Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-2

À» ideiglenes nemzetgyűlés 2. ülésí néhány szót mondani. (Halljuk! Halljuk!) # Ez a vihar bizony megtépázott bennünket, kit job­ban, kit kevésbbé. De talán azt mondhatjuk, nincs olyan ház. nincs olyan kis nádfedele» viskó, ahol ne volna siratni való. Mégis azt monaom, hogy megnyugvással vettük ezt a vi­hart. A dolgozó parasztság nagy megnyugvás­sal úgy tekintette, mint amikor — nagyon jól ismerjük a természeti erők és idők változását — a forró nyári meleg napok után, amikor szinte olyan tikkasztó a hőség, hogy ember, ál­lat, növény, mindenki nehezen várja a felhőző­dést, egy kis időváltozást, amikor a por majd­nem megfojtja az embereket és várják az ál­dást hoző esőt, ez meg is jön, de nagy viharral. Elsodorja a házak fedelét, kitépi a fákat, el­veri termésünket, tehát kárt okoz. Mégis meg­nyugvással vesszük és felfrissülten ébredünk fel másnapi mert a vihar után minden zöldül, megváltozik, tisztább lesz a levegő. Ilyen volt ez a vihar is, amely keresztül vonult rajtunk. (Taps.) Megtépázott bennünket, otthonunkat, de, tisztelt Nemzetgvűlés, elsodorta felőlünk azt a gaz, rang- és címkórságos úri rendet (Taps.), amelyiknek nyomását évszázadok óta szenvedi a szegény, dolgozó parasztság. (Ügy van! — Éljenzés.) És itt kell, hogy a parasztság nevében üd­vözöljem a győzelmes Vörös Hadsereget, amely elhozta számunkra azt a napot, amikor emelt fejjel, emberhez méltóan mi is elmondhatjuk a mi kívánságainkat és mi is síkra szállhatunk jogainkért és részt kérhetünk a nemzetépítő munkából, \ I | > | ! l Tisztelt Nemzetgyűlési A Nemzeti Paraszt Párt és a szeerény; dolgozó magyar nép nevé­ben a jövő felépítéséből részt kérünk. Joerunk van ehhez, úgy gondolom. (Ügy van!) Nincs más kívánságunk, csak az» hogy az igen tisz­telt nemzeti kormány soha, egyetlenegy intéz­kedést, egyetlenegy határozatot ne hozzon ú<?y, hogy bennünket előzőleg meg ne hallgatna. (Vi­haros taps.) Nem részletezem most a mi kívánságainkat. Főbb kívánságainkat ismerik: a feudalizmus gyökeres kiirtása, felszámolása, (Éljenzés és taps.) az emberek közé, a magyar és magyar közé válaszfalakat állító cím- és rangkórság teljes kiirtása a közéletből. (Viharos taps és éljenzés.) Legyünk mindnyájan egyenlően ma­gyar testvérek. (Ügy van!) Ezt a szót is eltöröl­ném: középosztály, ez az osztály, az az osztály. Legyenek foglalkozási áerak, de az életszínvo­nal egységessé tétele» által az osztályoknak megkell szűnniök. (Éljenzés és taps.) Mert ahol osztályok vannak, ott életszínvonalkülönbségek is vannak, e^hől fiT-ori/i^ osztályellentétek is vannak ós következésképpen osztálvp-^űlölp* nek is lennie keli. (Ugy van!) Miért kell ennek lennie? Mi, / a dolgozó parasztság, munkásság, na­gyon jól tudjuk és elismerjük, hogy mi értel­miségiek, iparosok, kereskedők nélkül nem tu­dunk élni és országot felépíteni. Nagyon jól tudjuk, hogy szükségünk van az országban ér­telmiségre, hivatalnokra, orvosra, mérnökre, de miért kell azokat fölibénk helyezni? Miért nem lehetünk egyenrangú munkásai, dolgozói az or­szágnak? (Ügy van!) És ha ezt megcsináljuk, akkor meg fog szűnni az ellentét, amely átkos Bzéthűzásra, átkos testvérharcra szította min­dig a magyarságot Az általunk jóváhagyott kormányalakítás­ból itt álló magvar nemzeti kormány pro­grammpontjait a Nemzeti Paraszt Párt nevé­1944 december 22-én, péntekén. 