házhely- és földjuttatásban részesülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents