Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-354

34 . Az országgyűlés képviselőházának S54. ülése 1943 december 14-én, kedden. jenek nevezni. (Vájna Gábor: Csak a szaka­dékot fogja mélyíteni, amely, úgyis megvan!) 'Kétségtelen, hogy ilyen szellemmel nem lehet a nemzet egységét fokozni. Tessék el­menni a sorbanálló emberek közé és. velük be­szélgetni: a legelső kifakadás mindjárt az, hogy mi itt állunk,, de az úriasszonyoík nem ál­lanak közöttünk. Ha pedig azt fogják hallani, hogy a köztisztviselők, akiket ök uraknál ne* veznek, külön ellátásban részesülnek, akkor azt fogják mondani, hogy igenis, megint^ fcivéteJi­ben részesülnek, ami pedig semmi egyébre nem jó, míint az úrgyűiölet fokozására. (Vájna Gá­bor: A szociáldemokrácia által hirdetett osz­tályharc! — Böres János: Osztályharc! — Zaj,) A nemzeti egységet így nem Höhet megteremteni* A nemzeti egység érdekében nem lehelt csak beszélni. Ennek érdiekében nagy és komoly ál­dozatokat kell hozni, és az áldozatoiknak csak felülről lehet elioduloiok. A nagy vagyonnak, a nagybirtoknak és — hiába — az élen állók­nak kell elsősorban áldozataidat hozniok. (Gr. Serényi Miklós: Mi lesz a zsidó vagy ónokkal?) A névtelen honvéd szerepére akarok még rátérni, mint a legfontosabbra. Nincs a Ház­ban egyetlen olyan képviselő sem, aki azt mon­daná, hogy a névtelen honvéd nem teljesítette kötelességét. A névtelen honvéd résztvett .a harcokban, megtelte kötelességét és ott van­iiííak TaosrÖtte a hadiözvegyek és a hadi árvák. (Vájna Gábor: Megint gyufaskatulya'kat árul­nak!) Az első világháborúban is probléma volt ez a kérdés, sokszor felmerült akkor is a nem­zeit hálájának a kérdése és tessék megnézni, mi történt, mint alakult ki a helyzet és akkor mondhatjuk, hogy bizony, nagyon sok változ­tatni való van ennél a kérdésnél. Mindig azt szokták mondani és az első világháború idején igen magas helyről, Csernoeh hercegprímás úr részéről is elhangzott az a kijelentés, — ami­kor a földbirtökreformot sürgették, hogy ké­szítsék azt elő még a háború alatt — hoary a honvéd 1 nem jutalomért küzd. Sajnos, az akkori miniszterelnök, Tisza István is mindaddig, amíg miniszterelnök volt, szembehelyezkedett a földhirtokreform híveivel, azokkal, akik sür­gették, hogy szükséges biztosítanunk a honvé­dek számára a földben való részesedést, Nem. oldották meg a kérdést. Osaikí felhívom a mi niszterelnök úr figyelmét erre. aki legutóbbi beszédében ideidézte a Ház elé Tisza István­inak, ennek a nagy magyarnak a z alakját, pe­dig volt ebb ein a nagy magyar emberben egy niagy hiba, mégpedig az, hogy nem látta meg a földbirtokreform jelentőségét. Éppen ezért nem tudom, miért jutott éppen Tisza István a» eszébe a miniszterelnök úrnak ebben a beszé­déhen, de én erre a párhuzamra szeretnék rá­mutatni és nagyon kérem, gondolkozzék ezekéin a dolgokon és cselekedjék ebben, a kérdésben, mert, még ma sem késő. : Ezzel kapcsolatban egészen őszintén és meg­győződésemmel mondom: tetemre kell hívnom azt a rendszert, amely itt 25 esztendeje vezeti­az ország ügyeit, a Bethlen-rendszert, mert ez az! < A miniszterelnök úr részérói itt elismer ' nyilatkozat hangzott el pártdeklarációukkal kapcsolatban, amelyet éppen most két hete ol­vastam fel itt a Háziban. Ennek a pártdeklarációnak a