Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

58 Az országgyűlés képviselőházának 355. napirend második pontjára vonatkozóan, elfogadni? (Igen!) A Ház az indítványt elfogadja. Végül kérdezőim,, méiltózfatnak-e^ az indítványt a napirend harmadik pontjára vonatkozóan is elfogadni. (Igen!) A Ház ats indítványt, .magáévá teszi. .4. házszabályok értelmében ,a hozott határozatok már a mai ülésen ér-^ vényesek'. Napirend szerint következik az 1931:XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott ós utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról, szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom.: 809. sz.) Szólásra következik Makkiai János képviselő úr, aki tegnapi ülésünkön beszédének elmondására halasztást, kapott. A s'zó Makkai képviselő urat illeti, MakkaS János: Tisztei ti Képviselőház! Köszönetet keli mondanom 'a^ tegnapi ülésen előttem .szólott Serényi Miklós gróf képviselő társamnak, aki lehetővé' tette, hogy mostani boszé

r demelt kellemes jóérzéssel kezdjem el. Ö ugyanis a túlsó oildalról felhívta az ezen az oldalon, partéimon ülő képviselőtársaim ügyeimét, hogy olvassák eil ,az én igénytelen »Uram bátyám országa« című könyveimet, mert abban a parlamentarizmusról" van szó és' többek között az va

;

n benne megírva, hogy ha a parlament együtt ül, kevesebb az, álhír az országban és jobb a közhangulat az egész magyar társadalomiban. Én, mint szegény magyar író, nagyoni köszönöm ezt a, kedves reklámot, amelyet a szemközt ülő képviselőtársam mondott itt a Házban, ezen az előkelő helyen. Meg kell azonban, jegyezneim, hogy ez a citátum nem ebben a könyvemben, hanem, egy másak könyvemben szerepel, (Zaj a.) jobboldalom) és a parlamentarizmusról nem csak ezt, hanem egészen más dolgokat is mondtam, amely ejk igen közelről érintik szemközt üllő képviselőtársaimat. Mondott azonban az előttem szólott Serényi Mikilós gróf egy ennél sokkal érdekesebb dolgot, mégpedig «ízt, hogy erre a 42-es bizottságra többek között azért sincs szükség, ment ebben a bizottságbnn a kormánypárt van többségben, tehát úgyis megszavazza azt, almit a koTlmány akar, mi »szükség van tehát rá. Ha ezt az r

érvelést elfogadjuk, akkor tisztelt képviselőtársaim erre a Házra sincs szükség, mert itt is ez a párt van többségben- Ennek! a pártnak az az átkozott tulajdonsága, hogy mindenütt szeret többségben lenni, sőt mindenütt többségben is van az országban; (Rátz Kálmán: És ön is szeret a többséggel lenni!) mégpedig nemcsak a törvényhozás hazáiban, hanem valószínűleg még abban a községi tanácsban is, ahol Serényi Miklós gróf úr lakik, a mi pártunk jan többségiben és nem is óhajtja ez a többséget a közjeljövőben feladni. (Rátz Kálmán: Azt majd meglátjuk!) Ez a parlamentarizmusnak alapvonása és tulajdonsága, hogy a benne levő irányzatok többségre törekednek és ha- megsízereztéki, igyekeznek azt megtartani. Mindenesetre megható, hogy a szemközt ülő' képviselő urak, mint például Serényi Miklós. gróf is, ebiben a vitában a parlamentarizmus iránti megértés és szeretet hangját szólaltatták meg. Velünk szemben és a kormánnyal szemben valósággal védelmükbe vetitek a parlamentarizmust, (Rátz Kálmán: Ez a Polit.ka'isten rabságában! — A& elnök csenget) Azt mondotta képviselőtársam, hogy a Kállay kormányban nem akarja megadni azt a ülése 1943 december 15-én, szerdán. jogot, hogy egy 42-es bizottsággal kormányozza az országot és sokkal nagyobb biztonságban érzi az országot, — mondotta — ina a Parlament együtt van. Tisztelt Uraim! Mindnyájan az alkotmány ós a parlamentarizmus alapján áiiunk, mégis vannak pártok és irányzat OK, amelyeknek a íJiiiiaimenitiarizimius é® aj& alkotmány iránti szeretetét jobban és vannak irányzatok, amelye-Knok ilyjen irányú fellángolásait kevésbbó érteiken a nemzet .es kevósbbé hisz neki- AitaláDan az alkotmány és a partamenlarizmus kérdésében lehet a nyíltan hangoztatott politikai prograimmoíkat a tégkevésbbé komo'iyan venni, mert éppen ez a kérdés az, amelyben nem mindenki akarja, vagy meri megmondani, hogy mit akar^ Például minden királyságban vannak pá.rtok, amelyek 'köztársasági érzeiműek és a legtöbb köztársaságban vannak pártok, amelyek royalisták. És neim merilk eat nyíltan megmondani a programirajukfban. Soha' még egy olyan párti sem volt, amely valaha királyt detronizált és azelőtt annak, a királynak húséget ne fogadott volna. Nemi alkarok senkit gyanúsítani, csupán azt jegyzem, meg, hogy az alkotmányosság és r a parlamentarizmus iránt kinyilvánított hűségfogadalmak nagyjában olyanok, mint a házastársnak! tettl hasonló fogadalmaki. IN orrnál . s esetben feleslegesek, ha azonban túlsókat

