Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-354
Az országgyűlés képviselőházának 354.. ülése 1943 december 14-én, kedden. 49' Kérem a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását és tárgyalás végett a közigazgatási és a társadalompolitikai bizottságihoz való utasítását. Elnök: A Ház a törvényjavaslatokat kinyomatja, tagjai között szétosztatja, a miniszter úrnak az előadókra vonatkozólag tett bejelentését tudomásul veszi, s a törvényjavaslatokat a megjelölt bizottságokhoz utasítja. A törvényjavaslat napirendre tűzése iránt kés őt b fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Most pedig folytatjuk a napirendre tűzött törvén vi avaslat vitáját. Szólásra következik? Arvay Árpád jegyző: (rr. iSérényi Miklós! Elnök: Gr. Serényi Miklós képviselő urat illeti a szó. ftr. Serényi Miklós: T. Ház! Amiiíkor a képviiselőbázat májusban elnapolták. akkor a 4S-e<? bizottság mint fióknarlament működött, de hivatása + nem telje sí fhette. mert a kiadott rendeletek kilencven százalékát csak utólag Vittek odd 1 szentesítés véffet. Ezeken a rendeleteken tehát már változtatni egyáltalában nem tudtak. Ha tehát ez így van, akikor erre a bizott^CTiai [amínAÍ kWvé^bbé van ^ïr^" ,r r\ mert hiszen ennek a tagjai nyolcvan százalékbrin a feormáp , v(riáTtibo9! tartoznak, (vitéz Liop.ftfey MáHnn: Jól indokolja!) akik a kormány által hozott rendeleteket termesz et e sen melgszavavvák. E/'iőr'etMtio'm, ho^y a kényiselőbázat nemsokára elnano^iák vagy bizofivtalatni időre, vap'v esetlesr végleg, fRajniss Ferenc: Tt+ a gyóíyVpzeré'Szi-doloR'O Arról sokat Tehetne beszélni, horsey a magyar népnek különösen a májusi elvarrnia sróil mi volt a véleménye. Kérdléceket tettek fel. miért van az. hogy ők a. kénvi «élőket melgválasiztoitták, viszont dolgozni nem engedik őket? Azt kérdezték: hosvan lehetséges az. hogy az adófizető -noljrárok a képviselőház fenntartására tíz millió nensrőt fizetnek évenkémit 1- a képviselőket nedig nem enieredio- köt élessé "miket tőkésíteni? A t. túloldal többször sWtfeo'+t hivatkozni anrrol p él dákra. Az* an^ol akóház, meg az ariírol hadsereg" legnagyobb kudarcainak ideién is működött, foná* ez is például szolgálhat Ttt van viszont Makkai Jánoa igen t. kénviselőtársamnak egy könyve. — »Uram-bátyám! országa« a címe — ame^vhipn aft feite°-eti, hopv amikor a Trépvi«ioTnház nem működik- akkor a lesmagynbb rémhíreik terjednek el .ebben .az országban. Ezt a könyvet Is szíves figyelmébe ajáWiom. a, túloldalnak. (DWiJf.séa- — Toi'Tiyos György: Ismerjük! — Rajniss Ferenc: Ha van barátslág, ez az!) T. Ház.' A felhatalmazás meghosszabbítása t a kö^tfefeo okokból nem szavazom meg. Előwör azért, mert nem vasrvok megelégedve a földmívelésügyi és a közellátási kormánya ttal.Ttt van például a lesrfontosabb állattenyésztési ág. a juhtenyésztés, amely a kormány jóvoltából és a gyapjú árak iVen alacsony voltából kifojlyolag katasztrofális 1 helyzetbe került. TTgyanis a gyapja ára 4—6 pengő, viszont a házi szőttesnek, a m elv durva gyanúiból készül. 