Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

ßOi Â' nemzetgyűlés 19. ülése 194ti. évi február hó 14-mi t csütörtökön, m amelyben érdemes lesz embernek, érdemes lesz magyartnlak lepni, önmagunknak tarto­zunk azzal, hogy visszaemlékezzünk azokra a küzdelmekre, amelyek eredményre ugyan nem vezettek, de amelyek éppen tragikus ma­gukrahagyottságukban is szépek voltak, tisz­teletreméltóak voltak. Szeretetünknek és meg­becsülésünknek kell körüllengenie azoknak emlékét, akik önzetlenül, becsületesen embe­rek és magyarok voltak. (Taps a kisgazda­párt oldalán.) • < • Elnök: Az igazságügy miniszter úr kivan szólni. Ries István igazságügyniiniszter: '£, .Nem­zetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr módosítását nem fogadhatom el, mert az ellen­kezik a javaslat alapelvével és szellemével. Itt nem az ellenzékről, hanem gróf Károlyi Mi; hályról van szó, éspedig nem mint ellenzéki képviselőről, hanem mint a népköztársaság elnökéről. Egyébként is a magyar parlament­nek az ellenzéke néha nagyon furcsán nézett ki. Nem egységes ellenzék volt, sőt nem is min­dig olyan ellenzék volt, amely Magyarország függetlenségéért harcolt. Károlyi Mihály az ellenzék egy csoportjának volt a vezére- Ennek a csoportnak a harca és Károlyinak a vezető szerepe ebben a törvényben teljes mértékben ki van domborítva. Ezt a törvényt, én nem nevezem rehabili­tációs törvénynek, mert Károlyi Mihálynak nincs szüksége arra, hogy mi őt rehabilitáljuk­(Élénk, helyeslés és taps.) Mi önmagunkat tisz­teljük meg akkor, amikor Károlyi Mihály ér­demeit törvénybe iktatjuk. Ilyen törvénynek a természete az, hogy minden más dolognak a beleikeverése rontja a törvénynek nemcsak az összhangját, de rontja azt a célt is, amelyet el akarunk vele érni. (Ugy van! Ugy van! a szo­ciáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán.) Károlyi Mihály elérkezett a magyar népköz­társaság elnökségéhez. Ez volt az ő harcának és működésének a koronája. A törvényben benne van az, hogy egy emberöltőn keresztül harcolt Magyarország függetlenségéért és a magyar nép szabadságáért. Azt hiszem, a nemzetgyűlés véleményét fe­jezem ki akkor, amikor azt mondom, hogy ezt a szerepét mi senkivel nem . oszthatjuk meg, hiszen az Károlyi Mihály szerepe volt. Ezért nagyon kérem, méltóztassék az 1. §-t változat­lanul elfogadni. (Helyeslés és taps.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Szólásra senki nem jelentkezett •.. (ReÖk Iván (kg) szólásra jelentkezik.) A képviselő úr most már csak személyes kérdésben, a napirend. letárgyalása után szólhat. (Reök Iván (kg): Csak azt akar­tam bejelenteni, hogy egy véleményen vagyok a miniszter úrral és javaslatomtól elállók!) Akkor a szakasz meg nem támadtatván, azt el­fogadottnak Mentem ki­Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Hegyesi János Jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat 2—3.. §-ait, amelyeket a nem­zetgyűlés hozzászólás nélkül, változatlanul el­fogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvény­javaslatot részleteiben is letárgyalta. (Faragó László (szd) előadó: Éljen Károlyi Mihály! — Marosán György (szd): A történelem igazsá­got szolgáltatott neki! -— Hosszantartó éljen­zés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán. A képviselők felállva ünneplik Károlyi Mihályt.) Napirendiünk szerint következik a Kúrián honvédbírósági fellebbviteli tanács szervezésé­ről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyű­lés! Az 1912. évi XXXIII. törvénycikkel szabá­lyozott katonai büntetőbírósági eljárás a kato­nai büntetőügyek fellebbviteléről olyképpen intézkedett, hogy legfelsőbb honvédtörvényszé­ket állított fel. Ennek a legfelsőbb honvédtör­vényszéknek működési köre a változott viszo­nyok folytán meg kellett, hogy szűnjön. Ezt a hiányosságot, hogy t. i- most nincs honvéd büntetőbírósági ügyekben fellebbviteli lehető­ség, kívánja megszüntetni ez a törvényjavas­lat, amely hat szakaszban foglalja össze a ren­delkezéseket s a jelenleg fennálló helyzetből kiindulva igyekszik olyan megoldást teremteni, hogy a katonai büntetőibíráskodás fellelbbvitele a katonai és a demokratikus eszméknek jobban megfelelő polgári, tehát vegyes fellebbviteli bíróság előtt tárgyaltassék le. A javaslat részleteiben azt tartalmazza, hogy először felállítja a Kúrián a leg­felsőbb honvédbíráskodásnak egy szervét. A második részben megállapítja, hogy ez a szerv mnilyen tényezőkből áll. Kimondja, hogy a Kúria elnöke, heíyetites eilnöke vagy a Kúria • elmölce által megbízott tanács­elnök lesz ennek a külön fellebbviteli tanács­nak elnöke és kimondja, hogy a Kúria által három évre kijelölt két rendes tag és két póttag a kúriai bírák sorából jelölendő ki, majd pedig megállapítja, hogy a honvédelmi miniszter javaslatára a két rendes és a két póttagot a volt, illetve jelenleg szolgálatot tel­jesítő hadbírák sorából a köztársasági elnök ugyancsak három esztendőre nevezze ki. Ilyen­formán lehetővé teszi ez a külön bíráskodási szerv azt, hogy egyrészt polgári személyek fel­fogasa, de másrészt a katonai személyek fel­fogása is érvényesüljön a katonai büntető fel­lebbviteli ügyekben. A javaslat azután tárgyalja az eljárási szabályokat. Megállapítja a javaslat, hogy el­járási szabályul továbbra is a katonai bün­tető perrendtartás alkalmazandó, különös te­kintettel arna, hogy ezekben az ügyekben az elsőfokú eljárás is a katonai büntető perrend­tartás szerint folyt le és nincs semmi aka­dálya annak, hogy a Kúrián működő és ebbe a tanácsba beosztott polgári bírák katonai el­járási módozat szerint tárgyalják az ügyeket. Lehetőséget nyújt a javaslat a továbbiakban arra, hogy a Kúria jogegységi tanácsában a külön katonai fellebbviteli tanácsnak egyik hadbírói tagja, a Kúria teljes ülésében vagy vegyes teljes ülésében pedig mindegyik had­bíró tag ugyanolyan jogkörrel vehessen részt, mint a Kúria bírái. A törvényjavaslat végül a vád képvisele­téről intézkedik, megállapítván, hogy a leg­felsőbb államügyész jogkörébe tartozik a ka­tonai fellebbviteli tanácsoknál is a vád kép­viseletének eljárása. A legfelsőbb állam­ügyészt akadályoztatása esetén állandó he­lyettese helyettesítheti, de ezenkívül a honvé­delmi miniszter által javaslatba hozott és az igazságügyminiszer által három évre kineve­zett katonai hadbíró-ügyész is képviselheti a vádat. A törvényjavaslat utolsó szakasza árról intézkedik, hogy e törvény kihirdetése nap­ján lép hatályba és annak végrehajtásáról az igazságügyminiszter és a honvédelmi mi­niszter egyértelmüleg gondoskodik. A nemzetgyűlés alkotmányjogi és köz­jogi bizottsága a törvényjavaslatot általános­»

Next

/
Thumbnails
Contents