lényege az volt, t a történelmi felelősség leszÖgezésén kív' tulajdonképpen azt domborította ki, hogy az 1918-ás összeomlásunknak is négy, megoldatla­nul maradt magyar sorskérdés volt az előidé­zője. Ez a négy -sorskérdés volt,: először a föld­kérdés, amely megoldatlanul maradt, másod­szor a megoldatlanul maradt szociális kérdés, harmadszor a nemzetiségi kérdés és negyedszer a szintén megoldatlanul maradt zsidókérdés. Deklarációnkban rámutattunk arra, hogy ugyanez a négy sorskérdés változatlan súllyal ma is megoldatlanul nehezedik a nemzet vál­lára. Hogy összeroppan-e alatta a nemzet, az attól függ. hogy} a háborút meg fogjuk-e nyer­ni? (Gr. Serényi Miklós: Szavakkal megoldot­ták, de tettekkel nem!—Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szöllősi Jenő: Kérek egy órai beszédidő meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért egy órai beszéd­idő meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást engedélyezi. Szöllősi Jenő: T. Ház! Keserű megállapítás ez, de tessék ezzel az érvvel szemben komoly ellenérveket felhozni és meggyőzni bennünket arról, hogy ez nincs így. (Mester Miklós: így van!) Taglalni kívánom ezt a négy sorskérdést és bátor leszek kérni, hogy e négy sorskérdés mindegyikébe belemen essek és kérjem az ellen­érveket és meggyőződést abban az iránytan, hogy miért nem lehetett megoldani ezeket a kérdéseket. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Egy­szerűen nem akarták!) Ha valaki ezeket a kér­déseket érinti, akkor azt mondják, lehetetlent kíván a mai háborús viszonyok között és ezzel forradalmosítani akar. Hát t. Ház, én azt hi­szem, legfőbb ideje, hogy ezekben a kérdések- ' ben félreérthetetlenül állástfoglaljon a kormány és tiszta helyzetet teremtsen bennük. (Vájna Gábor: Xfgy van!) T. Ház! Ezek a kérdések feltétlenül honvé­delmi kérdések. Ne mondja senki azt. hoar a földkérdés megoldása nem honvédelmi kérdés és hogy a nemzetiségi kérdés is nem az. A nem­zet védelme és jövője szempontjából a legelső­reiidűbb kérdések ezek és én egyenrangúnak tekintem őket a honvédelem közvetlen kihatá­saival, mert igenis állítom, hogy mind a négy kérdés honvédelmi kérdés és azonnali megol­dást igényel. . Nem is'zeretem a »sofort-programni« idegen kifejezést használni, de arra célzok, amikor azt mondom, hoß-y feltétlenül azonnali megoldást igényelnek. És a fedezeteit is meg lehet hoizzá találni. Senki me mondja azt, hogy a sorskér­dések megoldására egy nemzetnek nincsen Je 1 dezete. mert igenis, ha nincs mást, akkor min­den 100.000 pengőn felül lévő vagyonnak errp a célra rendelkezésre kell állnia olyan mérték­ben, amilyen mértékben csak a nemzet vitális érdekei megkövetelik. Ha tehát egy olyan ha­tárt vonunk a vagyonok igénybevétele tekin telében, mint ahogy az a, győri programmton is történt, ahol az 50.000 pengőn felüli vagyo­nokat: terhelték meg azokkal a kivétele,'; adók­kial, akkor a mai viszonyok között föltétlenül azt mondhatom, hogy a 100.000 pengőn felüli vagyont igénybe lehet venni. Í3s itt nem hafiz nál semmfifélé Jajgatás és semmiféle protekció, ift a, nemzet vitális, érdekei szempontjából fel tétlenül azonnal cselekedni kell. Itt van az első kérdés, a földreform kér­dése. Nyilvánvaló, hogy egyetlen ember sem

Next

/
Thumbnails
Contents