Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
Az országgyűlés képviselőházának 355. szagban, hogy a termeié» legfőbb tényezőjét, a munkát csak akkor állíthatjuk maradékfcalai nul ai termelés szolgálatába, csak akkor vani erkölcsi jogosultsága és akkor lesz eredményes a kellőszámú munkanap leadását és az odaadandó lelkiismeretes muntkát megkövetelni, ha ennek feltételét a szociális követelményeknek megfelelően megteremtjük.« (Felkiáltások a izéisőbahdalow: így $s va\n!) A mezőgazdasági mu'Jiikabéreket szerte az országban hatósági asszisztencia mellett túllépik, hisz köztudomású, hogy sehol az országban nem. fizetnek miaximá'lt munkabéreket, (Úgy van! Ügy van!) a szélsőbáiloldalonO Azokat iai béreket sietni fogják beitártani, amelyeket tegnap tettek közzé, mert ez sem jelent 'lényeges cimelkedést. Azt ils tudjuk, hogy ai tavasz folyamán valamiennyi smmimás szerződést jegyzői pecséttel hitelesítve a megállapított maximált béreknél magasabb összegben kötötték meg. (Rajniss Ferenc: Törvény sincs, hatálya nincs!) Azonban a mezőgazdasági terményárakat a hatóságilag megállapított 'munkaibérekhez arányosították, ezeknek túllépése tehát teljéé mértékben megdönti a mezőgazdaíaág rentabilitását! Lehetetlen a. helyzete a kisfizetésű tisztviselő rétegnek is. Hogyan éljen meg ma 150— 200 vagy 300 pangóból egy csiallád és pedtig tisztviselői életszinten? (Rajniss Ferenc: A legnagyiohb rejtély ma!) Ez aizután igazán nem illeszkedik bele atz úgynevezett fejlett magyar szociálpolitikába. De egészen furcsa, hogy a mi minisztériumiainik milyen különös eljárást tanúsítanak a tisztviselői karácsonyi segélyekkel kapcsolatban is. Minden évben visszatérő ügy ez a közületek közgyűlésiéin és bizony a tisztviselő-' társadalotm, önérzetét m lelke mélyéig sérti a.z, hogy minden évben segélyért kell fordulnia a, közgyűléshez és rettegnie ke»U, vajjön nem akad-e! valaki, aki ez ellen felszólal, vagy úgy beszél rólai, hogy ez alamizsnái osztogatás. Dicséretükre legyen mondva, a közületeknél nemi is nagyon fordul elő, hogy ne szavazzanak meg elég nagy- összegeket. Tudok olyan várost, ahol az egész évi pótadó összegét kimerítette a karácsonyi segélyezés. Dei a minisztériumok külömiféleképpen járnak el. Például in concreto Győr vármegyében a karácsonyi -segél v fedezetét egyrészt a háztartási alapban, másrészt ® közúti alapban jelölték meg. Ez jóváhagyásra szorult és ai belügyminiszter, aki a háztartási alap felügyeleti hatósága, csak egy havi fizetést engedélyez karácsonyi segélyként kifizetni, a közúti alap fel ügyelteiét ellátó kereskedelmi miniszter úr pedig hozzájárul a! másfél havi fizetéshez). A tisztviselők egy része tehát és éppen a. kistisztviselők, a hajdúk és s. hivatalszolgák, karácsonyi segélyként egy havi fizetést kapnak, a többi pedig másfél havit. Ilyen ügyekben a kormány tagjainak egyöntetűen kellene eljárniok. (Horváth Géza: Ez igazán nagyszerű!) A kormányzat teljesen megfeledkezett azokról, akikről elsősorban kellett volnál gondoskodni. Ezek a hadbavonultak családjai. Interpellációt is mondtam már elbben az ügyben, de sajnos, semmiféle választ nom kaptam. Azt a szörnyű állapotot igazán nem lehet a szociálpolitikai eredmények közé sorolni, hogy faflun ma. 60 pengőt, városban 80 pengőt kap egy kétgyermekes feleség, 15, illetőleg 20' pengőt kap az ülése 1943 december 