Nemzetgyűlési napló, 1945. I. kötet • 1945. november 29. - 1946. május 9.

Ülésnapok - 1945-9

21ö A nemzetgyűlés 9. iUése 1946. illetik meg, amelyek annakidején megillették . az országgyűlés tagjait. A, házszabályok a nemzetgyűlés alakulására vonatkozólag is tartalmaznak szabályokat. Az ideiglenes ügyrendben erről nem történt említés, mert hiszen azt egészen rövid időre szántuk. Az errevonatkozó szabályokban meg van állapítva, hogy miként alakul a Ház. A választások eredményének kihirdetése utáni tizenötödik napon a Ház tagjai összejönnek, megválasztják a^ korelnököt, a körjegyzőket s ezek rögtön elvégzik a mandátumok igazolását. Az a régi rendszer, hogy a képviselőket osztályokba sorozták és az egyik osztály igazolta a másik osztály mandátumait, a gyakorlatban egyáltalában: nem vált be, mert a képviselők ezeken az osztályüléseken nem jelentek meg. iigyhogy az igazolást végeredményben a Ház tisztviselői végezték el. Sokkal egyenesebb és őszintébb eljárás tehát, ha az igazolásokat mindjárt a Ház tisztségviselőire bízzuk. A korelnököt és a jegyzőket pedig igazolja az első igazolt öt képviselő. Az igazolások utáai a Ház rögtön megalakul, megválasztja az elnököt és a többi tisztségviselőt, akiket a házszabályok taxatíve felsorolnak. Kétségtelen, hogy a Ház legfontosabb tisztségviselője a Ház elnöke. A Ház elnöke nemcsak különleges díszt és méltóságot reprezentál, hanem fontos alkotmányjogi kötelességek is nehezednek a vállára. Ö vezeti a nemzetgyűlés tárgyalásait, Ő őrködik azon, hogy a törvényeket, a házszabályokat betartsák, hogv a demokratikus állaimrendet még itt, a Házban se érje semmi veszedelem; ő ügyei a Ház tárgyalási nívójára, ő ügyel arra, hogy a Házban a nemzetgyűlési képviselők egymás ellen, le a Házon kívül álló személyek, felekezetek, testületek vagy osztályok ellen se kövessenek el sértegetéseket. A bizottsági tárgyalás folyamán áz egyik igen 1 bizottsági tag egy módosítást kívánt, amelyet azonban nem tettünk magunkévá. Nevezetesen azt az óhaját fejezte ki. hogy a 11. §-ban lévő azt a nomenklatúrát, hogy »osztály«, így javítsák ki: »dolgozó osztály«. Ez annvit jelentene, hogy a nemzetgyűlésen a nem dolgozó osztály tagjait szabadon lehetne serte gellni. (Juhász István (szd): Akik nem dolgoznak, azokat lehet!) Ehhez nem.járultunk hozzá. Elvi álláspontunk ugyanis az, hogy a sértegetett személy második vonalon áll, a mi etikánk szempontjából a lényeg az első vonal, a sértegetés. Itt nem szabad sértegetéseknek megtörtén niök senki ellen, mert a sértegetés nem parlamentáris tárgyalási forma. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán. — Egy hang a kommunistaparton: De az igazat meg lehet mondani! — Közbekiáltás a kisgazdapárton: Az nem sértés!) Az igazság és a sértegetés két, egymástól egészen távol álló valami. (SulyokDezső (kg): Azért ne kezdjük el, mert ebből baj lesz!) Nehéz lenne ennek a nomenklatúrának felvétele azért is, mert rögtön" kénytelenek lennénk kivételeket létesíteni. Vájjon mit értünk az alatt, hogy »dolgozó oszttály«, vagy mit értünk -az alatt, hogy »nem dolgozó osztály«? Például — mondjuk — a nyugdíjbament öreg tisztviselők . kétségtelenül nein dolgozók. (Ellentmondás a kommunislapárton.) Az öreg munkások szintén nem dolgozók. (Ellentmondások a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Dulln Jenő (kg) előadó: Nyilvánvaló teli át, ép is 'érzem, hogy kiket