Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

Az országgyűlés képviselőházának 355. 5 kerülni tanulatlan munkások alkalmazása és ezeik az alkalmazottak sokkal rosszabb mun­kások lesznek. További elgondolásom az» hogy a kima­gasló előmenetelt és szakképzettséget felmutató tanoncokat felszabadulásuk alkalmával meg kellene jutalmazni. Az olyan segédek mester­vizsgára jogosító szakbavágő gyakorlatának a megrövidítését is helyesnek tartanám, akik ipari továbbképző tanfolyamokat végeztek, ezeken vizsgát tettek és erről bizonyítványt is szereztek. Az ilyeneket esetleg az iparigazol­vány kiadásánál is előnyben kellene részesí­teni. Ezek és hasonló kisebb jelentőségű refor­mok ,szerény nézetem szerint" a kisipari és ál­talában az ipari utánpótlás biztosítását előse­gítenék. Néhány szavam volna még az ipari szakok­tatásról is, Amint ismeretes, az ipari szfakokta­tás a 8620/1935 M. E. sz. rendelettel a vallás­os .közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe került, tudomásom szerint pedagógiai okokból. Az azóta szerzett tapasztalatok aizit mutatják, hogy ipari szakoktatásunk nem fejlődhetett olyan; mértékben, mint azt az iparfej Ítészt ás ér­deke megkívánná. Az iparügyi miniszter úr 1935-ben kijelentette és az iidéiní is megismé­tel to, hogy a kisipar boldogulását elsősorban n szákloktaflás emelése szolgálhatna'. Elisme­rem, az iparügyi kormányzat igyekszik ugyan pótolni a hiányokat az említett ipari tovább­képző tanfolyamiak tartásával, valamint olcsó ipari szakkönyvek kiadásba által, de szerény né­zetem szerint mégis csak az volna a helyes megoldás, ha az ipari szakoktatás az iparügyi minisztérium irányítása alatt állana. A vidéken mintegy 40.000 tanonc nem- részé­éül tanonciskolái kiképziésbemi Utalok itt a már említett_ vidéki mintaműhelyekre, amelyek ré­vén a vidéki tanoncok, ha nemi is a kellő, dé a legszükségesebb oktatást mégis megkaphatnák. Célszerűnek tartanám elrendelni, hogy a főhi­vatású tanociskolai tanítók látogassák az ipari tanfolyamokat és évente töltsenek néhány he­tet ia mintamfíhelyekben^ hogy ezzel i& jártas­ságot szerezzenek a gyakorlati kiképzés terén. T. Ház! Megoldásra vár még az Önálló ipa­rosok Öregségi ési rokkantsági biztosítása is. A statisztika azt mutatja, hogy az iparosoknak mintegy 20%-a rendelkezik vagyonnal, a többi 80% teljesem vagyontalan. Ez különben, kapcso­lódik a tanoncutánpóflás kérdésével is, mert ha az ipari pályára lépők azt látnák;, hogy egy nehéz^ munkában eltöltött élet után öregségük biztosítva, lesz, inkább mennének ipari pályára, minit a mai helyzetben, amikor még az ipari pályán lévők isi menekülnek onnan s igyekez­nek olyan, állásba jutott, amelyben öreg korukra a száraz kenyerük biztosítva van. (Gaal Ala­jos: Hivatalszolgának!) Méltóztassanak megengedni, hogy a sor­rendben utolsó, de fontosságához mértem az el­sők közé tartozó kérdésekről emlékezzem meg, a háziipar kérdéséről. (Halljuk!/ Halljuk! a, 'kö­zépen.) Az or-szágbarii kb. 3 millió csak saját szükspglet'''t ellátó háziiparos van és 50.000-re tehető azoknak a száma, akik a háziipart ke­resetszerüen űzik. A -háziipárnak igen nagy fontossága van egyrészt az ipari termelés', azaz: az ipari, anyagok termelése és a közszük­ségleti iparcikkek, előállítása szempontjából, másrészt pedi«' azért, mert a háziipar olyan anyagokat, dolgoz fel, amelyek sem^ a szállí­tást, sem az ipari munkabérek 1 költségeit nem bírják meg, s így elkallódnának. Ezeknek a lése 1943 december 15-én, szerdán. 