Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.
Ülésnapok - 1945-16
421 À nemzetgyűlés 16. ülése 1946. Most egész Európáiban ugyanez a folyamat megy végig és így végre eljutottunk oda, hogy a magyar munkásság, parasztság és értelmiség törekvései találkoznak az európai törekvésekkel. (Egy hang a kisgazdapártban: így vau!) Nagyon vigyáznunk kell, nehogy megint — mint rendszerint — elkésve érkezzünk. Mi lépést akarunk tartani a többi európai népekkel. (Taps a Ház minden oldalán.) Minket» szocialistákat végtelenül boldoggá tesz az a tudat, hogy a hetven nehéz, véres történelmi esztendő után most Európa uralkodó eszméje a szocializmus (Egy hang a kisgazdapárton: A demokrácia! -*_ Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: A szocializmus! — Egy hang a kisgazdapárton: Tanulja meg a fogalmakat!) és énnek jegyében épül újjá Európa. Meggyőződésünk, hogy a szocializmusnak ez az új röneszansza Európának is és a világnak is meg fogja hozni a békét. (Taps a szociáldeméhratapárt oldalán.) E bevezetés után megállapíthatom, hogy Magyarország európai ország lett. Mert a huszonötéves ellenf orradalóm alatt nem volt európai ország. (Ügy van! Úgy van! a szociáldemoknatapárt oldalán.) A huszonöt esztendő alatt nagyon szerettek itt a nyugati módszerekről beszélni,^ csak sohasem alkalmazták azokat. Nekünk ezeknek a módszereknek ismeretében kell figyelmeztetnünk részben a kormányt, részben a dolgozó magyar népét, mert az, hogy mi európai ország lettünk, a kormányra és a magyar népre kötelezettségeket ró. (Ugy van! Ügy van! a kisgazdapárt oldalán-) A magyar nétpnek már nem lehet befelé élnie, hanem meg kell néznie, mi történik Európában és Európához kell igazítania a magyarság ügyét, a magyarság dolgát csak azért, hogy ezt az országot és ennek sokat szenvedett dolgozó népét egyszer már valóban révhez engedjük jutni. Kísérje figyelemmel a magyar kormány, kísérj'ék figyelemmel a pártok és a dolgozó magyar nép azokat az eszközöket és módezere-'' két, amelyek szerint az európai gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi élet alakul és igyekezzék ebből minden olyant átvenni, amivel szolgálni lehet ennek az országnak az érdekét, ennek az országnak a felemelkedését. Magyarországnak ezen a területen is sok mindent kell behoznia. (Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Bizony!) Elmondhatjuk, _ és ez az utolsó 25 esztendős ellenforradalomnak tudható be — mi Európa egyik legszerencsétlenebb országa voltunk. (Dénes István (kg): Így van!) Méltóztassanak megengedni, hogy csak egy példára hivatkozzam. Valahányszor a magyar vidékeken beszélgetek barátaimmal, azok mindig úgy beszélnek velem, mintha ezt az országot minden vonatkozásában jól ismerték volna. Én ezeknek a barátaimnak azt mondtam: voit idő valamikor Magyarországon, a harmincas években, el kellett ebből az országból menni es valahol Kopenhágában, Stockholmban, Zürichben, Parisban vagy máshol megtanulni, hogy Magyarország milyen fekete ország es milyen börtön. Mi odakint tanultuk meg értékelni* és felismerni azt, ami Magyarországon van. Amikor egy-egy vándor ipari munkás vagy egyegy üldözött személyiség visszaérkezett és akar Hegyeshalomnál, akár máshol keresztüllépte, a határt, az volt az érzése, hogy valami foDtogátja, mert börtönbe érkezett vissza. Mi ebben a börtönben edződtünk meg, váltunk harciaévi február hó 8-án, pénteken. 422 sakká. Nem tettünk le elveinkről, hanem készültünk arra a történelmi időre, amikor a dolgozó magyar népet odaállíthatjuk az alko tás, a munka padja mellé és egyszer már a dolgozó magyar nép veszi kezébe sorsának, ügyének irányítását és vezetését. Gondunknak kell lennie rá, a magyar kormánnyal együtt, hogy ez tökéletesen és maradéktalanul így legyen Természetcsen, ezzel kapcsolatban meg kell említenem: minden munkának sikere attól függ, hogy legyen nekünk ebben az országban elég tisztességes, becsületes demokratánk. Engedje meg a nemzetgyűlés,, hogy miután itt az előbbi nagy viharban nem lehetett ezt pontosan kielemezni, most legalább egy-két dolgot elmondjak. Mi merészen állítjuk, hogy ebben az országban demokratákat és szocialistáikat neveltünk. Értsünk szót: demokratákat neveltünkMagyarországon ugyanis nem volt egyetlenegy intézmény rajtunk kívül, sem gazdasági, sem társadalmi, sem politikai intézmény, amelyikben egyáltalán nevelődhettek volna demokraták. (Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: És a kisgazdapárt 1 ? Nem voltak kisgazdák? — Zaj és ellentmondások a szociáldemokmtapárt oldalán.) Igen t. képviselőtársam, ne akarjon • engem, ilyen útra vezetni. Mélységesen tisztelem ós becsülöm Tildy Zoltánt és Nagy Ferencet, de mi ismerünk egy másik kisgazdapártot is, amelynek Eckhardt Tibor volt a vezére. 23 " (Zaj a kisgazdapárt soraiban.) Az egyetlen intézmény voltunk ebiben az országban, ahol a szakszervezeti munkásság,. a pártszervezetekbe tömörült munkásság megtanult alkotmányosan élni, alkotmányos módszereket alkalmazni. Egypár százezer ilyen embert adtunk ennek az országnak. A többiek tájékozatlanul, a demokrácia ismeretének hiányában, természetesen nem tudtak demokratákká válni. Ezért kívánjuk hangsúlyozni, hogy sok jó, becsületes demokratára van szükség, hogy egyáltalában sikerülhessen Magyarországot valóban európai országgá tennünk. (Felkiáltások a kisgazdapárt soraiban: Ez helyes!) Ezt nagyon nehéz lenne letagadni, mert ez .eleven, élő magyar történelem, és mi mindig büszkén szoktuk mondani, hogy a szocialista mozgalom és a szakszervezetek eleven, élő történeleni ebben az országban. Ez a legalább nem csúfos, hanem diadalmas történelem, mert mi még sohasem emeltünk kezet a dolgozó im,agyÜr nép ellen, hanem igyekeztünk azt felszabadítani. Kevés társadalmi réteg mondhatja el ezt Magyarországon. (Felkiáltások a kisgazdapárt oldalán: Mi is!) Természetesen a demokrácia, értékelésében vannak felfogások. Találkoztam már! Debrecenben és Budapesten is olyan felfogásokkal, amelyek azt mondták, hogy a vitézi rend is demokratikus intézmény volt. 287 Megkérdeztem az illetőtől, mivel magyarázza ezt? Egyszerűen azzal magyarázta, hogy a fővezértől az alvezéren keresztül imiinden kis vitéz egy és ugyanazt a jelvényt hordta. (Dénes István (kg): És mindegyik kapott földet!) Ha ez a demokrácia meghatározása, akkor mi nem ezt ígértük, nem így képzeltük el a demokráciát. Ha tehát végigtekintünk .Magyarország elmúlt éveinek intézményein, akkor nem találunk ilyen demokrata intézményt s ezért különbözünk sokszor másoktól, mert a demokrácia értékelésében, annak felfogásában is eltérnek a vélemények. Természetesen mi 2 7* '
