Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-354

34 . Az országgyűlés képviselőházának S54. ülése 1943 december 14-én, kedden. jenek nevezni. (Vájna Gábor: Csak a szakadékot fogja mélyíteni, amely, úgyis megvan!) 'Kétségtelen, hogy ilyen szellemmel nem lehet a nemzet egységét fokozni. Tessék elmenni a sorbanálló emberek közé és. velük beszélgetni: a legelső kifakadás mindjárt az, hogy mi itt állunk,, de az úriasszonyoík nem állanak közöttünk. Ha pedig azt fogják hallani, hogy a köztisztviselők, akiket ök uraknál ne* veznek, külön ellátásban részesülnek, akkor azt fogják mondani, hogy igenis, megint^ fcivéteJiben részesülnek, ami pedig semmi egyébre nem jó, míint az úrgyűiölet fokozására. (Vájna Gábor: A szociáldemokrácia által hirdetett osztályharc! — Böres János: Osztályharc! — Zaj,) A nemzeti egységet így nem Höhet megteremteni* A nemzeti egység érdekében nem lehelt csak beszélni. Ennek érdiekében nagy és komoly áldozatokat kell hozni, és az áldozatoiknak csak felülről lehet elioduloiok. A nagy vagyonnak, a nagybirtoknak és — hiába — az élen állóknak kell elsősorban áldozataidat hozniok. (Gr. Serényi Miklós: Mi lesz a zsidó vagy ónokkal?) A névtelen honvéd szerepére akarok még rátérni, mint a legfontosabbra. Nincs a Házban egyetlen olyan képviselő sem, aki azt mondaná, hogy a névtelen honvéd nem teljesítette kötelességét. A névtelen honvéd résztvett .a harcokban, megtelte kötelességét és ott vaniiííak TaosrÖtte a hadiözvegyek és a hadi árvák. (Vájna Gábor: Megint gyufaskatulya'kat árulnak!) Az első világháborúban is probléma volt ez a kérdés, sokszor felmerült akkor is a nemzeit hálájának a kérdése és tessék megnézni, mi történt, mint alakult ki a helyzet és akkor mondhatjuk, hogy bizony, nagyon sok változtatni való van ennél a kérdésnél. Mindig azt szokták mondani és az első világháború idején igen magas helyről, Csernoeh hercegprímás úr részéről is elhangzott az a kijelentés, — amikor a földbirtökreformot sürgették, hogy készítsék azt elő még a háború alatt — hoary a honvéd

1 nem jutalomért küzd. Sajnos, az akkori miniszterelnök, Tisza István is mindaddig, amíg miniszterelnök volt, szembehelyezkedett a földhirtokreform híveivel, azokkal, akik sürgették, hogy szükséges biztosítanunk a honvédek számára a földben való részesedést, Nem. oldották meg a kérdést. Osaikí felhívom a mi niszterelnök úr figyelmét erre. aki legutóbbi beszédében ideidézte a Ház elé Tisza Istváninak, ennek a nagy magyarnak a

z alakját, pedig volt ebb ein a nagy magyar emberben egy niagy hiba, mégpedig az, hogy nem látta meg a földbirtokreform jelentőségét. Éppen ezért nem tudom, miért jutott éppen Tisza István a» eszébe a miniszterelnök úrnak ebben a beszédéhen, de én erre a párhuzamra szeretnék rámutatni és nagyon kérem, gondolkozzék ezekéin a dolgokon és cselekedjék ebben, a kérdésben, mert, még ma sem késő. : Ezzel kapcsolatban egészen őszintén és meggyőződésemmel mondom: tetemre kell hívnom azt a rendszert, amely itt 25 esztendeje vezetiaz ország ügyeit, a Bethlen-rendszert, mert ez az! < A miniszterelnök úr részérói itt elismer ' nyilatkozat hangzott el pártdeklarációukkal kapcsolatban, amelyet éppen most két hete olvastam fel itt a Háziban. Ennek a pártdeklarációnak a lényege az volt,

t a történelmi felelősség leszÖgezésén kív' tulajdonképpen azt domborította ki, hogy az 1918-ás összeomlásunknak is négy, megoldatlanul maradt magyar sorskérdés volt az előidézője. Ez a négy -sorskérdés volt,: először a földkérdés, amely megoldatlanul maradt, másodszor a megoldatlanul maradt szociális kérdés, harmadszor a nemzetiségi kérdés és negyedszer a szintén megoldatlanul maradt zsidókérdés. Deklarációnkban rámutattunk arra, hogy ugyanez a négy sorskérdés változatlan súllyal ma is megoldatlanul nehezedik a nemzet vállára. Hogy összeroppan-e alatta a nemzet, az attól függ. hogy} a háborút meg fogjuk-e nyerni? (Gr. Serényi Miklós: Szavakkal megoldották, de tettekkel nem!—Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szöllősi Jenő: Kérek egy órai beszédidő meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért egy órai beszédidő meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást engedélyezi. Szöllősi Jenő: T. Ház! Keserű megállapítás ez, de tessék ezzel az érvvel szemben komoly ellenérveket felhozni és meggyőzni bennünket arról, hogy ez nincs így. (Mester Miklós: így van!) Taglalni kívánom ezt a négy sorskérdést és bátor leszek kérni, hogy e négy sorskérdés mindegyikébe belemen essek és kérjem az ellenérveket és meggyőződést abban az iránytan, hogy miért nem lehetett megoldani ezeket a kérdéseket. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Egyszerűen nem akarták!) Ha valaki ezeket a kérdéseket érinti, akkor azt mondják, lehetetlent kíván a mai háborús viszonyok között és ezzel forradalmosítani akar. Hát t. Ház, én azt hiszem, legfőbb ideje, hogy ezekben a kérdések- ' ben félreérthetetlenül állástfoglaljon a kormány és tiszta helyzetet teremtsen bennük. (Vájna Gábor: Xfgy van!) T. Ház! Ezek a kérdések feltétlenül honvédelmi kérdések. Ne mondja senki azt. hoar a földkérdés megoldása nem honvédelmi kérdés és hogy a nemzetiségi kérdés is nem az. A nemzet védelme és jövője szempontjából a legelsőreiidűbb kérdések ezek és én egyenrangúnak tekintem őket a honvédelem közvetlen kihatásaival, mert igenis állítom, hogy mind a négy kérdés honvédelmi kérdés és azonnali megoldást igényel. . Nem is'zeretem a »sofort-programni« idegen kifejezést használni, de arra célzok, amikor azt mondom, hoß-y feltétlenül azonnali megoldást igényelnek. És a fedezeteit is meg lehet hoizzá találni. Senki me mondja azt, hogy a sorskérdések megoldására egy nemzetnek nincsen Je

1 dezete. mert igenis, ha nincs mást, akkor minden 100.000 pengőn felül lévő vagyonnak errp a célra rendelkezésre kell állnia olyan mértékben, amilyen mértékben csak a nemzet vitális érdekei megkövetelik. Ha tehát egy olyan határt vonunk a vagyonok igénybevétele tekin telében, mint ahogy az a, győri programmton is történt, ahol az 50.000 pengőn felüli vagyonokat: terhelték meg azokkal a kivétele,'; adókkial, akkor a mai viszonyok között föltétlenül azt mondhatom, hogy a 100.000 pengőn felüli vagyont igénybe lehet venni. Í3s itt nem hafiz nál semmfifélé Jajgatás és semmiféle protekció, ift a, nemzet vitális, érdekei szempontjából fel tétlenül azonnal cselekedni kell. Itt van az első kérdés, a földreform kérdése. Nyilvánvaló, hogy egyetlen ember sem