20 ben részletezés nélkül elfogadom. ígérem mind­annyiunk nevében, hogy annak minden pont­jához teljes erőnkkel, lelki, testi erőnkkel hoz­zájárulunk. Külön ki kell emelnem az újonnan alakí­tandó honvédség fontos szerepét. Mi ezt nagyon fontosnak tartjuk.. Mert hiába beszélünk actdi'g akár földreformról, akár a nincstelen paraszt­ságnak más felemeléséről, míg az országunkat kifelé meg nem erősítettük, míg országunk el­lenségeivel végleg le nem számoltunk, addig nincs biztonságban semmiféle intézkedésünk. (Ügy van!) Ez az első feladat. Ha tehát ez az első feladat, akkor kötelessége mindnyájunk­nak, hogy a győzelmes Vörös Hadsereg mellett vállvetve kiűzzük hazánkból az ellenséget, meg­teremtsük az igazságos békét és azután meg­induljunk a békés fejlődés útján. (Ügy van! Mint egyszerű munkásember, de mint poéta, idealista lelkű ember, feltétlen tisztelettel és bizalommal nézek a kormány munkája eíé. Bí­zom abban, hogy ezeket a nehéz feladatokat a mi segítségünkkel meg fogja tudni oldani. Ezzel a hittel és bizalommal eltelve, pár­tunk és a magyar nép nevében szeretettel és bizalommal köszöntöm a kormányt és Isten áldását kívánom munkájára. (Zajos éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik? Vörös Vince jegyző: Szabó István szociál­demokrata kiküldött. Elnök: Szabó István ideiglenes nemzet­gyűlési képviselő urat illeti a szó.. Szabó István (szd) : Mélyen tiszelt Nem­zetgyűlés! Legyen szent frigyünk ez a nap a testvérpártokkal kapcsolatosan, a Kommunista Párt nemzetgyűlési tagja által kijelentettek­ben, legyen örök barátság nemcsak a két test­vérpárt között, hanem a többi dolgozó osztály­lyal együtt, hogy a demokratikus, boldog Ma­gyarország felépítésének munkáiában a leg­tiszteségesebb és legeredményesebb munkával vehessünk részt. A Szociáldemokrata ' Párt nevében bizal­munkat és támogatási készségünket fejezzük ki az új kormány iránt.. Mint a, mai idők szükségszert! következ­ménye jött létre a Függetlenségi Demokratikus Blokk, amely a magyar dolgozók akaratának legtermészetesebb kifejezőié történelmünk olvan idejében, amikor az ország léte vagy nem­léte függ attól, hoery ezt a megnyilvánuló erőt változatlanul igénybe veszi-e a kormány. * Az ország népe fáradt, az ernyedés, tünetei mutatkoznak rajta. Fáradttá tette az évszáza­dos reakció, az évszázadok óta uralkodó osz­tály zsarnoksága, amely nem sokat törődött á nép bajával, gondjával. Mohácsoknak '' kellett jönniök, történelemnek kellett megismétlődnie, hogy a helyzet megváltozzék. ígéretekben gaz­dag volt ez az ország, de soha, egyetlenegy eset sem fordult elő, hogy az ígéreteket tényleg be­váltották volna. Egész történelmünkön végig­futnak a magyar nép becsapását, félrevezetését eredményező jelenségek. A régi Magyarország egykori főbírájának kijelentését ismétlem, aki Dózsa György, láza­dásának leverése után a nála tisztelgő jobbá­gyoknak ezt mondta: »Megérdemelnétek, hogy mi'.id karóba húzassalak, kerékbe töresselek benneteket, meg is tenném, csak azért nem te­szem, mert szükségünk van a munkátokra.« Ez jellemezte történelmünk egész folyását. Nem törődtek a bajokkal, nem törődtek vele, milyen viharok jönnek, milyen viharok szánt-

Next

/
Thumbnails
Contents