15-én, szerdán, ^9 m anya;, akinek egyetlen eltartója a bevotmlt fia volt. (Rapcsányi László: Igazságtalanság!) T. Ház! A létminimumon: aluli fixfizetések, a munkabérek be nem tartása, ,a mezőgazdaságban, csendes hatósági asszisztencia mellett, a bérpolitika jellemiző>je: Szükségképpen tehát ugyanilyen az árpolitika is. Évek óta. hallunk bér- és áristopról, de valljuk be, hogy valóságois árrögzítés ebben; az országban soha nemi is volt. (Ügy van! cu szélsőba bldaftanC) Hiszen az az árrögzítés, amely más országokban történt, hogy az, egész árprofilt megfogják, az elmarádti (Horváth Géza: Igen, az elmaradt!) Itt mindig maradtak bőven réseik, ahol a szabad áralakulás teljesem szabadon kitombolhatta magát és korlátlanul érvényesülhetett a spekuláció árfelhajtó tevékenységei Emlékeztetek arra, amikor azok a furcsaságok voltak, hogy például a szemestengieri maximálva, volt, de a csöves nem, a hízó árai volt maximálva, 'de a süldőé nem. (Rajniss Ferenc: Ki találta ezt ki?) Ma isi e& a helyzet. Ma például az alma sincs maxim ál vai; azonnal fel is menit az, ára. Nincs megfogva a teleknek, a földnek, a házinak az, ára és a legnagyobb spekuláció folyik ma használt! cikkekben. Nem abszurdum az, hogy? ha egy megállapított áru új autót, motorkerékpárt vagy kerékpárt vesz valaki, körülmegy a ház, körül, egy óra hosszat és utána legálisam eladhatja, mint használt autót:, •motorkerékpárt, vagy __ kerékpárt, az új árának háromszoros áriáin. (tJgy vam! Ügy vun! — Egy hantg halfelől: El is adják! — Mikeez Tamás: De új nincs!) így van ez más cikkeknél is. T. Ház! Nem vitatható az sem, hogy a júliusban megkezdett áremelések óta, még kieves ebb az összhang és> atz, egyensúly a mezőgazdasági és ipari árak között, másrészt a fizetések, bérek és a fogyasztói árak között, mint voltj azelőtt. Az: azután most már semmiképpen sem vigastztaló, hogy most újra kijelentik a miniszter urak, hogy most aztán máin végleges ez a helyzet, ezután nem lesz újabb árrendezés (Börcs János: Ez lesz az iga<zi!) és 1 örökre kitartunk e mellett a harmóniátlan áriprofil mellett. H,a ezt az utat választjai a kormány, ennek a: legsúlyosabb következményei lesznek, mert sohasem volt lehetséges és a jövőben sem lesz lehetséges termelni akkor, ha a rezsi, tehát a munkabérek, közszolgáltatások, a termeléshez szükséges iparcikkek ária, magasabb, mint amilyen a terményáraknak megfelel. T. Ház! A miniszter urak több ízben beszéltek! arról, hogy most itt aizi idej» aiímek, hogy a mezőgazdaság rendbejöjljön és felkészüljön a háború után bekövetkező esetleges nehezebb viszonyokra. (Zaj. — Egy hang jobbfelől: Fel is készül! — Váezy József: Elkészül!) Ne felejtsük el, hogy ai magyar mezőgazdaság, mikor ebbe a háborúba bekerült, milyen nehéz helyzetben, legfeljebb rekonvales'zeens állapotban, volt és most a földáraik; emelkedésével a hitelképessége meg is növekedett és y : ssza is fizetett talán adósságaiból valamit, nemhogy rendbejött volna, de gépekben, szerszámokban, épületekiben egyaránt folyton romlik, (Börcs János: Az biztos!) a termelőiknek a f többségeit kitevő kisgazdatársadalom és mezőgazdasági fmunkésság pedig lefrongyfalódi'k olyképpen, hogy lassanként a földjét sem tudja megművelni. (Ügy van! balfélői- — Börcs János: Próbáljon egy új kocsit csináltatni ! —,Egy hang ,. a szélsőbaloldalon: Még fáfot sem kav!)
