Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-8

r

Az ideiglenes nemzetgyűlés 8. ülése változott meg azonban az az alapvető helyzet, hogy 1944. év óta a kormányzatnak nines felhatalmazása abban a tekintetben, hogy bevételeket szedjen és kiadásokat eszközöljön. Es ha a kiadások tekintetében változatlanul az a helyzet, hogy egyre nagyobb és nagyobb igényekkel lépnek fel a kormányzattal szemben, ugyanakkor a bevételek tekintetében — hangsúlyozni kívánom, nem a törvényes felhatalmazás hiányában ugyan — megvan, az a tendencia, hogy a magyar kormányt, a magvar fiskust, a magyar pénzügyminisztériumot adóbevételekkel lehetőleg ne lássák el. Ennek egyik oka adórendszerünk jelenlegi tökéletlensége, de a másik oka a fizetőkészségnek az a hiánya, amely inflációs időkben különösképpen mutatkozik és amely abból a gondolatból indul ki, hogy: »holnap csökkentebb értékű pengővel fogom az adómat fizetni, mint ma.« A minisztériumnak sürgősen bevételi forrásokról kell gondoskodnia és sürgősen törvényes alapot kell keresnie a maga kiadásai teljesítésiére. Ha közjogi vonatkozásban iparkodunk a bizonytalan és cseppfolyós helyzetnek végetvetni, ugyanolyan mértékben kell iparkodnunk abban a tekintetben is, hogy a költségvetési jog végre rendeztessék s ha nem rendezhető ' másként* mint úgy, hogy az 1945. évre a költségvetési kötelezettség alól a kormányzatot felmentjük, ám rendelkezzünk ekként, de rendelkezzünk azzal a kötelezettséggel terhelten, hogy^ a szerzett bevételekről és a teljesített kiadásokról a kormányzatnak a nemzetgyűlés előtt számot kell adnia. De rendelkeznünk kell azért is, mert a jóvátétel terheit viselnünk kell s a jóvátétel körül felmerült kiadások teljesítésére is meg kell adnunk a kormányzatnak a felhatalmazást. Ezért vagyok bátor ezt a felhatalmazási javaslatot az igazságügyminiszter úr által már ismertetett szövegben a t. Nemzetgyűlésnek elfogadásra ajánlani, (Taps.) Elnök: Kíván-e valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem! — Felkiáltások: Elfogadjuk!) Minthogy senki sem kíván szólani, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a javaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadni? (Igen!) Határozatképpen kimondom, hogy a nemzetgyűlés a felhatalmazási javaslatot mind általánosságban, mind részleteiben egyhangúlag elfogadta. T. Nemzetgyűlés! Mai napirendünk tulajdonképpen kimerült. Szükségessé válik azonban a törvényerőre emelt rendeleteknek, amelyeknek végleges szövegezése azóta már megtörtént, végleges jóváhagyás végett való Jbemutatása. Szükséges ezenkívül a nemzetgyűlés jegyzőkönyveinek felolvasása és hitelesítése. Erre a szünet után fogunk áttérni. Az ülést most délután 3 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Amint méltóztatnak tudni, a ma elfogadott törvényjavaslatokon kívül a nemzetgyűlés egyes kormányintézkedéseket, illetőleg rendeleteket már előzőleg törvényerőre emelt. Ezeket az illetékes tényezők most már törvény formájában megszövegezték s végleges szövegeiket jóváhagyás végett fel fogom olvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy a magyar álla1945 szeptember 13-án, csütörtökön. 14 0 mi szuverenitás gyakorlásáról szóló törvényt felolvasni szíveskedjék. _ Halász Alfréd jegyző (szd) (olvassa): »1945. évi I. törvénycikk a magyar állami szuverenitás gyakorlásáról. (Felkiáltások a kommunista párton: Tessék hangosabban!) - ,. ••-• s • "•-,•• % • »1. §. Az ideiglenes nemzetgyűlés — törvényerőre emelve a Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján tartott ülésében hozott határozatát — a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánítja magát. 2. §. (1) Ezt a törvényt, az Országos Törvénytárban, mint az 1945. évi I. törvénycikket kell kihirdetni. (2) A kihirdetés céljára ezt a törvényt a következő bevezetéssel kell ellátni: »Emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország ideiglenes nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta.« Ezután következik a törvény szövege. A törvény szövegét a következő záradék rekeszti be : »Ezt a törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mindenki köteles megtartani.» A záradékot az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke és a miniszterelnök írják alá. á*aüJ 3. V A 2. §. (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ideiglenes nemzetgyűlés által alkotott minden törvény kihirdetése tekintetében alkalmazni kell. 4. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba.« : Elnök: Amint méltóztattak hallani, a felolvasott törvénycikk 2. §-ában szabályozza a nemzetgyűlés által hozott törvények kihirdetésének módját. Kérdem, méltóztatnak-e a felolvasott végleges szöveget elfogadni? (Igen!) Ha igen,

( akkor egyhangúlag elfogadottnak jelentem ki. Felkérem a jegyző urat, hogy az államfőt megillető jogkör gyakorlásáról szóló törvényt felolvasni szíveskedjék. Halász Alfréd («ad) jegyző (odvassá): »1945. évi II. törvénycikk az államfőt megillető kinevezési jogkör gyakorlásáról. 1. *. (1) Az ideiglenes nemzetgyűlés — törvényerőre emelve a Debrecenben, 1944. évi december hó 22. napján tartott ülésében hozott határozatát — az államfőt megillető kinevezési jogkör gyakorlására nézve az alábbiak szerint rendelkezik. (2) Az államfőt megillető kinevezési jogkört a VI. fizetési osztályig bezárólag az egyes miniszterek, az V. fizetési osztálytól felfelé az illetékes miniszter előterjesztésére a miniszter^ elnök gyakorolja. Kivételt képeznek a politikai államtitkárok, továbbá a Magyar Kúria és a Közigazgatási Bíróság, valamint a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke, akiket a minisztertanács javaslatára a nemzetgyűlés elnöksége nevez ki. (3) A honvédség tisztikarának tagjait a honvédelmi miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki, kivéve a tábornoki kar tagjait, akiket a miniszterelnök» a honvédvezérkar főnöke, a honvédelmi miniszter és a hon-