Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. hogy az elosztásnál ne csak a mesterek száma, hanem aizonkívül at lakosság számaránya is figynleimibei vétessék. T. Ház! Az iparügyi miniszter úr ez, év november 4*n az ipartestületek Országos Központjának helyiségében az ipartestületi jegyzők részére tartott anyaggazdáliodási tanfolyamon beszédet mondott, amelyben megelégedését! fejeztei ki alz ország ipartestületi hálózatának működése felett és arról tett tanúságot, hogiy igten nagy jóinduía,t:ta.l és megértéssel vaun az iparosok sorsa iránt. Nemi kívánok most beszélni alz, ipartestületek sokoldalú munkásságáról, csak mint az ipartestületi ügyek is merőjének, — hiszen magáim is ipartestületi elnök vagyok, — engedtessék meg nekem, hogy ez alkado/mmall az erdélyi ipartestületek nehéz anyagi helyzetét szóra tegyem. Hogy az ipartestülelek fe'adaTaiknak és kötél ességeikniek eleget tehessenek, a személyi és dologi kiadások fedezéséről kesl-l gondoskodni ok. Én itt neimi kérni akarok, tudom, hogy mindent aiz államitól várni vagy mindent az állaimmal eltartatni nem 'lehet, csak a lehetőségét kérem annak, hogy az ipairtesületeik magukat saját erejükből, eltartsák. (Piukovieh József: Ne akadályozzák meg!) Az ipartestületek fenntartása alz ipartleistületi tagsági díjaikon nyugszik, amelyekről az, 1932. VIII. te. 10. §-a intézkedik, aimieily szerint az ipartestületi díjakat úgy keli megállapítani, hogy a tagsági díjakból és, az egyéb rendelkezésre álló bevételekből lehetővététessiék a» ipairtestületeki működés'e, az ipartestületek törvényben előírt kötelességeinek és feladatainak ellátása!. A tagsági díjak .azonban igen alacsonyain vannak megállapítva, illetőleg engedélyezve. Például egy 800 önálló iparostagot számláló vidéki ipartestületnek, az évi tagdíjakból való bevételiéi 3200 pengő, egyéb bevétele pedig 1800 pengő, ami összesen évi 5000 pengői. Ennyiből egy ipartestületet 'fenntartani lehetetlen.' Súlyosbítja a helyzetet a: keleti visszacsatolt OTSzárészekein, hogy a szervezesse] járó többletmunka miatt segéderőket kell alkalmazni. E több'letimunkíák közül csak egyet fogok megemlíteni, a román munkakönyvek kicserélését magyiar munkakönyvre, amit az ipartestületek 'díjtalanul kötelesek végezni és végzik is ezer és ezer esetben. Vannak erdélyi' ipartestületiek, ahol hónapokat keil várni az alkallmazottalkmiafc, amí^ annyi pénzügyül össze, hogy fizetést kaphassanak. Én úgy tudom, hogy a pénzügyiminiszter úr ellenzi az ipartestületi díjak felleimelését. Igen fontos volna: ennek a kérdésnek mielőbbi megoldása és a tagsági díjak mielőbbi felemelése 1 , illetőleg ,a. felemelés enge^délyezése — különben az ipartestületek rövidesen anyagi válságba kerülnek. Ezzel kapcsolatban legyen szabad megemlítenem az.ipartesületi jegyzők és alkalmazottak rendezetlen (helyzetét. Kívánatos volna — ezen segítendő — az ipartestületi jegyzők fizetésének megállapítása, előmenetelének biztosi tálsa: és nyugdíjügyük rendezése. (Mester Miklós: Mindenki kéri!) Eiz a hiányosság különben fennáll az ipartestületek többi alkalmazottaira is. Szükséges volna ezeknek a kérdéseknek sürgős megoldása 1 , nehogy^ fennakadás álljon he a<z ipartestületek' jövőben nagy feladatúik megoldására hivatott szervében. Különösein, fontos az ipartestületi jegyzők ügye, mert ezek a jegyizők közhatóság! munkát is végeznek, például a szegődtetés, a szabadíKÉPVTSELŐHAZI NAPLÓ XIX, ése 1943 december 15-én, szerdán. 