Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.
Ülésnapok - 1944-8
144 Az ideiglenes nemzetgyűlés 8. ülése pillanatig is kétségben volnánk vagy; lehetnénk, nem jelenti azt, mintha nem tudnók, hogy a bürokrácia minden rétegével együtt a magyar bíróság is az elmúlt 25 esztendőnek hűségros k^z^Wáló^a v-HH. (Tar** — RuPer+ T *-*" r "% (pd) j Pedig a legjobban az állta meg a helyét!) ilyen előZiiiényejs; után, amikor ariol K.eu uon teni. hogy a magyar választások tisztasága feletti döntést kinek vagy kiknek a kezébe adjuk és amikor elhatároztuk azt, hogy bírói személyek bevonására az anyag jogi mi voltánál fogva igenis szükség van, nem tehettük me«' azt. Tiogy ki«"^l^áltássuk « bí**á> k'^ala'itffás 6 * annak a testületnek» amely testületet nem mi es nem a mi rendszerünk állító it össze. Nem tehettük ki magunkat annak, t % Nemzetgyűlés. — és ez pártkülönbség nélküli érdek — hogy a valahonnan felbukkanó reakciós és fasiszta törekvések bírói fórumokon és bírói döntésekben kapjanak talajt és tápot (Helyeslés a szociáldemokrata várton.), hanem ügyelnünk kellett és ügyelnünk kell arra, hogy ezek a bírák a demokrácia nevében és a demokrácia jegyében ítélkezzenek. A bírói függetlenség ideáljának kétségkívül jobban megfelel a bíróságok által választott tag, kétségtelen, hogy a klasszikus elmélet, amely a közigazgatás és a bíráskodás elválasztásáról szól és amely a közigazgatást gyanúsítja mindig azzal, hogy olvan elemeket visz az állam életébe, akiket a bíróság attól távol tud tartani, normális időkben megfelel, ma azonban más a helyzet. Ma a közigazgatás vezetését, tehát a minisztériumokat átvették a demokratikus pártok megbízottai, ma a miniszterek a demokratikus közvélemény képviselői és a demokrácia érdekében váló ennyi elfogultságot kell és szabad vállalni, hogy azok a bírói személvek, akik a választások tisztasága és tisztessége felett dönteni fognak, a demokrácia megbízható harcosai legyenek. (Élénk helyeslés.) Ennek jegyében kérem a szöveg elfogadását. (Helyeslés és taps.) hogy Molnár Kálmán képviselő úrnak igaza van, amennyiben ő valóban a kellő időben írásbeli indítványt adott be az 53. §-hoz. Elnéztük a paragrafus számát. Kérem a jegyző nrat, méltóztassék az indítványt felolvasni. TTfliá«?: Alfré<1 fa^rO ^oa-wő'' Molná 1 *K^ lTy iáu képviselő úr az 53. § (1) bekezdése és (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveget javasolja: (Olvassa.) »A nemzetgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodást a^ közigazgatási bíróság gyakorolja. A t tanácsok összeállítására és a bíróság előtti eljárásra — ha a jelen törvényből más nem következik — az 1938: XIX. te. rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.« ^'nök* AT plőadó űr pTT*e m«r uvüatVnzott. (Molnár Kálmán (pk): Szót kérek!) Méltóztassék ! IWmuér TCAV'án (r>k): T. N^mizpi'io'vííl^isi! Fájdalommal hallottam a törvényjavaslat tegnap felolvasott indokolásának azt a megállapítását, hogy az elmúlt szomorú időszakban a közigazgatási bíróság sem bizonyult függetlennek- íSzah^si+ie Gyty^y (sz. rl ): így van!) Ez-ci szemben hivatkozni kívánok arra, hogy a közigazgatási bíróságot éppen a legutóbbi évtizedben kifejtett tevékenysége alapján az egész haladó szellemű magyarság, alkotmányunk szinte utolsó védőbástyájának tekintette. (Élénk helyeslés és taps a demokrata párton. 