értett az, 1 hn január hó 25-én, pénteken. '216 aki ezt fel kívánta venni, akkor azonban mindenesetre tele kellene tűzdelnünk a szakaszt kivételekkel és. a fogalom meghatározása nehéz lenne. (Szécsey Béla (kg): A feketézők dolgoznak, de hogyan*?!) Őszintén szólva tehát felesleges lenne ezzel dagasztani a szakasz stílusát, amikor kivétel nélkül valamennyien megállapodtmk abban, hogy a népi demokráciának nem eszköze a sértegetés. T. Nemzetgyűlés! A Ház elnöke, ha álképviselő meg nem felelő magatartást tanúsít, él a jogával és a képviselőt rendreutasítja. A második rendreutasítás után megvonhatja tőle a szót és javaslatot tehet a Háznak a menj telmi bizottság elé utasításra. Itt az elnöki jogkörrel szemben a nemzetgyűlés részére hoztunk bizonyos pluszt a házszabályban, hogy tudniillik a nemzetgyűlés dönt afelől, hogy az illető képviselő még a harmadik rendreufcaisítás esetén is nászioilgíált- e arra, hejgy iá mentelmi bizottság elé utasítsák. Rendkívül durva sértegetés esetén természetesen az elnök már az első rendreutasítással kapcsolatosan is megvonhatja a szói Ha a képviselő három rendreutasítás után sem hajlandó a parlamenti szabályoknak megfelelő viselkedést tanúsítani, akkor az elnök karhatalmat alkalmazhat és a képviselőt karhatalommal távolíttathatja el a nemzetgyűlés ülésterméből. Erre az időre az ülést természetesen felfüggeszti és gondoskodik a karzatok kiürítéséről. T. Ház! Ha valaki a Házzal szemben tiszteletlenséget követ el, a nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatára ellene bizonyos retorzióval él, amennyiben az illető képviselőt kötelezheti a Ház ünnepélyes inegkövetésére, esetleg jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti és bizonyos naptári időre kitilthatja üléseiről. A megrovásban részesített, illetve naptári időre kitiltott képviselő illetményeinek egy bizonyos időre eső hányada levonásba kerül. | A Ház elnökének igen fontos joga az, hogy amennyiben a nemzetgyűlés az üléseit elnapolta, az elnök a Házat összehívhatja, illetve ^ a kormány kívánságára, sőt 60 képviselő írásbeli indítványára is 10 napon belül Összehívni köteles. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a nemzetgyűlés állandó működését s megakadályozza, hogy a nemzetgyűlést állandó elnap.oltsági helyzetben lehessen tartani, mert ha komolyan szükség van a nemzetgyűlés ülésezésére, akkor 60 képviselő egyöntetű fellépése elegendő ahhoz, hogy a nemzetgyűlés 10 napon belül összehívható legyen. A képviselők a nemzetgyűlés ülésein jelen lenni tartoznak. „ Ha valamelyik képviselő el kíván távozni, erre az elnöktől kér engedélyt, aki 15 napra megengedheti a távollétet. Ha a képviselő hosszabb ( időn át nem kíván résztvenni a Ház ülésein, erre magától a nemzetgyűléstől kell engedélyt kérnie. A tanácskozás, tehát a törvényhozás munkája részint a bizottságokban, részint pedig itt, a plénumban folyik. A bizottságban folyik az előkészítés munkája, ott tehát a szakszerűségen van a súlypont. Már a bizottságok összeállítása is ennek a szempontnak az érvényesülésével történik. A házszabályok részletesén, taxatíve felsorolják a bizottságokat, amelyek az előkészítéssel foglalkoznak. Itt kell rámutatnom arra, hogy a bizottságok között helyet foglal az állandó összeférhetlenségi bizottság is, amelynek felvétele azonban csak elvi jelentőségű, inert az Összeférhetlenségi bizottság munkája tekintetében