Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-3
Az ideiglenes nemzetgyűlés 3. Mese' kedvező mederben halad-; Ezideig kereken 8000 gépjárómű üzembentartására adott, engedélyt a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 8373 hidunk közül 1404-et robbantottak fel. Még súlyosabb a helyzet, ha azt vesszük, hogy kereken 67 kilométer hosszúságú hídállományunknak 24 kilométernyi szakasza, azaz 36%-a esett áldozatul a rombolásoknak. A legsúlyosabb károk a Duna és Tisza hídjait érték. Csupán Budapesten elpusztult 5 hidunk, 2200 méter hosszúságban és ez majdnem fele az összes 1 Duna-hidaknak. A felrobbantott hidak helyreállítási, illetve újjáépítési munkája és a hídroncsok eltávolítása a lehetőség keretein belül azonnal megindult és pontos naptári terv szerint folyik. Megemlítjük itt a budapesti Kossuth-téri híd építését, a Margit-híd újjáépítését, két budapesti pontonhíd építését, a Ferenc József-híd helyreállítását. Tisza-híd jaink közül a tokaji és szolnoki híd helyreállításáról, a szegedi pontonhíd építéséről és számos vidéki nagyobb híd helyreállítási munkájáról kell beszámolnunk. Ez évben kereken 1-8 milliárd pengőt fordítottunk hidak újjáépítésére, helyreállítására és a roncskiemelésekre. Súlyosan megrongált közutaink közül a beton- és bitumenes burkolatok helyreállítása az egész országban megindult és e munka különösen a dunántúli utakon már lényegesen előrehaladt. A makadámkőpályák hiányainak pótlása is folyamatban van. A felszabadulás előtt az egész országban 160.000 távbeszélőállomas volt üzemben. Távíró és távbeszélő légvezetékeink 75%-a ment tönkre. A posta közlekedési- és szállítóeszközei állományában a háború 90%-os kárt okozott. Féléves szakadatlan erőfeszítéssel eddig 20.COO telefonállomást sikerült üzembe helyezni. Helyreállították a légvezetékes távolsági hálózat felét, a távíróhálózat 31%-át és a légvezetéken énült vidéki helyi hálózatok egyharmadát. A budapesti előfizetői kábelhálózat 60%-a már ismét üzemképes. Jelenleg Budapesten már 8 automataközpont működik és az állomások száma napról-napra növekszik. Szeptember hó első felében elkészül az. ideig: lenes interurbán-központ, éV| így a távolsági forgalom is megindulhat Budapestről. -Eddig' 12 Budanestről kiinduló fontos távíróösszeköttetést sikerült helyreállítani. A felszabadító Vörös Hadsereg megtalálta és visszaadta a magyar kormánynak a volt Budapest II. rádióadót. Ennek üzembehelyezése rövidesen megtörténik. A magyar posta az első bécsi döntést megelőző időben 2460 kincstári és postamesteri hivatallal és ügynökséggel rendelkezett. Az ostrom után csak az ország keleti részein és a pécsi postaigazgatóság területén működött néhány hivatal. Ma már 2783 postaszerv működik, tehát 323 hivatallal több, mint 1938-ban. (Tfff)S.) A levélforgalom ebben a hónapban 15 millió havi átlagot ér el. A levélforgalom a bécsi döntés előtti időben havi 52 millió voU. A fejlődés iránva azt mutatia. hogy az év végére elérjük a 30 milliós havi átlagot, Ma már a posta valamennyi békebeli szolgálata működik. A kereskedelemügyi minisztérium a belkereskedelem terén — többek között a textil-, bőr-, tüzelőanyag-, gyümölcs-, mag- és borszakmákban — áruforgalmi irodákat létesített, meffsz^rvp^te a kiskereskedőihi+el akciót és állami ^'-f-plVz Juttatta P7, p^-nnH-iroreskfi^ 01 ™^. Újjászervezte a kereskedelmi szakokta1945 szeptember 5-éty, szerdán. 