1 hangoztatják őket, gyanúsakká válnak. T. Ház! Részíletesebhem kell válaszolnom a tegnapi vitában még előbb felszólalt Szol löst Jenő képviselőtársaimnak, aki hosszas fejtegetéisieihen elsősorban gazdasági életünket vette kritikai vizsgálat a!lá. Én magami nem vagyok gazdasági szakiéin ber. A mi pártunkban gazdasági szakemberek számosan vannak, akik a megfellelő választ részben megadták, részben meg fogják adni. Én etaekkel ai dolgokkal részleteikben, nem foglalkozhatom. Azt azonban el keli mondanom), hogy a mi párltunk tudatában van azoknak a gazdasági barjokniak, amelyek iáig .országban! fenmáHanak. Tudja, hogy a t háború kitörése következtében a gazdasági életben ferde viszonyok keletkezteki (Rátz Kálmán: Hát kissé!) A párt tagjai igyekeznek a bajokon segíteni, állandóan számontartják őket és maga ez a párt' m kormányria, állandóan nyomást gyakorol abban ai tekiintetbeni, hogy eze ket a gaizdasági ferdeségeket. nehézségeket eltüntesse. Ha mélltíóz tatnak ai lapokat figyeli emmet kísérni, akkor méltóztatnak tudni, hogy egy-egyi interpellációd nap niemcsak ebben a parlamentben szokott érdekességeket hozni, hl* nem a mi többségi pártunkban is egy-egy interpeOációs napon (Börcs János: Azért, mert ott v'álászolnafc rá! Ez a lényeg!) szintén hallunk érdek ősegeiket, ai mi pártunk tagjai is mind a kormány 'elé viszik ezeket az ügyeket és kérdéseket étf ezeknek megoldását sürgetik. Ezek a, gazdasági bajok — nem álil'ítom, hogy egészen, de túlnyomórészt — függetlenek ia politikától és a világnézettől, mert . hiszen ezeknek okai elsősorban a nyersanyaghiányn, a világpiacokkal való érintkezés hiányára, a túlméretezett fogyasztásira, és azonkívül ^ ra»gyar embernek, a magyar fajtának kétségtelen szervezési ési szorveizkedési gyengeségére, hogy úgy mondjam, képtelenségére vezethetők' vissza,. Kétségtelen, hogy mi nem tudunk organizálni úgy». (Börcs János: Szép bizonyítvány!) mint más' nemzet. (Rátz Kálmán: Csak hiedelem!) Ha ugyanannyi javunk, ugyanannyi jószágunk van, azt sem tudjuk úgy megorgawi-