Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-17
4 ?A A nemzetgyűlés 11. ülése 19Í6. mondja a petróleum, a bauxit, réz, stb. álla, mositasat és mindazoknak az üzemeknek, gyáraknak államosítását is, amelyek a bányatulajdonosok kezén voltak és amelyek nélkül a széntermelést .fokozni, illetőleg elképzelnj nem lebet. Ide tartozik, elsősorban az erőműtelepek államosítása. Hogy csak egy belyi példával szolgáljak, a salgótarjáni bányamedencében is, van egy ilyen erőműtelep, amely az áramot szolgáltatja a szénbányákhoz és ezen keresztül válik lehetővé a szén kitermelése. A cementgyárak, trachitgyárak, téglagyárak és cserépgyárak, — amelyek mind a bányatulajdonosok kezén vannak — teljes egészében való államosítását követeljük. (Egy hang a kisgazda parton: Szóval mindent! — Zaj. — Egy hang a kisgazdapárton: A lispei olajkutakat is? — Váv van! a kommunistapárton. — Egy hang a kisgazdapárton: A földet! -— Zaj-) ? A bányamunkások azt a felhívást, amelyet ma a nagybudapesti munkások hozzájuk intéznek a széntermelés fokozottabbá tétele érdekében, magukévá teszik és újabb kötelezettséget vállalnak, hogy március 15-ig a napi széntermelést fel fogják emelni 2200 vagonra, az elkövetkezendő hónapig pedig 2500 vagonra(Taps.) Mert megértették azt, hogy szén nélkül ipart és újjáépítést ebben az országban nem lehet csinálni. De ugyanakkor, amikor ezt vállalják, meg kell, hogy teremtse a kormány a fokozott széntermelés előfeltételeit is. Az a bányamunkás, aki nagy többségében kommunista, — és a széncsata élén kommunisták állanak — garancia arra, hogy ezt a széncsatát keresztül is viszik. Ennek azonban vannak előfeltételei is, amelyeket a kormánynak kell biztosítania. Nem lehetséges az, hogy a bányamunkás továbbra is ilyen körülmények között élhessen, nem lehetséges az, hogy a bányászok, akik a szenet termelik, bakancshiány miatt ne tudjanak megjelenni munkahelyükön és ne tudjak a munkát elvégezni,, nem tudnak szenet termelni. Csak Salgótarjánban, a mi medencénkben kétszáz olyan bányász van, aki bakancshiány miatt nem tud lemenni a bányába szenet termelni, és ez: áll az ország minden bányavidékére. Mindenütt ugyanez a helyzet. A kormánynak oda kell hatnia, hogy mind az élelmezés, mind a ruházat tekintetében, a ruha-, a bakancs-, az élelem-, a szappan-, a / petróleumszolgáltatás területén javulás álljon be a bányamunkások ellátását illetőleg. . A Tildy-kormány mondotta^ annakidején, hogy le kell adni a tehetőseknél található feleslegeket, sőt, ezen túlmenőleg, a városi dolgozók élelmezésének biztosítása végett, le kell mondaniok még a megszokott fejadag egy ró* szérŐl is, hogy az ezekből összeszedett, a közellátásra befutott élelmiszereket biztosítsa a kormány, és az valóban odajusson az ipari munkáshoz és annak élelmezésén segítsen. (Űay van! Ez helyes! a kisgazdapárton.) Beszéltem annak a küldöttségnek egy tagjával, amely ma Budapesten van. Azt mondotta az egyik, ők azon .vannak, hogy beadják azt a felesleget, amellyel rendelkeznek, de esak akkor fogják beadni, ha az tényleg eljut a bányászhoz, tényleg eljut az ipari munkáshoz. (Egy hona a kisgazdapárton: És értékeket kipnak érte? — Zaj.) És még más előfeltétele is van ezen túlmenőleg annak, ihogy^ a széntermelésben tényleg fokozatos javulás álljon be. Ez pedig a következő: nem látják a bányamunkások és egyálXKM^KTCYÍT.KST NAPLÓ I. * évi február hó 12-én, kedden. ^ Í8U talán az ország dolgozói nem'látják a hirdetett beharangozott harc folytatását a reakció ellen. A spekulánsok és , a reakció elleni harc fontos termelési tényező. Meggyőződésem, ha- a munkások, az ország dolgozói, látnák azt, hogy a demokrácia ökle már lesújtott és látnák, hogy az országot pusztulásba vivők, az ország nyomorúságának okozói ellen tényleg megindult a harc és ezeket felakasztották, megéídemelt helyűikre juttatták, a széntermelésben éppen úgy, v mint minden másban komoly javulás állna be ebben az országban. Ha a kormány. ezen a fronton megvalósítaná a hónapok óta beígért rendszabályok alkalmazását, nyugodt lehetne, hogy nemcsak a széntermelés, hanem minden más termelés tekintetében komoly javulás, komoly emelkedés következnék be és a termelést illetően új lendületet venne a munka az. egész országban. Befejezésül szeretném még egyszer nyomatékosan felhívni a kormány figyelmét egy körülményre. Odáig jutottunk, hogy az Ígéretek be nem váltása most már komolyan veszélyezteti demokráciánk politikai hitelét, Lépten-nyomon* azt halljuk, hogy csak ígéreteket kapunk, de azok beváltása folyton késik. Közben a dolgozók életszínvonala egyre esik, egyre elviselhetetlenebbé r válik. Meg kell mondani, hogy ez így tovább nem mehet. A tömegek nem szavakat, hanem tetteket várnak már. (Egy hang a kisgazdapárt soraiban: Új termést!) Elég volt az ígéretekből, most már jöjjenek a tettek. Meg kell mondani, hogy ezen ' a téren komoly rendszabályokra van szükség. '.'.' , Reméljük, hogy az új kormány ezen a terén azonnal és gyökeresen változtatni fog a helyzeten és végre vaskézzel fog lesújtani . azokra, akik nyomorúságunk vámszedői es okozói. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Eéméljük és elvárjuk, hogy a miniszterelnök úr igé : retei nem maradnak papíron, mint az eddigi programmok, hanem végrehajtásukhoz azonnal hozzáfognak és ezzel megerősítik fiatal demokráciánk nemzetközi tekintélyét, gazdasági alapjait és hozzájárulnak sokat szenve- • dett hazánk talpraállításához is. (Lelkes taps a kommunistapárton.) Elnök: Szólásra következik? Hegyesi.. János jegyző: Révész Ferenc képviselő. Révész Ferenc (szd): T. ^Nemzetgyűlés^Az idő előrehaladottságára való tekintettel tisztelettel kérem, hogy beszédemet holnap délelőtt tarthassam meg. Elnök: Hozzájárul a nemzetevűlés Révész képviselő úr beszédének elhalasztásához? '(Igen!) A képviselő úr beszédét tehát holnapra halasztjuk. Az idő előrehaladtával a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a kormány programmja feletti vita folytatását, (Egy hang a kisgazdapárton: Interpelláció sohasem lesz?) valamint a Károlyi Mihály érdemeinek törvénybeiktatásáról, a Kúrián honvédbírósági fellebbviteli tanács szervezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről, a magyar főudvarnagyi bíróság megszüntetéséről, továbbá a bíróságok és az ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való • ideiglenes alkalmaztatásáról szóló 1899: 31
