Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-355
62 Az országgyűlés képviselőházának 355. egy parlament válik korrupttá, legfeljebb egy, új politikai rendszer jön a helyére, amely mindig tud új életet kezdetni. (Helyeslés a jobboida.on és a középen. — Egy hang a jobbközépen: Est jól megmondta!) Magyarországon ezért van szükség a parlamentarizmusra és ezért van szükség: egy ország vezetésében nem népvezérekre, hanem államférfiakra. (Helyesírás a jovbotüaionj Nem népvezérek kellenek nekünk, nem politikai őrmesteriek, nekünk államférfiak kellenek, akik a megfelelő piUanatoikban körültekinteni, merflegemi, sőt, kérem, habozni is mernek. Nekem az -az államférfi kell, aki habozni is mer, mert tudom, hogy a nemzet ügyével az vívódik együtt, az érez együtt és az fog csak a iniaga lelkében a magyarság számára megoldásokat és a nemzet számára új utakat találni. (Ügy van! a jobboldalon.) Harmadszor meg kell állapítanunk itt, a parliament oszlopai között azt, hogyha ezt «• parlamentarizmust fenin akarjuk tartani, egy nemzet életében csak annak'wn értelme', amit ai nemzet a miaga számária, maga, nehezen, kínr lódva tud kiküzdeini. Sokszor Ígérnek az ország haitánain túlllról a nemzetiek számárja könynyen elérhetőinek látszó javakat. Sőt a modern világban, az utóbbi emberöltőik alatt, a, külföldi erő igen gyakran úgy pénétrai egy országban, hogy kivizsgálja, melyek ott az elégedetlenkedő eleinek. Azoknak: szabadságot, demokráciát, földet-, anyagi és erkölcsi javakat igér, de nem azért, hogy azokat boldogítsa, (Egy hang jobbközépről: Nem ám!) hanem hogy a,z illető országot tönkretegye. (Úgy vam! a jobboldalon.) Amikor a cári Oroszország felosztotta Lengyelországot, a lengyel parasztnak, földeit adott Azért vajjomu hogy a lengyel parasztot kielégítse? Nem, hatnem hogy tönkretegye a lengyel történelmi osztályokat s ezekben a lengyel irredentát, (Rátz Kálmán: De az sokkal később történt.) hogy a lengyel • középosztályt megdöntse. (Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Mindenben csak az az értékes, aimi^ a nemzet belső lelkiségéből és saját verejtéke árán születik meg. Sohasem szabad elfogadni _ a szabadságot például, ha az idegen kézből jön. ^meirt feltétlenül el kell érte 'adni valamit á= ígv a szolgaság forrása lesz. (Ügy van! a jobboldalon és a középen.) A szabadság csak akkor értékes, ha miagunk küzdünk érte és bár hívei vagyunk és híve vagyok minden téren a -gazdasági é© szociális haladásnak, mégis én nafyohb mesrértóssel tndom nézni â hazwi rendet len saget; mint az idegen rendet, jobban szerete<m a hazai szegénységet, mint ae idegen gazdagságot és a hazai elmaradottságot, mint aiz idegen fejlődóst. Ezzel a három gomdoíMttai kell tisztában lennünk.^ ha. a parlamentarizmust fenn akarjuk tartani és azzal, hogy e háború végére nekünk két na^yi ^dologra van szükségünk. Az, egyik egy lehetőtleg minél erőseibb hadsereg, amelyet csak el tudunk érni, a másik egy intakt poli-, tikiad renászer. Nem tudom, hogy a kettő közül mely ik a f fon tosa b b. T. Képviselőház! Szükségünk van arra, hogy a parlamentarizmus vigyen át bennünket e világháború után következő átalakulásba. Mert hogy az átalakulás niagy lesz és mély lesz s hogy egész Európát Mölelően és iaz öszszes emberig életviszonyokat elmozdítóan fog kibontakozni, ez nem kétséges. Hogy milyen lesz az líj világ, amely ez után a háború