Nemzetgyűlési napló, 1944. I. kötet • 1944. december 21. - 1945. szeptember 13.

Ülésnapok - 1944-7

Az ideiglenes nemzetgyűlés 7. ülése 1945 szeptember 12-én, szerdán. 123 dolgozók összefogásával akar új államot te­remteni, olyat ; ahol egyaránt szólhat bele az ügyek intézésébe a legeldugottabb tanyák la­kója épúgy, mint a városi munkásság, kérem, hogy a rendelkezésre bocsátott idő rövidsége miatt csak nagy vonásokban elmondott aggá­lyaimat a határozathozatalnál figyelembe­venni méltóztassék. Az első fejezetet különben pártom nevében elfogadom. (Élénk taps a kisgazdapárton és a kommunista párton.) Elnök: A képviselő úr konkrét indítványt nem terjeszt elő? (Gulácsy György (kg): Nem') Szólásra következik Erdei István képvi­selő úr. Erdei István (szd): T. Nemzetgyűlés! Az előttem felszólalt képviselőtársam észrevéte­leivel szemben engedjék meg, hogy a szocia­lista munkáspártok nevében kifejtsem: ama szempontunkat, amellyel kapcsolatosan képvi­selőtársam aggályoskodott. A képviselői fele­lősséget abban a formájában meghatározni, ahogyan ő elmondotta, enyhén szólva, tévedési (Gulácsy György (kg): Nem felelősségről be­széltem!) A képviselő felelősséggel tartozik a választóknak. Azt az állítását, hogy gyerme­keknek és azoknak a képviselője is, akiket a törvényjavaslatban foglalt kizáró okok miatt a választói névjegyzékből kihagytak, (Fel­kiáltások a kisgazdapárton: Nem ezt mon­dotta! Félreértés! — Zaj.) nem tudjuk el­fogadni, mert kereken és határozottan meg kell mondanunk, hogy elsősorban az^ kell, hogy döntsön, aki választójogával ól és ter­mészetszerűen elsősorban a névjegyzékben szereplők hivatottak a képviselőnek a meg­bízólevelet rendelkezésre bocsátani. Máskülön­ben, ha úgy volna, ahogyan képviselőtársam aggodalmiát kifejezte, akkor teljesen felesle­ges volna, hogy ez a törvényjavaslat kizáró okokat határozzon meg más paragrafusoknak a keretén belül. Általánosságban még annyit a kérdésről, hogy elhangzott itt a délelőtt folyamán két párt [részérő 1 isi egiv k)i jel entés. m amelyben rá mutattak arra, hog*y a szociáldemokrata párt volt a választójogi törvény zászlóhordozója ebben az országban. Elhangzott itt egykijelen­tés, amely úgy aposztrofálta a szociáldemo­krata pártot, mint az ipari munkásság párt­ját. Ez tévedés s ezt helyre kell igazítanom. (Mozgás és zaj.) A szociáldemokrata párt a maga negyven-ötven éves választási küzdel­meivel nemcsak az ipari munkássággal, ha­nem a parasztsággal egyetemben is küzdő­társa volt azoknak az elemeknek, amelyek az általános, titkos, kÖzségenkénti választójogot zászlajukra írták. (Zaj.) En 1910-ből, iskolásgyermek koromból élén­ken emlékszem arra*, hogy Hódmezővásár­helyen a cenzusos választójog^ idején a szociál­demokratapárt jelöltje 6 szavazatot kapott, de 5000 földmunkás ott állt egész nap a választás tartama alatt vörös zászlóval, mint élő szimbó­lum és tiltakozás azért, hogy ebben az ország­ban a jogfosztottságot nemcsak az ipari mun­kásság, hanem a szocialista földmívesek is élreziték. (Ügy vam! Tapsi a kommunát pár­ton, ta szakszervezeti képviselők ofé lún és a szociáldemokrata párton.) Ennek a fejezetnek vitája kapcsán igenis meg kell mondani ezt és azt is meg kell mondani általánosságban, hogy ez a nép ezzel a választójoggal fog tudni élni. Eleget hirde'tték nálunk, hogy