Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-8
156 Jegyzetek. 40. A Nagykáta környékén lévő internálótáborok egyik hírhedt helye volt. (32.) 41. Ady Endre »A perc-emberkék utam című 1914-ben írt verséből: »Most perc-emberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk, Nagyot és szépet, emberit s magyart.« (33.) 42. Célzás arra, hogy Debrecenben csak 230 taggal alakult meg az ideiglenes nemzetgyűlés. 1945 április 2-án délelőtt 10 órakor a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban rendezett választói gyűlésen Budapest 60, Nagy-Budapest összesen 108 újabb nemzetgyűlési képviselőt választott. Két nap múlva az egész ország területe (elszabadult. 1945 június 24-én a Dunántúlnak a nemzetgyűlésben még nem képviselt részei is választottak további 160 képviselőt. Sopronban, Győrött, Esztergomban, Székesfehérvárott, Nagykanizsán és Szombathelyen a demokratikus pártok közös választói nagygyűlésein felolvasták a pártok képviselőjelöltjeinek neveit majd a gyűlés résztvevőinek helyeslésével megválasztott képviselőknek jelentették ki őket. Ez volt a »két lépcsőzet«, (35.) 43. A Szentjobbot tulajdonképpen George Kováeh, az az amerikai hadsereg alezredesének kezdeményezésére hozták haza. — A salzburgi American Military Government június 17-én hivatalos közleményt adott ki arról, hogy megtalálták Ausztriában a Szálasi által elhurcolt magyar koronaékszereket és Szent István jobbját. Június 17-én a 42-es amerikai úgynevezett »Szivárványhadosztálya 242. századának egy tisztje és legénysége az ausztriai Matsee városkában, hivatalos kutatás közben, az ottani katolikus plébánosnál rábukkant a Szentjobbra. Az amerikai katonai kormányzóság nyomban lefoglalta a vasládákat és elvitette dr. Andreas Rohracher-bez, Salz** burg hercegérsekéhez, aki megmagyarázta, hogy mit jelent Magyarország számára Szent István jobbja. Erre a hírre a,, budapesti amerikai misszió küldöttsége Rovctéh alezredes veztésével Salzburgba utazott és jelentkezett Clarck amerikai vezénylő tábornoknál. Clarck tábornok érintkezésbe lépett az Egyesült Államok vatikáni követségével, hogy a.Szentszék állásfoglalását kikérje. XII. Pius pápa — aki 1938-ban az eucharisztikus világkongresszuson elődje, XI. Pius képviseletében Budapesten is járt, — nyomban fogadta a követet, örömmel hallgatta meg előterjesztését és megadta az engedélyt a szent ereklyének Magyarországra való szállításához. Az országba visszatért Szentjobb hivatalos átadásán, augusztus 20-án, Szent István király napján, délután 2 órakor az Angolkisasszonyok váciutcai zárdájában a budapesti amerikai misszió — élén Schoenfeld Arthur követtel és Key William tábornokkal — teljes számban megjelent. A hivatalos Magyarországot Zsedényi Béla, az ideiglenes nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács elnöke, Gyöngyösi János külügyminiszter, Nagy Ferenc újjáépítési miniszter, gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter és Vörös János honvédelmi miniszter képviselték. A délutáni körmenetben amelyen a Szentjobbot a Bazilikába, a Szent István-templomba vitték, az ujságtudósítások szerint százezres tömegek vettek részt. Azóta a Szentjobbot, — mivel eredeti őrzési helye, a budavári királyi várkápolna az ostrom során teljesen elpusztult, — az Angolkisasszonyok budapesti intézetének belső kápolnájában őrzi az érseki helynök. (Kis Újság, 1945. VIII. 22-i 115. szám.) (36.) , 44. A szovjetküldöttség Vorosüov marsallal az élén a 9. számú páholyban, az angolok és amerikaiak pedig az emelletti 10. számú páholyban ültek. Csehszlovákiát Krno Dalibor követ, Jugoszláviát pedig Cicmil Odbrad ezredes képviselte. Az ünnepélyes alkalomból az ülésterem valamennyi csillára és az elsőemeleti páholysor alatti architravban kétsorban elhelyezett villanyégők teljes fényességükben égtek. Ehhez járult még időnkint az ünnepi filmhíradót készítők Jupiter-lámpáinak vakító fényessége. (36.) 