Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-2
33 À nemzetgyűlés 2. ülése 1945. êi üzemobjektumok újjáépítésével, másrészt a németek által elhurcolt ipari berendezések és anyagok visszaszerzésével. Az iparügyi minisztérium legközelebbi munkaprogrammá ában szerepel az ország szállítási és közlekedési eszközeiben mutatkozó hiányok megszüntetése, könnyűfém előállító és feldolgozó iparunk fejlesztésének kérdései» építőanyaggyáraink helyreállítása, modernizálása és új vidéki gyárak létesítése. Az iparügyi minisztérium feladata, hogy gondoskodjék a széntermelés növelése érdekében (Helyeslés a kisgazdapárt és a kommunistapárt oldalán.) a termelés lehető fokozásáról és új erőtelepek alkotásával is az ország elektromos energiaellátásáról. A megnövekedett belső szükséglet és a máris jelentkező külföldi kereslet szükségessé teszi mezőgazdasági gépiparunk és új lehetőségekhez jutott vegyészeti iparunk erőteljes fejlesztését. Kisiparosságunk érdekeinek felkarolása és munkájának támogatása is elsőrendű kormányfeladat. (Élénk helyeslés a kisgazdapárt oldalßn. — Egy hang ugyanott; Intéz; kedést!) A háború előtti években az ipari munkavállalók nagyobbik felét a kisipar foglalkoztatta. Nagyjából ma is ez a helyzet. Je-" .lentősége így különösen szembetűnő és termelő tevékenységének gépi és egyéb szerszámokkal, valamint nyersanyag juttatásával leendő támogatása nemcsak a belső szükséglet ellátását segíti nagy mértékben, de keresett cikkeinek exportjával a nemzetgazdaság talpraállítása tekintetében is nagy jelentőséggel bír. Háziiparunk hathatós támogatásával a kis- és törpebirtokosok, valamint a mezőgazdasági munkásság téli foglalkoztatását is biztosítjuk és ezáltal nemcsak jövedelemhez juttatjuk őket, hanem különben kárbavesző munkaóráik felhasználásával a falusi lakosság ruházati és háztartási eszköz-hiányainak enyhítését is elősegítjük. Az új kormányban a kereskedelem és a szövetkezetek érdekeinek fokozottabb képviseletét külön minisztérium szolgálja. A kormány ezzel is kifejezésre akarja juttatni mind a bel-, mind a külkereskedelem, de különösen a szövetkezetek nagy fontosságát. A kereskedelemre vonatkozó iparjogosítványok száma az utóbbi esztendőkben, különösen a felszabadulást követő hónapokban a közérdek által nem indokolható módon megnövekedett. Ezért a kereskedelmi kormány szükségesnek tartja az iparjogosítványok felülvizsgálását. (Helyeslés.) Nem érinti ez az ellenőrzés a kereskedők politikai igazoltatását, amely máris folyamatban van, de amelynek az eddiginél gyorsabb ütemben kell ^folytatódnia. Hasonlóképpen nagyobb ellenőrzést kell gyakorolni a kereskedői tisztesség megvédése és a mértéktelen haszonvágy leküzdése érdekében. (Helyeslés.) A kereskedelmi és iparkamarákra jelentős feladatok elvégzése vár. E-ïért a törvényben előírt választások megtartásával mielőbb • visszaállítjuk önkormányzatukat, (Helyeslés.) A köziellátási minisztériummal egyetértőleg a kereskedelmi tárcának gondja lesz arra, hogy intézményesen szabályozza a belső áruforgalmat és áruelosztást. A háborús események folytán nagy / hiány van üzlethelyiségekben. Az ennek folytán jelentkező visszaélések megfékezésére a kormány olyan jogszabály életrehívását tervezi, amely NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ I. Ï november hó 30-án, pénteken. <U az üzlethelyiségekkel való spekulációt meggátolja. (Helyeslés és taps,) A külföldiek munkavállalása tekintetében a viszonosság elvét kívánja a kormány messzemenően érvényesíteni. Külkereskedelmi politikánk tekintetében ki kell emelnem, hogy a mai viszonyok között csakis a közgazdasági életben nélkülözhetetlen anyagok behozatalára óhajtunk szorítkozni. A kormány minden erővel azon van, hogy a Szovjetunióval kötött árucsereforgalmi egyezményben vállalt kötelezettségeinknek teljes mértékben eleget tegyünk, annál inkább, mert az első segítséget gazdasági vonatkozásban is a Szovjetuniótól kaptuk. Államközi megállapodásokat létesítettünk Romániával. Csehszlovákiával, Lengyelországgal és kereskedelmi vonatkozású tárgyalások indultak meg Ausztriával, Svájccal és Svédországgal is. Meg fogjuk ragadni az első kínálkozó alkalmat, hogy a gazdasági kapcsolatokat Jugoszláviával és Bulgáriával is felvegyük. Komoly óhaja a kormánynak, hogy a kereskedelmi kapcsolatokat Amerikával és a Brit ^Birodalommal is felvegye, mihelyt azt a szállítási helyzet lehetővé teszi. Külön kell szólnom néhány szót a szövetkezetekről A termelők szövetkezetei elsősorban mezőgazdasági vonatkozásúak. A kereskedelmi tárca a földmívelésügyi miniszterrel együtt úgy fogja kiépíteni a szövetkezeteket, hogy az egész ország legtávolabbi részeit is behálózzák és segítségére legyenek az új gazdálkodóknak, a munkásoknak és kisiparosoknak egyaránt. Itt az országos szempontok mellett természetesen érvényesülni fognak az egyes vidékek sajátos érdekei is- A kormány úgy a termelő, mint a nagy fogyasztási szövetkezeteknek minden lehető segítséget megad munkájuk sikeres végzése érdekében, már csak azért is, mert ezen a téren elmaradtunk a szomszédos országok mögött. A különválasztott közlekedésügyi minisztérium legfontosabb és legsürgősebb feladata abban áll, hogy a küszöbön álló tél folyamán minden nehézséggel dacolva, biztosítsa a vasúti forgalmat, elsősorban az élelem, a szén és a nyersanyagok szállítását, valamint a munkásvonatok közlekedését, továbbá a lehetőséghez képest az általános személyforgalmat. Ezzel párhuzamosan második halaszthatatlan feladata a közúti, vasúti és gyalogosközlekedés biztosítása az idei télen a Dunán és a Tiszán, vagyis annak megakadályozása, ,hogy az ország két vagy három részre tagozódjék. Ebből a célból még a jégzajlás előtt be kell fejezni az új Duna-híd, a Kossuth-híd építését 2 * és úgy kell megerősíteni a budapesti déli összekötő vasúti híd, valamint a szolnoki Tisza-híd szerkezetét, hogy kibírja a jégzajlást. Ezek a munkálatok folyamatban vannak, ^ de óriási erőfeszítésre van szükség, hogy a kitűzött célt elérjük. A harmadik sürgős feladat, amelyet az előbbi kettővel egyidejűleg kell megoldani, a németek által felrobbantott Duna- és Tiszahidak roncsainak eltávolítása és ezzel a fenyegető árvízveszélynek a minimumra való csökkentése. Ez a munka is hónapok óta folyik, de meg kell gyorsítani és az eddiginél több munkaerőt, főként felszerelést kell erre a oélra biztosítani. Ami a fő közlekedési eszközünk, a vasút fejlesztését illeti, a feladat az, hogy gyors, pontos és biztos vasúti közlekedést teremtsünk.