éretlen ez a nép arra, hogy saját isorsanak intézője le­gyen. Mi igenis bátran és büszkén hirdetjük, hogy ez a nép érett lesz, arra, hogy a demokrá­cia eszközeivel a magyar viszonyoknak meg­felelően a népuralom keretét meg is valósítsa. (TieiajesMs a i,sgazdapárion.) Midőn a fejezet változatlan elfogadását ké­rem, engedtessék meg, hogy a fejezet 3. §-a (1) bekezdésének 9. pontjához egy módosítást ajánljak. Az eredeti szöveg úgy szól, hogy »Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye a Nagy­Budapesthez tartozó városok és községek nél­kül, Kecskemét thj. várossal és Bács-Bodrog vármegye Baja ithj. várossal (székhely: Buda­pest) ...« egy választókerületet alkot. E helyett a szövegezés helyett javasoljuk, hogy Pest­Pilis-Solt-Kiskun Nvrármegye választási szék­helye Budapest helyett Kecskemét legyen. A területi adottságok teszik szükségessé, hogy ez a módosítás megtétessék, mert mégiscsak nehézkes dolog Bajáról a főváros V. kerüle­tébe, mint választási központba elmenni, '*-vi­szont! Pest megyének és Bács-Bodrog .várme­gyének Kecskemét városában adva van egy természetes székhely. (Helyeslés),) Kérem az igen t. Nemzetgyűlést, hogy a fejezetet az elő­adó úr által és az általam előtérj esztett módo­sításokkal fogadja el. Elnök: Rákosi Mátyás képviselő urat illeti • a szó. Rákosi Mátyás (kp): T. Nemzetgyűlés! Pár­tom az első fejezetet a benyújtott módosítások­kal együtt elfogadja. Egy-két reflexióm volna azonban Gulácsy igen t. képviselőtársamnak arra a megállapítására, hogy ez a szavazási módszer alkotmányjogilag is, politikailag is ag­gályos. Alkotmányjogi szempontból az az érzé­sem, hogy csak abban az esetben képvisel va­laki egy kerületet, ha nem pusztán a szavaza­tokat olvassák meg. Ez a kérdés az előkészítés folyamán igen komoly szerepet játszott. Az ok, amiért ezt ^választottuk, az volt, hogy régi tapasztalat szerint rendkívül nagy eltérések vannak az egyes kerületek szavazóarányai kö­zött. Mindenki tudja, hogy Magyarországon olyan volt a választási rendszer, hogy néhol egy képviselő bejött ezer szavazattal, néhol pe­dig tizenötezer szavazattal. (Kéthly Anna (szd) : Ez volna a plurális! — Szeder Ferenc (szd): Én csak huszonhatezret kaptam legutóbb!) Nem akarunk egymástól túlságosan eltérő szá­mokat felhozni. Akkor már sokkal okosabb és méltányosabb dolog, ha bizonyos számú szava­zóra — jelen esetben 12.000-re — jut egy kép­viselő. - Őszintén megmondom, abszolúte nem értem meg, miért ne számítanának a gyerekek is, ha az illető képviselő 12.000 szavazatot kapott, vagy 25.000-et. (Derültség a kommunista pár­ton.) Ez ,az alkotmányjogi félelem tehát nem él bennem. Ami a politikai aggályt illeti, a weiinari demokráciáról nem is akarok beszélni, hiszen mindenki tudja, hogy ott nem a választójog­ban volt a hiba, hanem mindenféle egyébben. A választójog egészen jó volt, másutt voltak a bajok. Erre azonban nem akarok itt kitérni. A képviselő úr azt mondta, hogy a 12.000-es rend­szer a városi választókat preferálja a faluval szemben. Valószínűleg azt akarja; ezzel mon­dani, hogy a faluban nehezebb leszavazni és ezért ott kevesebben fognak szavazni. Sajnos, ebben a tekintetben kénytelen vagyok pártjá­nak vezérére. Tildv képviselő úrra hivatkozni, aki két órával ezelőtt itt kijelentette, hogy nem 16*

Next

/
Thumbnails
Contents