Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-19

ßOi Â' nemzetgyűlés 19. ülése 194ti. évi február hó 14-mi

t csütörtökön, m amelyben érdemes lesz embernek, érdemes lesz magyartnlak lepni, önmagunknak tartozunk azzal, hogy visszaemlékezzünk azokra a küzdelmekre, amelyek eredményre ugyan nem vezettek, de amelyek éppen tragikus magukrahagyottságukban is szépek voltak, tiszteletreméltóak voltak. Szeretetünknek és megbecsülésünknek kell körüllengenie azoknak emlékét, akik önzetlenül, becsületesen emberek és magyarok voltak. (Taps a kisgazdapárt oldalán.) • < • Elnök: Az igazságügy miniszter úr kivan szólni. Ries István igazságügyniiniszter: '£, .Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr módosítását nem fogadhatom el, mert az ellenkezik a javaslat alapelvével és szellemével. Itt nem az ellenzékről, hanem gróf Károlyi Mi; hályról van szó, éspedig nem mint ellenzéki képviselőről, hanem mint a népköztársaság elnökéről. Egyébként is a magyar parlamentnek az ellenzéke néha nagyon furcsán nézett ki. Nem egységes ellenzék volt, sőt nem is mindig olyan ellenzék volt, amely Magyarország függetlenségéért harcolt. Károlyi Mihály az ellenzék egy csoportjának volt a vezére- Ennek a csoportnak a harca és Károlyinak a vezető szerepe ebben a törvényben teljes mértékben ki van domborítva. Ezt a törvényt, én nem nevezem rehabilitációs törvénynek, mert Károlyi Mihálynak nincs szüksége arra, hogy mi őt rehabilitáljuk(Élénk, helyeslés és taps.) Mi önmagunkat tiszteljük meg akkor, amikor Károlyi Mihály érdemeit törvénybe iktatjuk. Ilyen törvénynek a természete az, hogy minden más dolognak a beleikeverése rontja a törvénynek nemcsak az összhangját, de rontja azt a célt is, amelyet el akarunk vele érni. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán.) Károlyi Mihály elérkezett a magyar népköztársaság elnökségéhez. Ez volt az ő harcának és működésének a koronája. A törvényben benne van az, hogy egy emberöltőn keresztül harcolt Magyarország függetlenségéért és a magyar nép szabadságáért. Azt hiszem, a nemzetgyűlés véleményét fejezem ki akkor, amikor azt mondom, hogy ezt a szerepét mi senkivel nem . oszthatjuk meg, hiszen az Károlyi Mihály szerepe volt. Ezért nagyon kérem, méltóztassék az 1. §-t változatlanul elfogadni. (Helyeslés és taps.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Szólásra senki nem jelentkezett •.. (ReÖk Iván (kg) szólásra jelentkezik.) A képviselő úr most már csak személyes kérdésben, a napirend. letárgyalása után szólhat. (Reök Iván (kg): Csak azt akartam bejelenteni, hogy egy véleményen vagyok a miniszter úrral és javaslatomtól elállók!) Akkor a szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak Mentem kiKövetkezik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Hegyesi János Jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 2—3.. §-ait, amelyeket a nemzetgyűlés hozzászólás nélkül, változatlanul elfogad.) Elnök: Ezzel a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. (Faragó László (szd) előadó: Éljen Károlyi Mihály! — Marosán György (szd): A történelem igazságot szolgáltatott neki! -— Hosszantartó éljenzés és taps a nemzetgyűlés minden oldalán. A képviselők felállva ünneplik Károlyi Mihályt.) Napirendiünk szerint következik a Kúrián honvédbírósági fellebbviteli tanács szervezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bencze Imre előadó urat illeti a szó. Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1912. évi XXXIII. törvénycikkel szabályozott katonai büntetőbírósági eljárás a katonai büntetőügyek fellebbviteléről olyképpen intézkedett, hogy legfelsőbb honvédtörvényszéket állított fel. Ennek a legfelsőbb honvédtörvényszéknek működési köre a változott viszonyok folytán meg kellett, hogy szűnjön. Ezt a hiányosságot, hogy t. i- most nincs honvéd büntetőbírósági ügyekben fellebbviteli lehetőség, kívánja megszüntetni ez a törvényjavaslat, amely hat szakaszban foglalja össze a rendelkezéseket s a jelenleg fennálló helyzetből kiindulva igyekszik olyan megoldást teremteni, hogy a katonai büntetőibíráskodás fellelbbvitele a katonai és a demokratikus eszméknek jobban megfelelő polgári, tehát vegyes fellebbviteli bíróság előtt tárgyaltassék le. A javaslat részleteiben azt tartalmazza, hogy először felállítja a Kúrián a legfelsőbb honvédbíráskodásnak egy szervét. A második részben megállapítja, hogy ez a szerv mnilyen tényezőkből áll. Kimondja, hogy a Kúria elnöke, heíyetites eilnöke vagy a Kúria • elmölce által megbízott tanácselnök lesz ennek a külön fellebbviteli tanácsnak elnöke és kimondja, hogy a Kúria által három évre kijelölt két rendes tag és két póttag a kúriai bírák sorából jelölendő ki, majd pedig megállapítja, hogy a honvédelmi miniszter javaslatára a két rendes és a két póttagot a volt, illetve jelenleg szolgálatot teljesítő hadbírák sorából a köztársasági elnök ugyancsak három esztendőre nevezze ki. Ilyenformán lehetővé teszi ez a külön bíráskodási szerv azt, hogy egyrészt polgári személyek felfogasa, de másrészt a katonai személyek felfogása is érvényesüljön a katonai büntető fellebbviteli ügyekben. A javaslat azután tárgyalja az eljárási szabályokat. Megállapítja a javaslat, hogy eljárási szabályul továbbra is a katonai büntető perrendtartás alkalmazandó, különös tekintettel arna, hogy ezekben az ügyekben az elsőfokú eljárás is a katonai büntető perrendtartás szerint folyt le és nincs semmi akadálya annak, hogy a Kúrián működő és ebbe a tanácsba beosztott polgári bírák katonai eljárási módozat szerint tárgyalják az ügyeket. Lehetőséget nyújt a javaslat a továbbiakban arra, hogy a Kúria jogegységi tanácsában a külön katonai fellebbviteli tanácsnak egyik hadbírói tagja, a Kúria teljes ülésében vagy vegyes teljes ülésében pedig mindegyik hadbíró tag ugyanolyan jogkörrel vehessen részt, mint a Kúria bírái. A törvényjavaslat végül a vád képviseletéről intézkedik, megállapítván, hogy a legfelsőbb államügyész jogkörébe tartozik a katonai fellebbviteli tanácsoknál is a vád képviseletének eljárása. A legfelsőbb államügyészt akadályoztatása esetén állandó helyettese helyettesítheti, de ezenkívül a honvédelmi miniszter által javaslatba hozott és az igazságügyminiszer által három évre kinevezett katonai hadbíró-ügyész is képviselheti a vádat. A törvényjavaslat utolsó szakasza árról intézkedik, hogy e törvény kihirdetése napján lép hatályba és annak végrehajtásáról az igazságügyminiszter és a honvédelmi miniszter egyértelmüleg gondoskodik. A nemzetgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottsága a törvényjavaslatot általános»