1945 szeptember 13-án, csütörtökön. — Némethy Jenő (kg): ügy vap!) We^'éúaf^k átolvasni a közigazgatási bíróság választási döntvényeit. (Ügy van/ Ügy van! a demokrata párton. — Mozgás és zaj a szociáldemokrata párton.) Valóságos közjogi rémregiényt találunk ezekben feltárva és ezekkel szemben a közigazgatási bíróság nyújtott hatályos védelmiét. in,«meiby jpT-t (kgj: jLg*>zl < » K« z g" - ^ tási bíróság helytállóit és az ő ajkán át a régi nagy magyar hu'ak naiigja szobiam iiiög. tttüjt*o*-i Rezső (pd): így van!) A közi»wíG'*táei bíróság tehát a haladó szellemű demokratikus magyarság háláját és elismerését érdemelt© ki. (Zaj és c<Lentmi>ni(iú&o>ie a szu>viaaem^tv> a a was t»> . — Némethy .Teroő (fcer): Ezt ^n +nrl<m^ J^vm</atom azt célozza, hogy a közigazgatási bíróság eddigi szellemben való működésére ezután is módot adjunk. (Helyeslés és taps a demokrata párton és a pártonkívüli képviselőknél.) Elnök: Az e'őtaidió úr kliván szólinilf Faragó László (sízd) előadó: TL Nemzet* gyűlés! Osak egy mondattal kívánok válaszolni Molnár képviselő úr javaslatára. Tisztelettel kérném à javaslat elvetését. Az indokolás ugyanaz, amit voltam bátor az előbb előadni, hozzátéve még egy mondatot: volt idő, amikor a közigazgatási bíróság Bethlent vé^fe Gömbösékkel szemben. (Taps a kommunista és a szociáldemokrata párton.) Mi azonban a magyar demokráciát akarjuk védeni, nemcsak a redivivus Gömbössel, de a redivivus Bethlennel szemben is. (Élénk taps a kommunista, a szociáldemokrata és a parasztpárton. — Egy hang a kommunista párton: Ez okos beszéd!) Elnök: Szólásra senki nem jelentkezvén, a vitát beírom. Következik a ba.+.áro9 ,-» +l,r, ' 7 * , i 4 ' ,i l. Az 53. §-hoz módosító indítványt nyújtott be Záhorszky Gyula és Molnár Kálmán képviselő úr. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni az indítványokkal szemben. (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképpen kimondom. Továbbá általánosságban teszem fel a kérdést a X. fejezetre vonatkozóan. Méltóztatnak-e ezt a fejezetet az előadó úr által tett módosító indítványokkal elfogadni? (Igen!) Ha elfogadja a t. Nemzetgyűlés, akkor a X. fejezetet elfogadottnak jelentem ki. Következik a XI. fejezet tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Faragó László (szd) előadó; T. Nemzetgyűlés! A XI. fejezethez van szerencsém a következő módosításokat előterjeszteni. Az 57. §. (1) bekezdésének alulról a harmadik sorában a »választási névjegyzék meghamisításának vétségét« kifejezés elmarad és helyébe az az egy szó jön, hogy »vétséget«. Ennek a javaslatnak indoka az, *— és ha el méltóztatik olvasni a szakaszt, akkor meg méltóztatik látni — hogy valójában nem a választói névjegyzé» 1r ^t hamisítják meg. hanem egyéb okiatokat. Ez egy sui generis deliktum és egyszerűen vét« ségnek nevezzük el minden közelebbi címmegjelölés nélkül. A 61. § hatodik sorában az »annak« szó helyébe a »vagy« szó iktatandó, a hetedik sorában az »egyáltalán« szó elmarad és a nyolcadik sorában a »befolyásolja« szó után »vagy« szó iktatandó. Ezeknek a módosításoknak aza jelentőségük, hogy ne úgy fessen a dolog, mintha ezeket a deliktumokat együttesen kellene elkövetni ahhoz, hogy a deliktum megvalósuljon, hanem ezek bármelyike egymagában is a deliktum megvalósítását jelenti.
