Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

Az országgyűlés képviselőházának 355. szagban, hogy a termeié» legfőbb tényezőjét, a munkát csak akkor állíthatjuk maradékfcalai nul ai termelés szolgálatába, csak akkor vani erkölcsi jogosultsága és akkor lesz eredményes a kellőszámú munkanap leadását és az oda­adandó lelkiismeretes muntkát megkövetelni, ha ennek feltételét a szociális követelményeknek megfelelően megteremtjük.« (Felkiáltások a izéisőbahdalow: így $s va\n!) A mezőgazda­sági mu'Jiikabéreket szerte az országban ható­sági asszisztencia mellett túllépik, hisz köztu­domású, hogy sehol az országban nem. fizetnek miaximá'lt munkabéreket, (Úgy van! Ügy van!) a szélsőbáiloldalonO Azokat iai béreket sietni fogják beitártani, amelyeket tegnap tettek közzé, mert ez sem je­lent 'lényeges cimelkedést. Azt ils tudjuk, hogy ai tavasz folyamán valamiennyi smmimás szerződést jegyzői pecséttel hitelesítve a megállapított maximált béreknél magasabb összegben kötöt­ték meg. (Rajniss Ferenc: Törvény sincs, ha­tálya nincs!) Azonban a mezőgazdasági ter­ményárakat a hatóságilag megállapított 'mun­kaibérekhez arányosították, ezeknek túllépése tehát teljéé mértékben megdönti a mezőgazdaí­aág rentabilitását! Lehetetlen a. helyzete a kisfizetésű tiszt­viselő rétegnek is. Hogyan éljen meg ma 150— 200 vagy 300 pangóból egy csiallád és pedtig tiszt­viselői életszinten? (Rajniss Ferenc: A legna­gyiohb rejtély ma!) Ez aizután igazán nem il­leszkedik bele atz úgynevezett fejlett magyar szociálpolitikába. De egészen furcsa, hogy a mi minisztériu­miainik milyen különös eljárást tanúsítanak a tisztviselői karácsonyi segélyekkel kapcsolat­ban is. Minden évben visszatérő ügy ez a közü­letek közgyűlésiéin és bizony a tisztviselő-' társadalotm, önérzetét m lelke mélyéig sérti a.z, hogy minden évben segélyért kell fordulnia a, közgyűléshez és rettegnie ke»U, vajjön nem akad-e! valaki, aki ez ellen felszólal, vagy úgy beszél rólai, hogy ez alamizsnái osztogatás. Di­cséretükre legyen mondva, a közületeknél nemi is nagyon fordul elő, hogy ne szavazzanak meg elég nagy- összegeket. Tudok olyan várost, ahol az egész évi pótadó összegét kimerítette a ka­rácsonyi segélyezés. Dei a minisztériumok kü­lömiféleképpen járnak el. Például in concreto Győr vármegyében a karácsonyi -segél v fedeze­tét egyrészt a háztartási alapban, másrészt ® közúti alapban jelölték meg. Ez jóváhagyásra szorult és ai belügyminiszter, aki a háztartási alap felügyeleti hatósága, csak egy havi fize­tést engedélyez karácsonyi segélyként kifizetni, a közúti alap fel ügyelteiét ellátó kereskedelmi miniszter úr pedig hozzájárul a! másfél havi fizetéshez). A tisztviselők egy része tehát és ép­pen a. kistisztviselők, a hajdúk és s. hivatalszol­gák, karácsonyi segélyként egy havi fizetést kapnak, a többi pedig másfél havit. Ilyen ügyekben a kormány tagjainak egyöntetűen kellene eljárniok. (Horváth Géza: Ez igazán nagyszerű!) A kormányzat teljesen megfeledkezett azok­ról, akikről elsősorban kellett volnál gondos­kodni. Ezek a hadbavonultak családjai. Inter­pellációt is mondtam már elbben az ügyben, de sajnos, semmiféle választ nom kaptam. Azt a szörnyű állapotot igazán nem lehet a szociál­politikai eredmények közé sorolni, hogy faflun ma. 60 pengőt, városban 80 pengőt kap egy két­gyermekes feleség, 15, illetőleg 20' pengőt kap az ülése 1943 december 15-én, szerdán, ^9 