43 tást, üzemi bizottságokát állított fel a kereskedelmi vállalatoknál és igen sok rendelettel szabályozta az induló kereskedelmi életet. Legfontosabb működése azonban Magyarország külföldi i kapcsolatainak felvételére irányult. E téren nemzetközi viszonylatban is hatalmas lépést jelentett az árucsereforgalmi és fizetési egyezmény megkötése a Szovjetunióval. Ezenkívül ideiglenes árucsereforgalmi megállapodást létesített a kormány — mint már említettem — Romániával és Csehszlovákiával, A dolgozó rétegek életszínvonalának emelése nemcsak a munkabérek és a fizetések emelése útján biztosítható, hanem ezen túlmenő átfogó intézkedésekre van szükség, a munkabéremeléssel elérni kívánt cél tárgyi alátámasztásának biztosítása céljából, Ennek legfőbb eszköze az úgynevezett reálbérjövedelem biztosítása, aminek lényege egyrészről megfelelő ellátási politika útján a rendelkezésre álló készleteknek a dolgozó rétegekhez történő eljuttatása, másrészről olyan árak kialakulásának biztosítása, amelyek a munkabérszint figyelembevételével a dolgozók részére a legszükségesebb jószágok beszerzését lehetővé teszi. Ennek «lépése érdekében á kormány a munkabérrendező intézkedéseken túlmenően megállapította a legfontosabb- mezőgazdasági termények és termékek árát, folyamatba tette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a megfelelő bánya- és gyáripari átalakulás érdekében legfontosabb ipari alapanyagokat és közszükségleti cikkeket előzetes ármegállapítások kötik, az egyéb termékekre pedig rugalmas, a mindenkori költségtényezőknek megfelelő áralakulás kereteit szabta meg. A beszolgáltatás progresszív alapon történik, miután a rossz termés miatt a beszolgáltatás ní>m fedezi a Nagy-F^danos^, ip«Ti és bányavidékek, valamint a jóvátételi szállítások mennyiségét, ezeket iparcikkek ellenében szerezzük meg a gazdáktól, ami e hó elején ténylegesen meg is indult a szövetkezeteken keresztül. A társadalombiztosító intézetek önkormánvzatot kaptak. demoVTjvtiVng VP7; atés alá kerültek, a társadalombiztosítás terheit kizárólag a munkaadók viselik. A mezőgazdasági munkásságot bevontuk az OTT-ba. így kiterjesztettük reá a betegségbiztosítást s egyáltalában az ipari munkásságot megillető szolgáltatásokat. Az öregségi, baleseti járadékokat, bányanyugbért, magántisztviselői nyugdíjakat felemeltük. Az ideiglenes nemzeti kormány megalakulása óta a sajtószabadság A 1 vív í^aoián áill Számot kellett vetni« még két léwvesres körülménnyel. AT; egyik a fegyverszüneti egyeztnénv 16. cikke, a má>sí!k; a napírhiány,, Tlven előzmények alánján jelent meg az ideiglenes nemzeti kormánv 390/1045. M. E. számú rendelete, amely szerint sajtótermékeket — ideéH^e knnv^kef idő«z"Ví Ionokat stb. — kinyomtatni csak akkor szabad, ha annak kinyomtatására a miniszterelnökség sajtoltáivá, vagy pedig a Raitóosztál^ által kijelölt hatóság vagy személy* engedélyt ad. 1945 ïïi''' 1 ^ fi-p" «*w í'íaicrilprrvo.g nemzeti' kormány rendeletet adott ki, amely ennek a most ismertetett előzetes ellenőrzésnek végrehajtását a Magyar Nemzeti Füerp-etlenségi Frontba töTYiKrült demokratikus pártok és az egvházak sajtótermékei, nyomtatványai, kiadványai te6*