140 pengő métere. A szabók azoinban a tiszta ang'ol s'zövatért annvit. kérnek, amennyit akarnak, 4—5—600 pengőket. Gaal Alajos igen t. képviselőtársami szóvátette azt, hogy ha a falusi népnek gyapjút kell beszolgáltatnia, a legfinomabb minőségű gyapjú után kilogrammionkint az árkiormánybiztos által megállapított árat, 6*80 pemgőt kap, ha azonban meg akarja fonatni és utána megszövetni, akkor a gyapjúból öt pengőért f onat" fel egy métert, tíz pengőért megszövik, dia ebben benne van, mindem haszon, amelyet a fonoda és a szövődé felszámít, tehát összesen 21-80 pengőbe kerül egy méter gyapjúszövet. Ha még a közvetítői és a kereskedői hasznot is hozzáadjuk, legfeljebb 30 pengőbe kerülne az egy méter hosszú és 75 cm széles gyapjúszövet. De hogy a 30 pengőből hogyan les?; 6—7—800 pengő, azt most el fogom mondani, és azt hiszem, a t, Ház tagjai mindnyájan csodálkozni fognak ezen. (Hal juh! a szélsőbaloldalon.) A helyzet ugyanis az, hogy a Futura o'yapjuosztályának igazgatója, Smelczer János ÚV, úgy latszik, igen jóban van a zsidókkal, miért egyébként nem tűrné el azt, hogy az osztály teljhatalmú cégvezetője egy karcagi származású 'telivér zsidó legyen, VidoT Imre személyében. Ez a zsidó tartja tehát kezében az ország egész gyapjutermelését, amely különösen honvédelmi szempontból most rendkívül fontos. De ezen az osztályon még a következő zsidók működnek vezető : állásokbatni: Steiner *T. Endre. Adler Jakab, Schönberg és Czeizler zsidók. Hogy tűrheti tehát a közellátási miniszter úr és a földmívelésügyi miniszter úr azt, hogy a legfontosabb termelést egyetlen zsidó tartsa kezében? Ezekntán egy cseppet sem lehet csodálkozni azon, hogy a gazdák ia gyapjuárak alacsony voHa miatt tönkremennek, viszont a fogyasztók, abba mennek tönkre, hogy ilyen óriási árakat kell ezekért a srvaníuszövetekért fizetni, Követelünk tehátl a közellátási és a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogv a Futnra gyapjuosztálvát azonnal zsidótlanítsa-és helyezzen oda. becsületes magyar szakértő tisztviselőket, akik igen bőven és nagy számban vannak ebben az országban. Es miért vara arra szükség, t. Ház, hogy amikor szövet árukban és ervapjuszövetefeben olyan óriási hiánv van. akkor megengedjék országszerte a szőnyeggyártást, amikor a szőnyeo-pt tiszta gyapjúból és kenderanya «ból °rvártják? Ezeket a szőnyegeket természetesen 90 %-hiarn a zsidók veszik meg ole e ő pénzért a f^ártóktól és azután Vétszeres -—• háromszoros, sőt tízszeres áron a diák tovább. A juhászatokra, vonatkozóan megemlítem azt. hno-v amíg a közellátási miniszter úr a juhtejet beszámítia a közellátásba, úgy látszik, elfeledkezett arról, hosy nagyemi sok kisgazda kecsketejet is szokott beszolgáltatni tehát ezek most óriási csalódásban részesültek; nagyon sok kisgazdát ismerek, aki már 100—150 litert szolgáltatott be eddig és a beszállított tejet még eery ál tálában niem számították be a pontokba.. Kérem tehát a közeliátási miniszter urat, hogy ezen a tűrhetetlen helyzeten változtasson, A felhatalmazás meghosszabbítását másodszor azért nem szavazom m&s:, mert kifogásolom a kormányzat közoktatási .politikáját. Itt van az egyetemi hallgatók tüntetésének az ügye. Ezeket a szegény egyetemi hallgatókat csak azért, mert szóvá merték tenni azt, hogv Romániában bezárták a magyar iskolákat és mert tiltakozni mertek az ellen, hogy a zsidó egyetemi hallgatók óriási szambám" lepték meg az egyetemeket, a rendőrök véresre verték, sőt egyes helyeken négy teljes napra bezárták az egyetemi hallgatókat az egyetemekre,.
