Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-8

Jegyzetek. 159 ellen. Milyen más Magyarország lesz akkor, mikor a hivatalos hatalom kizárólag állami és nemzeti célokat fog előmozdítani és a párturalmi célok lealázó szolgálatától föl lesz mentve ; mikor a megygőződések szabadsága mindenkinél tiszteletben fog tartatni és azoknak megtagadása jutalommal nem járni ; mikor egyedül jellem és tehetség, szorgalom és munka fog kvalifikálni. Annak a kormánynak, amely Magyarországot regenerálni akarja, elég lelki emelkedettséggel kell bírnia arra, hogy gyenge társadalmunkat maga tanitsa önérzetre és független gondolkozásra, csak így bizonyíthatja be azt, hogy hazáját jobban szereti önmagánál.* (L. : Mérei Gyula: Magyar politikai pártprogrammok (1867—1914), 1934. 269. oldalon.) (117.) 81. A Kis Újság. (117.) 82. A helyes írásmód : D'Hondt-rendszer. Az elnevezés Vidor D'Hondt genti egyetemi tanár után történt, aki 1882-ben Brüsszelben megjelent »Système pratique et raisonné de la représentation proportionelle» (Az arányos képviselet észszerű és gyakorlati rendszere) című közjogi munkájában több választási eljárást dolgozott ki az arányos képviselet biztosítására. Ezt azután utána többen módosították. D'Hondt elve : „egyetlen csoport sem kaphat egy vagy egy további mandátumot mindaddig, amíg egy másik csoport ennél nagyobb szavazatszámmal vagy maradékkal mandátum nélkül maradna". 83. A közbeszóló tréfás szóhasználata Bethlen István miniszterelnök tízéves kormányzatát említi és azt rója föl a vele szemközt ülő polgári demokrata párti képviselőknek, hogy ők akkor is közéleti emberek voltak. (119.) 84. Célzás arra, hogy Budapest ostroma után a felszabadulás kezdeti heteiben rendkívül sokan növesztettek szakállt. Részben politikai múltjuk és az ostrom alatti magatartásuk miatt személyük leplezése céljából, részben pedig a borotválkozási eszközöknek az akkori időkben szinte lehetetlenné vált pótlása miatt. (121.) 85. A szünet 1 óra 32 perctől 2 óra 33 percig tartott. (121.) 86. L. a Függelék-et. (122.) 87. Pandora görög mithologial alak, akit Zeus, az istenek atyja azért küldött a földre, hogy megbosszulja az embereket, amiért Prometheus lelopta az istenektől a tüzet a földre is. Pandorának egy hordót adott, amelybe gondosan elzárta az emberiséget fenyegető összes bajokat. Amikor azután a hordót kinyitották, az ezernyi baj — a csalóka remény kivételével — szerte terjedt belőle a» világon. Az újabb szóhasználat Pandora-szeîenc^/e'f emlegeti, mint a veszedelmes ajándék jelképét. A szónok itt a szavazóurna képes kifejezésével arra célzott, hogy a szavazati jog olyan ajándék volt, amelyről előre nem lehetett tudni, hogy mit fog eredményezni. (122.) 88. Montesquieu »Esprit des loisa (Törvények szelleme) című művében a zsarnokságról mondja a következőket : "Ha a luizianai vademberek gyümölcsöt akarnak szedni, gyökerénél vágják el a fát és ügy gyűjtik össze a gyümölcsöt. Ilyen a zsarnokság." (Magy. ford. Rózsahegyi Zoltán, 1943, válog. részek. Budapest, Phönix.) (122.) 89. Utalás Révai József kommunista párti szónok (104. old. második hasáb, 3. bek.) és Buchinger Manó (110. old. első hasáb vége) szociáldemokrata párti szónok beszédére. Vas Miklós szakszervezeti szónok is foglalkozott ezzel a 115. oldalon. (123.) 90. A közbeszóló Vidovics Ferenc somogymegyei kisgazdapárti főispánra céloz. (124.) 91. TESz = Társadalmi Egyesületek Szövetsége. Különösen Gömbös Gyula idejében folytatott élénk, jobboldalinak minősített tevékenységet. (128.) 92. L. a 61. jegyzetet. (134.) 93. Az elnyomó zsarnoki hatalom : Németország. (134.) 94. A törvény által elhatározott emlékmű elkészítésére a megbízást Kisfaludy Stróbl Zsigmond kapta. Az emlékmű 35 méter magas és 23 méter széles. Ilyen hatalmas szobor Budapesten eddig nem volt. A főalak — kezében pálmaágat tartó orosz nő — 7 méter magas, az előtte lévő tábornok alakja 5 méter magas. Mindkettő bronzból. Az emlékműt több 1.80x2 méter méretű orosz és magyar embereket, katonákat ábrázoló dombormű díszíti. A kőrész süttői és haraszti mészkő. Építését 1946 tavaszán kezdték. (135.) 95. A miniszterelnök a News Chronicle munkatársának mondotta ezt, de hasonlóképpen nyilatkozott a Neiv- York Herald Tribune munkatársának Is. (L. MTI 1945 aug. 28-i kiadásait.) (136.) 96. L. 49. old. 3. bek. (136.) 97. A szónok a független kisgazdapárt 1945 aug. 29-i nagyválasztmányi ülésén elhangzott határozati javaslat 13. pontjára céloz, amely így hangzik: »Kinyilvánítja a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt parasztsága, hogy gazdasági érdekeinek hatályosabb védelme érdekében szervezetein keresztül bevezeti a parasztság hatályos gazdasági érdekvédelmét, sztrájkjogát, melynek mértékét és formáit később, alkalmasabb időben határozza meg.« (Kis Újság, 1945 aug. 22. 115. száma.) A szónok először az 1945 aug. 28-1, majd a szept. 2-i Szabad Nép-ben, a kommunista párt központi lapjában »Még egyszer a sztrájkjogról« című vezércikkében már utalt erre. A kérdés tulajdonképpen egyfelől a Parasztszövetség, másfelől a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége egyenlő jogainak elismerése körül forgott. (136.) 98. A közbekiáltások azért hangzottak el, mert az ideiglenes nemzetgyűlésen — túlnyomó többségben lévén az egészen új, a parlamenti gyakorlattal kevésbbé ismerős képviselő — a választójogi javaslat tárgyalása úgy történt, hogy az ülésteremben minden képviselő az előtte lévő példányon maga is figyelemmel kísérte az előadó vagy a hozzászólók módosításait és e változtatásokat mindjárt be is jegyezte. Érdekes változás, új gyakorlat volt ez a múlttal szemben. (139.) 99. A közbeszóló arra utal, hogy főként az említett tanácsok tárgyalták a politikai, különösen a kommunista-pereket a torvényszéken, a Táblán, illetve a Kúrián. Töreky Géza a büntetőtörvényszék, majd a Kúria elnöke volt. Szemák Jenő táblai elnök a Szálasi-féle nyilaskorszakban lett kúriai elnök. (143.) 100. A szónok antiszemita tartalmú, de végeredményben kisszámú röpcédulára céloz. (146.)