után és még a háborút követő földülése 1943 december 15-én. szerdán. rengések utáni ki fog alakulni, azt nem lehet megjósolni. Az azonban bizonyos, hogy a társadalom átalakul. Efzt már most iis láthatjuk a saját környezetünkben, hogy a társadalom átalakul óban van. Egészen valószínrű például, hogy a fizikai miunka kényszere majdnem álta<lámossá fog válni az új világban. Nem lehet többé fenntartani azt a társadalmi, osztályfelosztást, hogy csak bizonyos rétegek foglalkozzanak örökké fizikai munkával és má'sok soha. A kereseti viszonyok nagyon meg fognak változni és ki fognak egyenlítődni, és mindezá^al az életf'Oirma standardizáló'dik. Az én egyéni véleményem seerint ez után a háború után el fognak pusztulni a forradalmak, mert ez a, stanidardizálódáis a, feszültségeket, amelyek a forradalmakat keltik, le fogja csillapítani. Én azt ihiszenii tehát, hogy a fasizmusból, a. hitíerizmushől. sőt — ezer bocsánat — még a kommunizmusból is biizonyos intézmények fenn fognak maradni ez után a korszak után, dé ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogv sem a kapitalizmus, .sem, a polgári világrend, sem. a parlamentarizmus, sem a demokráciának valamelyes formája nem fog elpusztulni. Egy kitűnő svájci író szétnézve' az európai társadalomalakulatokbain: és atzokniak lényes-ét kutatva, megállapítja!, hoery legalább m kétféle 'demiokrácia vam Eurónában. Az egyik a demokráciának az a faitája. amely évszázadok óta szinte önmagából fejlődött ki. Ha voltak is forradalmai, azok nasryon régiek, részben közéokoriak. részben nedig az újkor egésiz legelejéről valók, azóta pedis* forradalmaik nincsenek; valósággal magától nő bennük ez a ren'dszer. és ai demokrácia minden nagyobb harc, minden magyoibb emóció nélkül egyszerűéin a, néptömegek életstílusává, társa din Imi viselkedésévé, gazdasiaig-î és politikai tevékenységévé változott. Ereket a demokráciákat tartja ő ős'd e>m okra ci ákinak és ezekkel szemben ál'anak a forradalmi demokráciák, mint például a francia, mint például a német, stb. azok a ^miokráeiák prnelvek ugyanezekéi n mások ál+-»í beké'« fcilő'déssel ólért jósokat hirtolfi-n wdi+ikai 'kíi+^ílrlízmák útján, véres forradalmakkal szerezték meg. MArrá^a.m'tTa ez a svájci író. bo^y fa c\°moVr^cia rendcpore ebben ; a> két fotnmt'í'ban nem oo-vformán ptnbil. Azok n demokráciák, pmeIvo-V évcz^zndokkal ezelőtt. mln+ ős'demokrápiáV G^iilp+tek. hasonló v4l<5ágokon sohasemi mennek át. míg a forradalmi demokráciák az <wví 1;- TolitikRi válságot a másik után érik el éq létük alapi a. maga a> denilokráeiá is igen gyrtV^nn összeomlik. Vájjon, ha most Magyarországot nézzük uurvPTionn^k q e , oin-do' , atnak a szetnüvee-én keT-íesztül, MagvarOrs7;ágot minek tekinthetjük? Az én né7etem szerint a. mais-var társadallom, n^nén. a fajta struktúrája, lelki beállítottsága következtében Maoryarorczág az őisdémokráeávíik az ellen-nólusai,. Magyarorsizág leikénél fogva ősarisztokráeia. az egész ma^rnr nén fOT'dolkodása, attUíidie az eseményekkel. in világot járó gondolatokkal, gazdasági és tár<=^da^mí elmordulásókkal szemben az; os^Tisyfokráciáuíik. a természetes ős arisztokráciának m kontnriait viseli magán, (Űay víaw! ja^hfeW.) Téliesen iffiazf», vam, pélául _; vitéz Imrédy "Róla kénviselőtársamnak, "amikor azt állí+ia, hogy a magyarságot a lassiVsáer filozófiáin veszeti. Lehet, hogy ezt többen tagadták erről az
