Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-2

À» ideiglenes nemzetgyűlés 2. ülésí néhány szót mondani. (Halljuk! Halljuk!) # Ez a vihar bizony megtépázott bennünket, kit jobban, kit kevésbbé. De talán azt mondhatjuk, nincs olyan ház. nincs olyan kis nádfedele» viskó, ahol ne volna siratni való. Mégis azt monaom, hogy megnyugvással vettük ezt a vihart. A dolgozó parasztság nagy megnyugvással úgy tekintette, mint amikor — nagyon jól ismerjük a természeti erők és idők változását — a forró nyári meleg napok után, amikor szinte olyan tikkasztó a hőség, hogy ember, állat, növény, mindenki nehezen várja a felhőződést, egy kis időváltozást, amikor a por majdnem megfojtja az embereket és várják az áldást hoző esőt, ez meg is jön, de nagy viharral. Elsodorja a házak fedelét, kitépi a fákat, elveri termésünket, tehát kárt okoz. Mégis megnyugvással vesszük és felfrissülten ébredünk fel másnapi mert a vihar után minden zöldül, megváltozik, tisztább lesz a levegő. Ilyen volt ez a vihar is, amely keresztül vonult rajtunk. (Taps.) Megtépázott bennünket, otthonunkat, de, tisztelt Nemzetgvűlés, elsodorta felőlünk azt a gaz, rang- és címkórságos úri rendet (Taps.), amelyiknek nyomását évszázadok óta szenvedi a szegény, dolgozó parasztság. (Ügy van! — Éljenzés.) És itt kell, hogy a parasztság nevében üdvözöljem a győzelmes Vörös Hadsereget, amely elhozta számunkra azt a napot, amikor emelt fejjel, emberhez méltóan mi is elmondhatjuk a mi kívánságainkat és mi is síkra szállhatunk jogainkért és részt kérhetünk a nemzetépítő munkából, \ I | > | ! l Tisztelt Nemzetgyűlési A Nemzeti Paraszt Párt és a szeerény; dolgozó magyar nép nevében a jövő felépítéséből részt kérünk. Joerunk van ehhez, úgy gondolom. (Ügy van!) Nincs más kívánságunk, csak az» hogy az igen tisztelt nemzeti kormány soha, egyetlenegy intézkedést, egyetlenegy határozatot ne hozzon ú<?y, hogy bennünket előzőleg meg ne hallgatna. (Viharos taps.) Nem részletezem most a mi kívánságainkat. Főbb kívánságainkat ismerik: a feudalizmus gyökeres kiirtása, felszámolása, (Éljenzés és taps.) az emberek közé, a magyar és magyar közé válaszfalakat állító cím- és rangkórság teljes kiirtása a közéletből. (Viharos taps és éljenzés.) Legyünk mindnyájan egyenlően magyar testvérek. (Ügy van!) Ezt a szót is eltörölném: középosztály, ez az osztály, az az osztály. Legyenek foglalkozási áerak, de az életszínvonal egységessé tétele» által az osztályoknak megkell szűnniök. (Éljenzés és taps.) Mert ahol osztályok vannak, ott életszínvonalkülönbségek is vannak, e^hől fiT-ori/i^ osztályellentétek is vannak ós következésképpen osztálvp-^űlölp* nek is lennie keli. (Ugy van!) Miért kell ennek lennie? Mi, / a dolgozó parasztság, munkásság, nagyon jól tudjuk és elismerjük, hogy mi értelmiségiek, iparosok, kereskedők nélkül nem tudunk élni és országot felépíteni. Nagyon jól tudjuk, hogy szükségünk van az országban értelmiségre, hivatalnokra, orvosra, mérnökre, de miért kell azokat fölibénk helyezni? Miért nem lehetünk egyenrangú munkásai, dolgozói az országnak? (Ügy van!) És ha ezt megcsináljuk, akkor meg fog szűnni az ellentét, amely átkos Bzéthűzásra, átkos testvérharcra szította mindig a magyarságot Az általunk jóváhagyott kormányalakításból itt álló magvar nemzeti kormány programmpontjait a Nemzeti Paraszt Párt nevé1944 december 22-én, péntekén. 