Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-353
26 Az országgyűlés képviselőházának 353. bizottság is kéri — a jelentés fcocsáttassék tárgyalásra külön a ház plénuma elé, a Ház plénuma azt közeljövőben, de külön tárgyalja le és vizsgálja meg, hogy vájjon olyanok-e a 42-es bizottság kívánalmai, melyeket az egész Ház elfogad!. Azután megtörténhetnek azok a lépések, .amelyek e határozattal kapcsolatban megtehetők. < i ! , Ha a 42-es bizottság által előterjesztett kívánságokat nézzük, naeg kell állapítanunk, hogy azok egy része nem is tartozik a törvényalkotás mezejére. Nyilvánvaló példának oikáétrt, hogy a mentelmi jog ügyét, valamint a napirend tárgyalására szánt időt érintő kérdésekben a Házak maguk tudnak határozni. t Maradna tehát a valóságban két kérdés. Egyfelől annak eldöntése, hogy házfelosztás esetén miképpen történjék gondoskodás a bizottság tagjainak létszámában történt hiányok pótlásáról, másfelől pedig a 36-os bizottsággal való kooperáció kérdése. Az első kérdésben az a véleményem, hogy bár magam is kívánatosnak tartanám, hogy a bizottság tárgyalása során ebbe a törvényjavaslatba esetleg- egy megfelelő szakaszt iktassunk be, amire módunk is volna, de meg van erre a mód) a későbbiek során is, amennyiben a közeljövőben külön jogszabállyal akarnók ezt a kérdést rendezni. Nagy jelentősége van azonban annak a problémának, hogy a 36-os bizottság munkássága hogyan és miként viszonylik a 42-es bizottság munkásságához. Mert valóban ha valaki áttanulmányozza azoknak a rendeleteknek az anyagát, amelyeket 1939 óta a 36-os bizottság és más oldalról a 42-es bizottság elé terjesztettek, akkor valamilyen aránytalanságot lát abban, hogy elsőrendűen fontos . gazdasági vonatkozású rendeletek — nyilván azon a címen, hogy azok a honvédelmi törvény alapján bocsáttattak ki — a honvédelmi 36-os bizottsás: elé terjeszttettek és nem a 42-es bizottság elé. Ezt az utóbbi bizottság állandóan észrevételezte és kifogásolta, s nekem is az a meggyőződésem, hogy ebben a tekintetben nem volt egészen helyes a kialakult rendszer, mert hiszen a 42-es bizottság felállításának alaptörvénye, valamint azt követően különösképpen az 1938 :XV. tc-nek az a rendelkezése, amely a bizottság hatáskörét kiterjesztette a termelés problémáinak ellenőrzésére, világossá teszi, hogy nem lehet a gazdasági és hiteléletnek kormányrendeleti szabályozás alá vont olyan kérdése, amely ne tartoznék elsőrendűen ennek a bizottságnak hatáskörébe. (tJgv van! jobbfelől.) Mi mégis annak az oka, hogy én nem járulok étben a tekintetben külön kívánsággal a kormány elé! Egyfelől az, hogy ezzel a határozattal lesz még módja foglalkozni a parlamentnek, másfelől pediig az, hogy a legutóbbi hónapokban világosan láttuk, hogy a kormány mindazoknak a rendeleteknek a szövegét, amelyek az 1939:11. te. alapján bocsáttattak ki, amennyiben a gazdasági és hitelélettel összefüggnek, rendre bemutatta a 42-es bizottságnak is és ennek folytán mindkét bizottságnak módja volt ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Sőt a7t is meg lehet állapítani, hogy sokszor fordtult Hitelesítették : Börcs János $ r h. •naplőMráló-i ülése 1943 december 10-én, pénteken. 'elő az utóbbi hónapokban az, hogy a kormány a 42-es -bizottságot hallgatta meg először és csak azután, amikor a rendelet megjelent, terjesztette azt a 36-os bizottság elé. Még egy kérdés van, amellyel a 42-es bizottságra vonatkozó, törvényjavaslattal kapcsolatban foglalkozni kívánok. (Halljuk! Halljuk!) Ez az, vájjon a bizottság gyakorolja-e azt a jogát, amely a törvényben gyökerezik és amely »aerint joga van a kormányról a- gazdaságpolitika vitelére vonatkozóan felvilágosításokat kérni s azokat megvitatni. Ebben a tekintetben örömmel kell megállapítanom, hogy az esztendő folyamán, a múlt év őszi gyakorlat továbbfolytatása gyanánt mind sűrűbben jelennek mes a 42-es bizottság tanácskozó szobájában azok a miniszterek, akik a saját reszortjukra vonatkozóan mélyrehatóan és széleskörűen tájékoztatták a bizottságot. Legyen szabad hivatkoznom arra, hogy a múlt esztendő végén az iparügyi miniszter úr nagyvonalúan ismertetto a bizottságban az ipari anyagellátás kérdését s jelentése után a bizottságban élénk vita indult meg ; Ez 1 év tavaszán a közellátásügyi miniszter úr és két alkalommal a pénzügyminiszter úr is megtette ezt. Mindez azt mutatja, hogy a kormány a 42-es bizottság munkásságát a legmesszebbmenő módon igénybeveszi és sok jel igazolja azt. hogy az ott hallottakat politikájában egyúttal alapul is elfogadja. Mélyen t. Ház! Ilyenformán nekem az a meggyőződésem, hogy a kormány azt a, rendkívüli felhataillmazást, enntelytet immár 12 év óta gyakorol, mindenkor a közgazdaság érdekében gyakorolta és fogja gyakorolni a későbbiekben is. Ezért én, miután a kormány irányában egyébként is bizalommal viseltetem, ezt a felhatalmazást részére továbbra is megadom. (Élénk éljenzés és tarts a jobboldalon és a középen. A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Az ülést tíz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újlból megnyitomT. Ház! Az előrehaladott időre való tekintettel a vitát félbeszakítomJavaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket jövő héten kedden délelőtt 10 órakor tartsak s annak napirendjére tűzzük ki az 1931 :XXVT. tc.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, továbbá a 42 tagú országos bizottság 785. és 786, számú jelentéseit. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasniThnránszky Pál jegyző (felolvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés 1 óm 55 perckor végződik.) Nyirő József s. h ági tagok.