m anya;, akinek egyetlen eltartója a bevotmlt fia volt. (Rapcsányi László: Igazságtalanság!) T. Ház! A létminimumon: aluli fixfizetések, a munkabérek be nem tartása, ,a mezőgazdaság­ban, csendes hatósági asszisztencia mellett, a bérpolitika jellemiző>je: Szükségképpen tehát ugyanilyen az árpolitika is. Évek óta. hallunk bér- és áristopról, de valljuk be, hogy valósá­gois árrögzítés ebben; az országban soha nemi is volt. (Ügy van! cu szélsőba bldaftanC) Hiszen az az árrögzítés, amely más országokban tör­tént, hogy az, egész árprofilt megfogják, az el­marádti (Horváth Géza: Igen, az elmaradt!) Itt mindig maradtak bőven réseik, ahol a sza­bad áralakulás teljesem szabadon kitombol­hatta magát és korlátlanul érvényesülhetett a spekuláció árfelhajtó tevékenységei Emlékez­tetek arra, amikor azok a furcsaságok voltak, hogy például a szemestengieri maximálva, volt, de a csöves nem, a hízó árai volt maximálva, 'de a süldőé nem. (Rajniss Ferenc: Ki találta ezt ki?) Ma isi e& a helyzet. Ma például az alma sincs maxim ál vai; azonnal fel is menit az, ára. Nincs megfogva a teleknek, a földnek, a ház­inak az, ára és a legnagyobb spekuláció folyik ma használt! cikkekben. Nem abszurdum az, hogy? ha egy megállapított áru új autót, mo­torkerékpárt vagy kerékpárt vesz valaki, kö­rülmegy a ház, körül, egy óra hosszat és utána legálisam eladhatja, mint használt autót:, •mo­torkerékpárt, vagy __ kerékpárt, az új árának háromszoros áriáin. (tJgy vam! Ügy vun! — Egy hantg halfelől: El is adják! — Mikeez Tamás: De új nincs!) így van ez más cikkeknél is. T. Ház! Nem vitatható az sem, hogy a jú­liusban megkezdett áremelések óta, még kieve­s ebb az összhang és> atz, egyensúly a mezőgaz­dasági és ipari árak között, másrészt a fizeté­sek, bérek és a fogyasztói árak között, mint voltj azelőtt. Az: azután most már semmiképpen sem vigastztaló, hogy most újra kijelentik a miniszter urak, hogy most aztán máin végleges ez a helyzet, ezután nem lesz újabb árrende­zés (Börcs János: Ez lesz az iga<zi!) és 1 örökre kitartunk e mellett a harmóniátlan áriprofil mellett. H,a ezt az utat választjai a kormány, ennek a: legsúlyosabb következményei lesznek, mert sohasem volt lehetséges és a jövőben sem lesz lehetséges termelni akkor, ha a rezsi, tehát a munkabérek, közszolgáltatások, a termelés­hez szükséges iparcikkek ária, magasabb, mint amilyen a terményáraknak megfelel. T. Ház! A miniszter urak több ízben be­széltek! arról, hogy most itt aizi idej» aiímek, hogy a mezőgazdaság rendbejöjljön és felké­szüljön a háború után bekövetkező esetleges nehezebb viszonyokra. (Zaj. — Egy hang jobb­felől: Fel is készül! — Váezy József: Elkészül!) Ne felejtsük el, hogy ai magyar mezőgazdaság, mikor ebbe a háborúba bekerült, milyen nehéz helyzetben, legfeljebb rekonvales'zeens álla­potban, volt és most a földáraik; emelkedésével a hitelképessége meg is növekedett és y : ssza is fizetett talán adósságaiból valamit, nemhogy rendbejött volna, de gépekben, szerszámokban, épületekiben egyaránt folyton romlik, (Börcs János: Az biztos!) a termelőiknek a f többségeit kitevő kisgazdatársadalom és mezőgazdasági fmunkésság pedig lefrongyfalódi'k olyképpen, hogy lassanként a földjét sem tudja megmű­velni. (Ügy van! balfélői- — Börcs János: Pró­báljon egy új kocsit csináltatni ! —,Egy hang ,. a szélsőbaloldalon: Még fáfot sem kav!)

Next

/
Thumbnails
Contents