Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-12

3Bl À nemzetgyűlés 12. ülése 1946. takaazó felszólalások elkangzojttak. Most az aprólékos munka, a jogász munkája következik. Én anélkül, hogy a bevezető rész lényegét érinteném, vagy az abban foglalt lényeges intézkedésnek megváltoztatását kívánnám, tisztán jogi szempontból, a jogászi precizitás szempontjából kívánnék bizonyos módosításokat. Ezt kívánom azért is, hogy a nemzetgyű lés munkája jobban kiállja azoknak a kritikáját, a közjogászok kritikáját, akik ezt a javaslatot bizonyára alapos vizsgálat alá fogják venni. Az (1) bekezdés első két mondatát, vizsgálva, a következőt lehet megállapítani. Az első mondat vonatkozik az eokartsaui levélre. Ezt a szöveget a javaslat tulajdonképpen az 1920: I; te.-ből vette át. Megállapítja ez a mondat, hogy 1918 november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. Ez tényleg így történtaz, « levél azonban, amelyet akkor a király kiállított, amely ellenjegyezve sem volt, nem jelentette egyúttal tartalmánál fogva azt, hogy megszűnt a királyság intézménye. Annyira nem jelentette, hogy 1921-ben, amikor IV. Károly visszajött Magyarországra és a GlowWorm nevű angol cirkáló innen elvitte, külön törvénybe kellett iktatni a külföld nyomására ;aa 1921 :XL

VII. te.-et, hogy IV. Károly királyi joga megszűnt, a Habsburg-ház joga megszűnt» : és; külön törvény mondotta ki, hogy a magyar nemzet az ősi királyság intézményéhez visszatér. Mármost, minthogy itt mindössze a jog gyakorlásának ténye van megállapítva, ebből nem következik az a jogi következtetés, hogy , a

r nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. . Kétségtelen, hogy visszanyerte, de az előbbi mondatból ez nem következik. Éppen ezért figyelemmel arra, hogy a következő mondat úgyis megállapítja azt, hogy a nemzetnek szabad rendelkezési joga van, proponálom, hogy ezt a jogilag helyt nem álló két első mondatot a törvényjavaslatból hagyjuk ki és az (1) bekezdés mindössze egy mondatból álljon. Minthogy az (1) bekezdés nagyon helyesen megállapítja, hogy a magyar nép újra határozhat államformájáról, ezt kapcsolatba hozhatjuk a . (2) bekezdéssel, amelynél mindössze azt a változtatást javasolnám, hogy az »általános, egyenlő és közvetlen« stb. szöveggel folytatódnék a bekezdés, kihagyva mindössze a harmadik .sorban egyetlenegy szót a »nemzetgyűlés« szó után: a »most« szót. Ezáltal a két bekezdés erősebb logikai kapcsolatba kerül. A (3) bekezdést két részre osztanám. Neve. zetesen ez a köztársaság polgárai, a magyar nép számára biztosítja a rendezett együttélést és a más népekkel való együttműködést. Ezt én megváltoztatnám olyképpen, hogy e helyett ;

a bekezdés helyett a következő szöveget venném fel (olvassa): »A köztársaság a magyar nép számára biztosítja a rendezett együttélést és előmozdítja a más népekkel való békés együttműködést.« Bár biztosítani tudná. Ez a/zonban, sajnois, kettőn múlik. Ha rajtunk múlnék, mi természetesen ott lennénk. Ezért a »biztosítja,« szó helyett az »előmozdítja« szót ajánlom. A harmadik bekezdés első részét, amely az ember természetes jogairól szól, a következő szakasz elejére venném és mivel a nemzetgyűlés biztosítja ezeket a jogokat a köztársaság, polgárainak, a következőképpen szövegezném (olvassa): »A nemzetgyűlés a köztársaság polgárai részére biztosítja az ember terein január hó 31-én, csütörtökön. 33'i mészetes és elidegeníthetetlen jogait ós ezeket részletesen a következőkben állapítja meg: jog a személyes szabadsághoz, az elnyomás-, félelem- és nélkülözésmentes emberi élethez, jog a gondolat és vélemény szabad nyilvánításához szóban, írásban és sajtóban, az egyesüléshez és gyülekezéshez való jog, a magántulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkáihoz, a méltó emberi megélhetéshez és a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és az, önkormányzatok életének irányításában.« (Zaj. — Közbekiáltások a kisgazdapárt oldalán: A vallásszabadság!) A vallásszabadság kimaradt volnál (Közbekiáltások a kisgazdapárt soraiból: A vallást miért hagyja ki? — Egy hang a szociáldemokratapárt oldalán: Azt kihagyja belőle?) Nem kívánom kihagyni! Rosszul olvastam! Szintén beletartozik természetesen. A következő szakasznál, amely lényegében megmarad, mindössze stiláris módosítást indítványoznék, a negyedik sorban a »valamenynyi« szó helyett a »minden« szó felvételét, a következő sorban pedig az »irányú« szó törlését. Mivel a deklaráció még nem elég ahhoz, hogy az emberek jogát minden tekintetben biztosítsa, szükséges, hogy az ebben lefektetett jogok külön törvényben is biztosíttassanak. Éppen ezért ajánlom, mint külön bekezdést a következő szöveget (olvassa): »A nemzetgyűlés az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen fentebb felsorolt jogait külön törvényben is biztosítani fogja.« (Helyeslés.) Végül, hogy jobb legyen a logikai Összefüggés a bevezető rész és a törvény szövege között, az utolsó bekezdés helyett a következő szöveget ajánlom (olvassa): »Az államforma tekintetében a nemzetgyűlés ezúttal a következő törvényt alkotja.« T. Nemzetgyűlés! Ebben lényegileg pontosan ugyanaz van, ami az előbbi szövegben. (Ellentmondások, a kommunista- és a szociáldemokratapárton.) Bizonyos jogászikívánta változtatások vannak benne (Felkiáltások a kommunistwpárton: Ez azl) és más jogi csoportosítás. Úgyhogy lényegében nem változott semmi, (Közbeszólás a szociáldemokratapárt oldalán: Akkor minek van erre í&zükség!) azért tisztelettel kérem, hogy módosító javaslatomat ilyen értelemben elfogadni méltóztassék. Elnök: Szólásra következik? Futó József: Drózdy Győző! Drózdy Győző (kg): T. Ház! Vagyunk még néhányan ebben a nemzetgyűlésben olyanok, akik 1918-ban az ú. n. őszirózsás forradalom után résztvettünk azon az adhoc összehívott nemzetgyűlésen, amely az első köztársaságot kikiáltotta. Vagyunk néhányan azok közül is, akik fájdalmas csalódások után is nagynehezen be tudtunk kerülni az első nemzetgyűlésbe. Jómagam a börtönben vettem át a mandátumot, a túlsó oldalon levő képviselőtársaim pedig odáig sem jutottak, hanem vannak közöttük olyanok, akiket félholtra vertek az első titkos választással megejtett nemzetgyűlési választások idején. Nagyon furcsa emlékeket ébresztett fel tehát lelkemben Slachta Margit t képviselőtársunk felszólalásának néhány része. En mint ademokrácia és a szólásszabadság feltétlen híve, (Felkiáltások a kommunista- és a szociáldemokratapért soraiban: Mi is azok vagyunk!)