75 feldolgozása, tehát aiz iparcikkeik termelése te­rén többleteit jelenít. Igen tisztelt Ház! Én hiöziek a kisipar jö­vőjében, mert amíg a gyáripar termel, addig a kisipar alkot. Lelket önt munkajábai, a helyi kívánalmaiknak, az egyéni izléaniek eleget tesz, iisilemiéinyeisséggel, rátenmettsieiggel. a tömeg terirnjelés útján utói nem érhetíői kvalitatív inunkat állít elő. Ilyen pld. a ruházati vagy a bátoripar. (Gaal Alajos: A cipő is!) A kisipar nein az előállítási költségeiből, hanem az ellőállított tárgy miiinlői&égéből indul ki, min­dig az újat, az észszerűt keresi és igyekszik a mulasztásokat és a hiányokat pótolva a nem­zetgazdasá&bain elfoglalni az őt imiegillető he­lyet. (Úgy van! Ügy wem! a középen.) Mivel a legnagyobb bizalommal vagyok a kormányzat iránt, kérve az általiam említett hiányok figyelembe vételét, a törvén y javasla­tot elfogadom. (Élén'k helyedés, éljenzés és laps a» jobboldalon és' a középen. — A szónokot föbfíeln üdvözlW.) Elnök: Szólásra, következik 1 ? Árvay Árpád jegyző: Páudi Antal! Elnök: Pándii Antal képviselői urat illeti, a szó Pándi Antal: Tisztelt Ház! (Halljuk! Hdl­juk!) A kormány felhatalmazást és bizalmat kér a Háztól, hogy az országot Iköinnyebben ve­zethesse a nehéz háborús időikben. Köunvű a, túloldali pártnak, aimely már csak pártfegyelemből is megszavazza ezt a javaslatot, de nehéz, annak a honatyának, akii a iméjp, azért küldött ide, hogy a lelgjobb lelki­ismerete szerint kritizálja^ az országviezetést és akinek: éppúgy a szívén fekszik az ország legeminenseblb érdeke, mint akáirmelylk más pártálllásií képviselőnek. De a mi helyzetünk végtelenül nehéz azért is„ mert éppen annak a kormányinak kelll al felhatalmazást megadni és bizalmat szavazni, amely (kormány a legna­gyobb bizalmatlansággal viseltetik irántunk. Ez az a bizalmatlanság. aimjelyetKállay mi­niszter elnök úr említett, és az a hasadás nem i.nost történt, hanem már töjbb esztendeije:. Ott kezdem, hogy ez a hasadás már akkori követ­kezett be köztünk, amikor a választások során ínem'zeti büszkesé'günkfcieíl kiálltunk & nép bi­zalmából és a' nép bizalma, a nép erlös aka­ratai küldött be ide bennünket. Akkor félszá zan voltunk idebenn magyar nemzeti szocialis­ták. Akkoriban a választások során a kormány­elntök részéről elhangzott egy vád, a guruló márkák vádja, amely végigszaladlt az, orszá­gon és írni hiába) védekeztünk ©lient©. • Bebizo­nyosodott, hogy ezi a vádi hamis, de azóta egy hanggal sem adtak elégtételt nekünk a túlol­dalról. Mi mindenkor tárgyilagosak igyekez­tünk lenni a kormány ténykedéseivel szemben. Ha jót tett, elismertük, hiat jó utón haladt, se­gítettük !őit, de a rendleleitek eis az intézkedések között mindig volt egy? bizonyos hézag. Ez okozta azután azt a repedést is, amelyr-1 a mi­! 1 lisztére! nők úr helytelenül beszélt. Mi azonban •it-lyesen mutattunk rá arrai, hogy az a hézag 1 fennállt és fennáll közöttünk s azóta is állam­! dóau a repedések szlázaii keletkeznek. Becsüle­| í isen vissza,* kellett volna vonni ezt a súlyos vádat, hogy mi guruló márkákat fogadunk el. Idegem nemzietet szolgáltunk, de ezt nem tették meg. Makkai igen t. képviselőtársam, aki ma 12*

Next

/
Thumbnails
Contents