Törvényhozók Nemzeti Szövetsége Sopronban tartott üléseinek jegyzőkönyve, 1944. I. kötet • 1944. december 1. - 1945. március 16.
Ülésnapok - 23_1945-03-09
Dr. László 31. Nagy Iván Kéri, mentesítsék a menekült "birtokosok lovait az olyan munkálatok és igénybevétel alól, amelyek lehetetlenné teszik majd, hogy a visszaszerzett területeken avval a két-három lóval sokkal több hasznot hajtson, mint mostani igénybevétel es etén.^^éneé P) S i m o n y i ÍKMS'Q'O(^TlíJánTja, használják fel a katonaságot* a vetési munkalatokra,, hiszen a falvakban sok raunkátlai^ katona van. A földmivelésügyi miniszter rádiószó£atával kapcsolatbr.n*"utal arra, hogy a Dunántul meg nem szállott részén propagandával lehetne növelni a dohány termelést. jjjegfelelő mennyiségű dohánymag rendelkezésrefeocsátására lenne szűkség. Gróf P á 1 f f y Fidél földmivelésügyi miniszter megköszöni az N.Sz. elnökének meghivását és örül, hogy ilyen előkelő közületet is felhasználhat céljaira, j^a a rossz postai és közlekedési viszonyok miatt' minden egyes magyart arra kér, hogy legyen szócsöve mindazoknak az intencióknak, amelyeket a^kormány máskép nem tud a néphez juttatnifninthogy sok nehézség van a sajtó, a telefon, a postaj és a benzin terén7j^inden : egyes hirmondóra szükség van, mert senki sem tudja, hol ejti el azt a magot, amely csirába megy és hatalmas hatást fejt ki. Kéri a N.Sz. tagjait, beszéljenek kint az országban olyan értelemben, ahogyan ő válaszolni fog. Legkönnyebb téma a munkáskérdés, mert munkás van, csak be kell állítani; legnehezebb kérdés a fogatok kérdése, bizonyos mértékben a \ gépek kérdése és talán még nehezebb a magkérdés. * A munkabérek kétségtelenül emelkednének, viszont nem'szabad őket emelni, de mégis élnie' kell a munkásnak, és a birtokosnak, alacsony áron kell gondoskodni az anyagról, anyag pedig nincs. Az volt a miniszter elgondolása, hogv nem-' szabad emelni a.40 pengős búzaárat, annak ellenére, hogy a munkabéreket emelni^kell, maradjon tehát ez az ár, de ugy, hogy ebből 20 pengő legyen jó, 20 pengő pedig gyengébb pengő. A jó pengőt ugy érti, hogy az bizonyos vételi igényjogosultságot jelentsen ruhaneműre stb.Sajnos , mindez azon akad meg, hogy nincs anyag. Legfeljebb arról lehetne s?,ó, bogy a jövőben a háziipar alapos felhúzásával teremtsünk valamit elő. Pillanatnyilag nagy baj van a vasanyagé és a szerszámok, a ruhanemű, ' általában az anyag körül, mert munkást majd fogunk tudni szerezni. A mezőgazda cipőt az idén egyáltalában nem kapott: több mint 900.000 bakancsból egyetlenegyet sem lehetett neki adni, mert mindez szétszivárpott, alakult ki .ta ; szabad megijedni a munkahadsereg fogalmától. Azt szokták mondani, ! hogy mi mo3t ne gondolkodjunk gyárkéményekben, amikor sok apróságban hiány van. Bárcsak létesülne ez a munkahadsereg, mert ez kiváló dolog le3z. Első a nyilvántartásbavétel. Az összes munkások egy fegyelem alá tartoznak. Ennek a hadseregnek lesz egy mozgó részlege^ és egy otthon ! tartózkodó részlege. Már megjelentek a plakátok a szabad munkásszerződésekről: minden munkás szabadon leszerződhetik, ha azonban nem szer. ződik szabadon, akkor bekerül a munkáshadseregbe. J^nthogy a földmi- i velési miniszter'nem kapott engedélyt arra, hogy egy pengővel felemela nagyon alacsony munkabéreket, a tervezett megoldásnak legalább megleng ne az AZ előnye, hohy ha a munkás nem megy el dolgozni azért a 60 filléres órabérért, akkor bevonultatják a munkahadseregbe és ott zsoldért fog dolgozni. Sajno3, ez nem végleges megoldás, inert nekem— mondotta .a miniszter — adnom is kell valamit azért a napi 8 pengőért — élei- • met, ruhát stb. — nem elég alacsonyán tartani a munícabérekt_.és dolgoztatni. Örömmel jelenti be, hogy hathetes tárgyalások után olyan megállapodást sikerült létesítenie a honvédelmi miniszterrel, illetve olyan rendelet kiadását értyss^j l^P?^ százszázalókig megfelelő.
