Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-4

66 » AM ideiglenes nemzetgyűlés i. ülése 1945 szeptember 6-án, csütörtökön. nak most élő nemzedéke, szenvedélyesen hiszünk népünkben s ez a hitünk ad erőt és bizodalmat nekünk, hogy fáradozásaink nem lesznek hiábavalóak, rombadöntött. megtiport és meggyalázott hazánk felépül, megtisztul és soha nem látott virágzásnak indul. Kételkedhetik-e ebben bárki is, aki végighallgatta a miniszterelnök úr jelentését arról, amit a kormai

t

\ országunk felszabadulása óta végzett a_ Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak segítségével? Ez az ájult és csaknem elvérzett ország él, lélekzik, halhatatlan életerőről tesz tanúbizonyságot. Mi a mindennapi hajszák, a súlyos feladatok roskadásig nehéz terhe alatt fel sem tudjuk talán mérni, hogy milyen tragikus sorsba jutott ez az ország s ebből a tragikus sorsból milyen hatalmas erővel próbál felemelkedni. A magyar munkás politikai öntudata és áldozatkészsége, a magyar paraszt szorgalma, józansága és bölcsesége, a magyar értelmiség legjobbjainak lelkessége és tehetsége a biztosíték arra, hogy országunk felemelkedik abból a szörnyű mélységből, ahová a becstelen és gaz hazaárulók taszították.^ A miniszterelnök úr a nemzetgyűlés bizalmát kérte. Azt hiszem, nem lehet kétség-e efelől. Pártom nevében is kijelenthetem, hogy a kormány működésében, a demokráciáért való fáradozásaiban kísérni fogja a Szociáldemokrata Párt osztatlan bizalma. És a nép is bízhatik a kormányban és bízhatik ebben a nemzetgyűlésben, amely lerakta az új Magyarország alapjait a baráti Szovjetunió nagylelkű segítségével. (Taps.) Ennek a kormánynak és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak nevéhez fűződik a magyar történelem legnagyobb és legigazibb forradalma: a földreform, amely ledöntötte a magyar feudalizmusa és átalakította a magyar társadalom egész struktúráiát. megnyitotta a fejlődés űtiát a mnn-varság legértékesebb rétege, a parasztság^ előtt. Nagy próba volt ez s ezt a próbát megállotta a nemzet és megállotta a magyar falu. Hatalmas politikai érettségről tett tanúbizonyságot a magyar parasztság, és most, amikor a második vizsga elé kerül, bizonyára megint jól fog vizsgázni. Az egész ors^aer sorsa fü>g attól, ^ogy mi >sz a ma^var földdel s amikor előttem szólott képviselőtársaim azt mondták, bo^-v io^bizíonsáPTot kell teremteni a magyar föld körül, hogy aki a földet T"

ûo,,

kar>ta a* azt a magáénak is érezze, akkor ehhez a megjegyzéshez azt fű^öm hozzá: valóban álljon belvre a jogbiztonság a fold területén : a nincstelenek, akik a f«Hreform révén földhöz jutottak, éhezzék a fö