45. A Moszkvai Tudományos Akadémia 1945-ben ünnepelte alapításának 220 éves jubileumát. Az ebből az alkalomból rendezett nagyszabású ünnepségeken a Szovjetunió 967 legismertebb tudósa és 146 külföldi tudós vett részt. A moszkvai rendezőbizottság Puskin követ, a Budapesten működő Szövetséges Ellenőrző Bizottság politikai tanácsadója útján Szent-Györgyi Albertet, a vegytan Nobel-díjas professzorát, Szekfü Gyulát és Domanovszky Sándort, a budapesti egyetemen az újkori történet, Marton Gézát, a római jog és Sántha Kálmánt a debreceni egyetemen az elmekórtan professzorát, az ideiglenes nemzetgyűlés alelnökét hívta meg Magyarországról. Két hétnél hosszabb ideig látták vendégül őket s az öt magyar tudós Leningrádban és Sztálingrádban is járt. (-11.) 46. Nádasdi Sándor 1945 március 24-én balt meg Balmazújvároson, Orlai (Fürst) Károly pedig 1945 augusztus 9-én Budapesten. (50.) 47. Az említettek pártjuk vezérei, illetve az utóbb említett a Szakszervezeti Tanács főtitkára. (50.) 48. A miskolci eseményekről —- amelyekre a szónok céloz — a MTI a következő jelentést adta ki : »Az elmúlt hetekben többtzben is nyilvánosságra kerültek a tisztikar bizonyos reakciós részeiben folyó ellenforradalmi szervezkedésről szóló hírek. Az illetékes szervek a nyomozás befejezése után a következőket állapítják meg : A miskolci 7. honvédkerületnél a tisztikar egy része ezév tavasza óta titkos szervezkedésbe kezdett azzal a céllal, hogy »kedvezőt időpontban a felszabadító és baráti Vörös Hadsereg ellen fegyveresen fellépjen, annak hátában partizánszerű, tevékenységet fejtsen ki és ennek kapcsán a magyar demokrácia megdöntésében közreműködjék. Az eddigi példátlan arányú szervezkedés két azonos célú vonalon folyt és a környékbeli lakosság, valamint egyes honvédalakulatok bevonását is célul tűzte ki maga elé. A kerület parancsnokától, Kaffka vezérőrnagy• tói kiindulva nagyarányú fegyverrejtegetés kezdődött. A szóban és írásban kiadott bizalmas utasítások szerint a fegyvereket megbízható módon, elfalazva kellett elrejteni úgy, hogy azokról csak az egyes »megbízható* parancsnokok és néhány velük egyhúron pendülő emberük tudjon. A fegyvereket több helyen el is rejtették, de a szervezkedés elgondolt kibontakozása és terveik végrehajtása meghiúsult az erre hivatott szervek éberségén és néhány, a szervezkedésbe látszólag bekapcsolódó tiszt demokratikus felfogásán. Kaffka vezérőrnagyot, Barsváry századost, Cserhalmy főhadnagyot, aki az egyik vonalon a szervezkedés vezetője volt, továbbá Fodor ezredest és társaikat, összesen kilenc tisztet, letartóztatták és rövidesen a hadbíróság előtt fognak felelni tetteikért. A honvédelmi minisztérium katonapolitikai osztálya ismét bebizonyította, hogy elszántan harcol a reakció ellen és éberen őrködik a most születő demokratikus honvédség sorsa felett.* (51.) 49. Békés megye főispánja akkor a szlovák származású Szobek András volt. Az említett lap a Sloboda. (52.)