20 ben részletezés nélkül elfogadom. ígérem mindannyiunk nevében, hogy annak minden pontjához teljes erőnkkel, lelki, testi erőnkkel hozzájárulunk. Külön ki kell emelnem az újonnan alakítandó honvédség fontos szerepét. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk.. Mert hiába beszélünk actdi'g akár földreformról, akár a nincstelen parasztságnak más felemeléséről, míg az országunkat kifelé meg nem erősítettük, míg országunk ellenségeivel végleg le nem számoltunk, addig nincs biztonságban semmiféle intézkedésünk. (Ügy van!) Ez az első feladat. Ha tehát ez az első feladat, akkor kötelessége mindnyájunknak, hogy a győzelmes Vörös Hadsereg mellett vállvetve kiűzzük hazánkból az ellenséget, megteremtsük az igazságos békét és azután meginduljunk a békés fejlődés útján. (Ügy van! Mint egyszerű munkásember, de mint poéta, idealista lelkű ember, feltétlen tisztelettel és bizalommal nézek a kormány munkája eíé. Bízom abban, hogy ezeket a nehéz feladatokat a mi segítségünkkel meg fogja tudni oldani. Ezzel a hittel és bizalommal eltelve, pártunk és a magyar nép nevében szeretettel és bizalommal köszöntöm a kormányt és Isten áldását kívánom munkájára. (Zajos éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Vörös Vince jegyző: Szabó István szociáldemokrata kiküldött. Elnök: Szabó István ideiglenes nemzetgyűlési képviselő urat illeti a szó.. Szabó István (szd) : Mélyen tiszelt Nemzetgyűlés! Legyen szent frigyünk ez a nap a testvérpártokkal kapcsolatosan, a Kommunista Párt nemzetgyűlési tagja által kijelentettekben, legyen örök barátság nemcsak a két testvérpárt között, hanem a többi dolgozó osztálylyal együtt, hogy a demokratikus, boldog Magyarország felépítésének munkáiában a legtiszteségesebb és legeredményesebb munkával vehessünk részt. A Szociáldemokrata ' Párt nevében bizalmunkat és támogatási készségünket fejezzük ki az új kormány iránt.. Mint a, mai idők szükségszert! következménye jött létre a Függetlenségi Demokratikus Blokk, amely a magyar dolgozók akaratának legtermészetesebb kifejezőié történelmünk olvan idejében, amikor az ország léte vagy nemléte függ attól, hoery ezt a megnyilvánuló erőt változatlanul igénybe veszi-e a kormány. * Az ország népe fáradt, az ernyedés, tünetei mutatkoznak rajta. Fáradttá tette az évszázados reakció, az évszázadok óta uralkodó osztály zsarnoksága, amely nem sokat törődött á nép bajával, gondjával. Mohácsoknak '' kellett jönniök, történelemnek kellett megismétlődnie, hogy a helyzet megváltozzék. ígéretekben gazdag volt ez az ország, de soha, egyetlenegy eset sem fordult elő, hogy az ígéreteket tényleg beváltották volna. Egész történelmünkön végigfutnak a magyar nép becsapását, félrevezetését eredményező jelenségek. A régi Magyarország egykori főbírájának kijelentését ismétlem, aki Dózsa György, lázadásának leverése után a nála tisztelgő jobbágyoknak ezt mondta: »Megérdemelnétek, hogy mi'.id karóba húzassalak, kerékbe töresselek benneteket, meg is tenném, csak azért nem teszem, mert szükségünk van a munkátokra.« Ez jellemezte történelmünk egész folyását. Nem törődtek a bajokkal, nem törődtek vele, milyen viharok jönnek, milyen viharok szánt-