7

d°t szilárdnak a talmik alatt, erezzék azt a föFet a magukénak, de ugyanakkor mindenkinek tudnia k*»ll ^W az or^-ío^n, IIQCV a szétosztott földek és a már birtokban volt #VT amelyek telekkönyvi le»? Vwonvos n^v^kre vannak írva, nemcsak a telekkönyvi tula^onosnVéi. h?>"era az egész magyar föld az egész n.a~> zeté. (Ügy van! Üfit w«/ — Taps a szociáldemokrata várt oldalán.) Nem mindegy az. hogv ezzel a földdel mi történik, nem m^^o^v a? hogy a földeken mit és ho^an tercelnek mert az égés* ország jövendőié függ attól, hon ezeket a földeket mowműveliék és Jól művelek meg. (Ügy van! Ügy van! a kisaae^anárt oldalán.) A. ma^var inari apparátus Méitítése ts nagyrészt attól fftgÊr; hosrv mennyit tudunk termelni és mit tudunk termelni, hogv mo-nuvi feleslegeset lehet és kell a magyar földből V'csikami. (Ügy van! Ügy van! a parasztpárt oldalán.) Igen t. Nemzetgyűlés! Kernelem, hogy a magyar parasztság a második vizsgátis jól teszt le és ezzel tanúbizonyságot szolgáltat arról, hogy érett a demokráciára. Ennek a demokráciának ma még kétségkívül csak halvánv körvonalai bontakoztak ki. Azt azonban meg &eú és meg is lehet állapítani, hogy a kormány a pártok segítségével útját rekesztette mindenféle anarchiának. Lerakta a demokrácia alapjait. Mi, igenis, demokráciát akarunk, mégpedig szabad autonómiákon felépülő szabad demokráciát akarunk, a közmegegyezés elvének érvényesülését. Akarjuk ezt nemcsak a belpolitikában, hanem a szomszédos népekkel való viszonyunkban is. Ha már a külpolitika kérdését érintem, engedjék meg, hosrv elsősorban hálatelt szívvel forduljak a hatalmas Szovietunió felé, (Általános taps. — A képviselők felállva tapsolnak.) amelvnek köszönhetjük ezt a fiatal, de máris életerősnek látszó demokráciát hálatelt szívvel köszöntsem innen, a magyar törvényhozás házából Sztálin generalisszimuszt, (Általános tans. — A kértviselők- felállva tapsolnak.) aki annyi jóindulatot^ mutat hazánk irányában s annyi uafrvlelkűséggel segíti ezt a szegény és megtiprott nemzetet felemelkedésében. A magyar külpolitika világos és tiszta úton indult el s ez az út Kelet felé vezet, a Szovjetunió felé, anélkül, hogy el akarnók játszani az európai nagy nemzetek rokonszenvét és bizalmát. Ennek a rokonszenvnek és bizalomnak megvan a maga nagy építő szerepe országunk szempontiából, de kétségtelen, egész helyzetünk arra^ utal bennünket, hogy külpolitikánkban az első sorba állítsuk azt a törekvésünket» hogy azt a bizalmat, amellyel a Szovietunió feléuk fordul, megérdemeljük, erősebbé és melegebbé tegyük. És törekednünk kell arra. hogy a szomszédos népekkel is barátságos viszonyt teremtsünk, mert ezen a területen, amelyen mi élünk, szükség van arra, hogy a népek között bizalomteljes együttműködés alakuljon ki. Ha mi ilyen érzelmekkel eltelve akarjuk a magyar külpolitikát kialakítani, akkor talán jogunk van arra, hogy az európai hatalmak figyelmét felhíviuk azokra a súlyos sérelmekre, amelyek Szlovákiában érik napról-napra az ott élő magyarságot. (Ügy van! Ügy van!) Felhívjuk Európa nagyhatalmainak figyelmét és azt kérjük, hogy tegyenek igazságot (Helyeslés.) és vessenek véget azoknak az állapotoknak, amelvek ezen a területen uralkodnak. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Szabad Magyarországot akarunk f és a választást is ennek jegyében akarunk végigharcolni. Nyugodtan mutathatjuk fel Európa felé azt a választóiogi rendeletet, amelyet a kormány kiadott és amelyet a nemzetgyűlésnek maid szankcionálnia kell. Fs nyugodtan mutathatjuk fel Európa felé azt a választójogi törvénytervezetet is, amely a nemz°t«rvűlés elé kerül. Mindkét választójogi törvény a tiszta demokráeia szellemét tükrözi, és azt hiszem, teljesen felesleges felvetni a tiszta választások kérdését, mert a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok valamennyibe tiszta választást akar, mert fenn akarja tartani a választások utánra is a Nemzeti Függetlenségi Frontot, amely egvik legszilárdabb alapja az új Magyarország kialakulásának és felépítésének. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán.), A választások szükségességét megvilágították már többször is, többen is. Az ideiglenesség állapotának egyszer véget kell érnie, vég-