Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-3
46 Az ideiglenes nemzetgyűlés í. üté kellett az ország 1 egész lakosságára kiterjedő hatályú rendelettel szabályozni. A rendelet mintegy 6 millió emberre terjed ki és a legtágabb lehetőséget adja a munkaerő biztosítására. Emellett mintegy 2 milliárd pengő bevételt is biztosít, ami elsősorban a közületek, valamint a jótékonysági intézmények újjáépítési pénzszükségleteinek fedezésére szolgál. t A ^munkaerőhiány lehetetlenné teszi az újjáépítést és a jóvátétel munkaerőszükségletének biztosítását. Ezért alkottuk meg a közérdekű munkakötelezettségről szóló rendeletet, amely a munkaerőmozgósítás és a munkaerőgazdálkodás terén a legtágabb lehetőségeket biztosítja. A jóvátételi és újjáépítési iparok munkásai munkahelyeiken visszatarthatok, a szükséghez képest azonban más üzemekben dolgozók, valamint olyanok, akiknek munkája nem közérdekű, elsősorban a feketézők igénybevehetők és bevihetők olyan üzemekbe, amelyek jóvátételi és újjáépítési célokat szolgálnak. A szellemi pályákon mutatkozó munkanélküliség elhárítása'céljából intézkedések történtek arra, hogy ezeket a szükséges fizikai munkaszakmákra átképezzék. A nemzeti termelés vagy a közérdek súlyos veszélyeztetése esetén a munkaerőt tömeges, csoportos munkára lehet igénybevenni, ami a munkafeladatok gyors ellátását teszi lehetővé. Az igénybevett munkásoknak a kollektív szerződések szerinti, illetőleg a hatóság által megállapított munkabérek fizetendők. A közérdekű munkarendelet az egységes munkaerőgazdálkodást valósítja meg, ami a munkaerő legjobb kihasználását biztosítja. E'—-«lőre 30—40 ezer munkás mozgósítására történt intézkedés. Ugyancsak gondoskodás történt a volt hadifoglyoknak és deportáltaknak, továbbá az úionnan internáltaknak fokozatos mnnkábaállításáról. Az újjáépítésig minisztérium, mint a tervgazdálkodást előkészítő szerv, természetesen a munkaerőgazdálkodás mellett előkészítette az anyag- és energiagazdálkodás észszerű irányításának módozatait is. Az újjáépítési miniszter számos intézkedést hozott az épülettatarozások megindítása érdekében. Budapesten és a vidéki városokban hitelakciót szervezett a tetőfedések lebonyolítására, a közületeket és jótékony intézményeket pedig ugyané cél érdekében jelentős segélyekben részesíti. így ezen a téren az ország egész területén megindult a serény munka. Ezzel egyidejűleg megfelelő intézkedések készíttetnek elő a sérült lakások kijavításának biztosítása érdekében. Ez a nemzetgyűlés és ez a kormány, ha az ideiglenesség jegyében áll is, nem kevésbbé viselője annak a felelő s séo-nek, amelyet a történelem és a nemzet lelkiismerete reá ki fog róni. (Ügy van! Ügy van! — Elénk taps.) óriási ez a vállainkra nehezedő felelősség. Elő kell készítenünk egy békét, amely hosszú időre megszabja nemzeti jövőnk feltételeit. Ne adjuk át magunkat semmiféle címen a kényelmes fatalizmusnak és lássuk be, hogy ezek a feltételek rajtunk is múlhattak. Gondoljunk arra, hogy nemcsak ennek az országnak a népe van gondjainkra bízva, hanem egy elévülhetetlen tprmé«zeti jog alapián azoknak a magvar millióknak sorsa is. akik határunkon kívül élnek. (Úgy van! Ügy van! — Taps a kisgazdapárton.) A berlini értekezlet záróközleménye vilá! 1945 szeptember 5-én, szerdán. gosan megállapítja, hogy a Szövetséges Hatal" mak külügyminisztereinek Tanácsára hárul a sürgős feliadat, hogy KL egyes legyőzött államokkal kötendő békeszerződéseket előkészítse, megszövegezze és javaslatokat dolgozzon ki az európai háború befejezése kapcsán felmerült megoldatlan területi kérdések rendezésére.^ A záróközlemény azt is világosan megállapítja, hogy amennyiben a Tanács olyan kérdést vizsgál, amelynél egy közvetlenül érdekelt állam, nincs képviselve, ez az állam is meghívandó a Tanácsba, hogy képviselője résztvegyen a kérdés megvitatásában és tanulmányozásában. El kell tehát készülnünk arra, hogy a közeli jövőben ez az ország felszólítást kaphat a Szövetséges Hatalmaktól, hogy az őt érintő kérdések tárgyalására küldje ki képviselőjét és mindnyájan egyetértünk abban, hogy erre az időre már ki kell alakítanunk azt az álláspontot, mely minden vitán felül áll s mely az egész magyar nemzet álláspontja. (Helyeslés a kisgazdapárton.) A másik jogforrás, melyből bizalmat meríthetünk, az Egyesült Nemzetek sanfranciscói alapokmánya. Ennek a történelmi fontosságú okiratnak a vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a világ új, szabad szervezetet nyert, mely a jövőben elejét fogja venni a nemzetközi anarchiának és az időnként megismétlődő világpusztulásoknak* (Élénk taps.) Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy az új világszervezet célja »a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, ebből a célból olyan ... intézkedések foganatosítása, melyek elhárítanak... minden békét fenyegető veszélyt... vagy más módon megzavaró cselekedeteket.« Célja továbbá »a nemzetek közötti baráti viszony fejlesztése, a népek egyenjogúságának és önrendelkezésének tiszteletbentartása alapján, ... az emberi jogok és a szabadság alapjai tiszteletbentartásának fejlesztése fajra, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül.« (Élénk taps.) Az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett eme célok a legbensőségesebben megfelelnek B. magyar nép igazi céljainak és a magyar állam törekvéseinek, éppen ezért a legőszintébb rokonszenvvel üdvözöljük azokat. (Lelkes taps.) Erősen bízunk abban, hogy ezeknek a nemes céloknak és elveknek az érvénye a mi sok viszontagságot szenvedett népünkre is kiterjed, határainkon innen és túl. Annál is inkább bízhatunk ebben, mert a berlini értekezlet záróközleménye számunkra is kilátásba helyezte a békekötéstől feltételezetten az Egyesült Nemzetek tagjai közé leendő felvételünket. De arra az időre is, amíg nem vagyunk az Egyesült Nemzetek tagjai, szolgáljon megnyugvásunkra az Egyesült Nemzetek okmányának az a szakasza, amely megállapítja, hogy »olyan állam, amely nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, jelentést tehet a Biztonsági Tanácsnak vagy a közgyűlésnek bármely vitás kérdésről, amely rá vonatkozik«. Nem kell attól tartanunk, hogy az előbb elhangzott nemes célok és elvek írott malasztnak bizonyulnak, mint az egykori Népszövetség esetében, mert az új világszervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az eléie terjesztett vitás kérdésekben kétharmad, sőt kisebb jelentőségű esetekben egyszerű szótöbbséggel dönt és a Szervezet végrehajtó hatalmának, a B ; ztonsásri Tanácsnak jól meghatározott koercitiv eszközök is rendelkezésére állanak azoknak az államoknak a megrendszabályozására, amelyek