73 tás, a munkaikönyv kiadása és az egész ipartestületi ügymenet az ipartestületi jegyző jó munkájától függ. Jól tudom, hogy az iparügyi miniszter úr jól ismeri ezeket ai kérdéseket és jóindulattal és nagy megértéssel meg is akarja oldani azokat, de: én, kötelességemnek tartom ezeket ezúttal is fieleimilíteni és mindig fel fogom említeni, amíg ezek a kérdések megoldást nem nyernek. T. Ház! Vitathatatlan, hogy" az utóbbi években számos intézkedés történt az ipar fej* lesiztésére. Az ipar fejlesztése különösen fontos Erdélyben, ahol ai termő terület, csekélységét, mostohasiáigiát dúsan pótolja, a föld melye. A Hargiftíaí, ai Cibles- és Erdélynek csaknem minden, tájai bőségesen nyújtja a különféléi energiaforrásokait és a különféle ipari nyersanyagokat, amelyeknek feltárása és a magyar nemzeti gazdálkodás szolgálatába, való állítása igen fontos, lenne. A visszatérés, őtai nyújtott kölcsönök, segélyek, önállósítási kölcsönök, ipari tanfolyamok, a kisiparosoknak a. közszállításokiba való bekapcsolása és egyéb ü'dvös intézkedések sokat javították az ipari helyzeten, erdélyi vonatkozásban inkább a kisipari helyizeten, minthogy nagyipar nagyon kevés van, de azt az, ütemet beindítani, amelyet jelenleg az ipar fontossága megkíván, még mindig nem. tudták. A kisipari kölesönök közül legyen szabad csak egyről megemlékeznem, a, fedezet nélküli kölcsönről, amely a legszoeiálisabb és egyben a legjobban bevált módja, a kisiparosok hitellel való megsegítésének. Az iparügyi tárca tárgyalásán, az előadó úr említettéi volt, hogy a kisipari kölcsön felső határa 800 pengőről 1000, illetőleg 2000 pengőre emeltetett fel, amit kö'Sizönettel tudomásul vettem és veszek. De azért mégis úgy látom, hogy szükséges volna, ha, ennek a kölcsönnek a felső határa; 3000 pengő ne. eimieltetnék fel, tekintettel éi mostani ipari .nyersanyagárakra. (Mester Miklós: És ne legyen bürokratikus, gyors legyen!) Ez nem bürokratikus, mert kiutalásai úgy történik, hogy az ipartestület, és az elsőfokú iparhatóság javaslatára a kamara napok alatt kiutalja 1 éis legfeljebb, tíz nap alatt az egész kölcsönügylet elintézik. Az iplari továbbképizŐ tanfolyamokról említést téve felhozom, hogy az elmúlt évben. 842 ipari továbbképző tanfolyamon húsz, és félezer kisiparos vett részt, ami az iparosok tanulnivágyását bizonyítja. Ez, a saám, amelyet felemlítettem, az, előző évihez képest 40%-os emelkedést jelent és ez az emelkedés, amint most értesültem, ez, évben tovább tartott. Igenis nagyomi indokolt tehát ezeknek a) tanfolyamoknak a tartása és szaporítása. Az, ipari továbbképző tanfolyamokkal kapcsolatbani legyen szabad megemlítenem az ipari szakkönyvtár köteteit, ^ amelyeket aa iparügyi miniszter 1 úr megbízásából az Ipari tanfolyamok Országos Vezetősége ad ki ^és 1 igen helyesen, nagyon olcsó' áron, fillérekért hozza őket forgalomba. Ezekből a kötetekből 1937 óta,, amikor az első kötet megjelent, mintegy 550.000 kötet fogyott el. Szükségesnek tartanaim!, hogy ebbe a; könyvsor ozatbai minden szakmát bekapcsoljanak, minden szakmának meglegyen, a kötete, és az új kiadásokra kerülő, meglévő köteteket mindig bővítsék ki, bekapcsolandó az új anyagokat, úii munkaeszközöket és munkamódsEereket.
