Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-6

Az ideiglenes nemzetgyűlés 6. ülése 1945 szeptember 11-én, kedden 79 dális nagybirtokrendszer fennmaradásában találjuk. Az egyke, a különböző szekták, a háború előtti kivándorlás, a népbetegségek magas arányszáma, a gazdasági és kulturális elmaradottságot jelentő nemzeti nyomor adatait nem szükséges ismertetnem, azok eléggé ismeretesek a t. Nemzetgyűlés tagjai előtt. De a feudális nagybirtokrendszer fennmaradása bénítólag hatott az ország egész gazdasági fejlődésére is. A magyar nagybirtok milliókat tartott primitív és nyomorúságos életkörülmények között, és így akadályozta a belföldi piac kialakulását, gátolta az ipar és kereskedelem szabad fejlődését. A nagybirtokos osztály, kihasználva politikai vezető szerepét és hatalmi pozícióit, vámszedője volt minden termelő munkának. Parazitaként élt a magyar társadalom testén, kitartatta; magát más társadalmi osztályokkal, anélkül, hogy bármilyen produktív szerepet töltött volna be. (Ügy van! Úgy van!) A mezőgazdasági termelésnek a kilencszázas évekitől kezdődő stagnálásáról szóló adatok bizonyítják, hogy a magyar nagybirtok nem zászlóvivője, hanem inkább kerékkötője volt a mezőgazdasági termelés fejlődésének. (Ügy van! Ügy van!) A magyar nagybirtokos osztálynak létfeltétele volt a maradiság, a dolA gozó nép jogfosztottsága, a haladásellenesség. Bent az országban terrorral és csendőrbrutalitással nyomta el a munkásság, a parasztság és a polgárság minden haladó megmozdulását, túl a határokon a haladást képviselő nemzetekkel szemben az európai reakcióval szövetkezett kárhozatos uralmának megtartásáért. Elsősorban ez a nagybirtokos osztály a felelős azért, hogy egy emberöltőn belül két vesztett háború katasztrófája érte a nemzetet. (Ügy van! Ügy van!) A nemzet megmaradásának és felemelkedésének előfeltétele, hogy véglegesen levonjuk a feudális reakció országlásának következményeit és az ország demokratikus átalakításával hiztosítsuk a magyarság jobb és boldogabb sorsát. (Taps.) A rendelet az ország demokratikus átalakulásának veti meg az alapját, a feudális nagybirtokrendszer felszámolásával szabaddá teszi az utat a magyar társadalom fejlődése előtt. Mi most nemzeti függetlenségünk birtokában azt tesszük, amit a 48-as országgyűlés éppen szabadságharcunk bukása következtében, nem tudott elvégezni: demokratizáljuk birtokviszonyainkat, demokratizáljuk az ország társadalmi berendezését. A reform demokratikus jellege jut kifejezésre alapvető intézkedéseiben. Először: a rendelet a feudális nagybirtokrendszert szünteti meg, de nem érinti, sőt messzemenően védi a parasztság bMtobálloimányát. (Ëôênk helyeslés H taps.) Másodszor: a földet egyéni, szabad, telekkönyvileg bekebelezett tulajdonába adja a parasztságnak, (Hosszant\ariő\ mps.) A ren delet célja erős, egészséges kisbirtokrendszer kialakítása. Harmadszor: a rendelet irányadó elvként szögezi le, hogy a kisajátított birtokok tulajdonosainak kártalanítás jár, a földhöz jutottak pedig megváltást tartoznak fizetni. Ezek az alapvető szempontok határozzák meg a rendelet jellegét. T- Nemzetgyűlés! Maga a rendelet 9 fejezetből áll. Az I. fejezet tartalmazza a h^veze+ő rendelkezéseket, meghatározza a rendelet célját, megjelöli azokat a szerveket, amelyek a rendelet végrehajtására hivatottak. Ezek a szervek a földmívelésügyi minister irányítása és vezetése alatt az Országos Földíbirtokrendező Tanács, a megyei Jtöldbirtokrendezö tanácsoK es a községi földigénylő bizottságok. A rendelet földalapot létesít, amely a törvény alapján elkobzott, kártalanítás mellett igénybevett, továbbá az államkincstár tulajdonát Képező i..'iábirtokokból áll. A rendelet II. fejezete azt tartalmazza, hogy kiknek a földbirtokait kell elkobozni. Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók* a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasisztayezetők, a Volksbund-tagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait, élő és holt gazdasági felszerelését és belsőségeit. A III- fejezet a földbirtokok megváltásáról szól. Megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 katasztrális holdon felüli, illetőleg a székesfőváros határától számított 30 kilométeres körzetben az 50 katasztrális holdon felüli birtokokat, és pedig teljes egészében megváltás alá kerül az ezer katasztrális holdat meghaladó földbirtok, valamint a kereskedelmi vállalatok birtokai, terjedelmükre való tekintet nélkül. A 100-tól 1000 kat. holdig terjedő földbirtokoknál, továbbá a törvényhatóságok, községei és egyházak földbirtokainál terjedelmükre való tekintet nélkül 100 kat. hold mentes a megváltás alól- A rendelet különbséget tesz úri és parasztbirtok között. A parasztbirtok 200 kat. hold kiterjedésig mentesül az igénybevétel alól. 300 kat. holdig mentesül annak az ingatlana, aki a nemzeti ellenállásban és a németellenes szabadságharcban kimagasló érdemeket szerzett. A mentesség megállapítását a rendelet a nemzetgyűlés politikai bizottságára ruházta át, A végrehajtás során meszszemenően méltányoltuk a nemzet előtt szerzett hazafias érdemeket. Eddig mintegy 30 esetben többezer holdat mentesítettünk. Jù rendelet IV. fejezete a juttatás módozatairól szól. A jiittatottaknak egyéni és telekkönyvileg bekebelezett tehermentes tulajdonába kell adni a szántóföldet, kertet, rétet és az ezek közé beékelt kisebb területű legelőt, nádast Az igénybevett legelőket osztatlanul a község tulajdonába kell adni. Ai száz katasztrális holdnál nagyobb erdőingatlan az állam tulajdonába megy át. Ha pedig 100 katasztrális holdnál kisebb, akkor a község tulajdonába kerül. Indokolt esetekben a honvédelmi miniszter elrendelheti közbirtokossági erdő létesítését. A rendelet intézkedik a házhelyek és ezzel kapcjsolatos konyhakertek juttatásáról isi Al lakhelyükön földhöz nem jutottak telepítésére az igénybevett földiekből megfelelő terület fenntartását írja elő. Földet biztosít állami mintagazdaságok és kísérleti gazdaságok létesítésére is. Az V. fejezet meghatározza, hogy egy igényjogosultnak juttatott; szántólföld és rét együttvéve 15 katasztrális holdat, kert és szőlő esetén együttvéve 3 hatasztrális holdat nem haladhat meg. De 25 hatasztrális holdat kaphat az az előnyben részesítendő igényjogosult, aki a Németország elleni harcban kiváló érdemeket szerzett, a partizánmozgalomban harcolt vagy aki szabadságvesztés büntetést, internálást szenvedett a reakció és fasizmus élleni belső ellenállásban való tevékeny részvételéért. A VI. fejezet az • .igényjogosültságot oly