Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-365
250 Az országgyűlés képviselőházának 365. ülése 1944 május 25-én, csütörtökön. ben egy másik álláspont is mérlegelés tárgyát ' alkothatja; (Rajnisg Ferenc: Helyes!) Ez a felfogás az «fgiyéTtesi omeghosstzabbítási mellett foglal állást, Kétségtelen, bogy mind a két álláspont mellett hozhatók! fel értveit és .a. törvényhozásnak a bölcsessége, fogja eldönteni, hogy a törvényt mely tartalommal kívánja meiga.lkotni. T. Ház! Az indokolás részletes és meggyőző érveiket tartalmaz abban a tekintetben, hogy á mai rendkívüli időkben miért választotta az országgyűlés időtartamának meghosszabbítási módját. Felsorolja, azokat az okokat, amelyek kizárják a választásnak sorsidöntő időkben vadó megtartását, sőt utal a, javaslat arra iSj hogy mi következnék Ibe abban az esetben, ha az- a, mód vádiaisiatatoniéík, hogy a« otrszággyű-. lés— mellőzve a. kértdfés mérlegeilését és eldöntését — a berekesztés után életműködését megszüntetné. Eldöntendő' t. Ház, hogy ez a törvényjavaslat: helyes elvi alapokon nyugszik-e, megifélteil-10 _ai mi lalkottmányois. éle trendszerünk kiivánalmainak' és általában szolgaijaiéi ta nein-. zet érdekét? Ha ma nyugodt időket élnénk, a békének azt a korszakát, amikor nemi kell a nemzetnek aggódnia amiatt, hogy a termelés és munka, folyamatát rendkívüli körülmények megszakíthatják, amikor egy választásnak lefolytatása a magyar nép mélységes tengerének csak a felszínét fodrozná, kétségtelen, hogy az 1886 : 1. törvénycikknek ,a félretétele, amely az ötévé» ciklust .megállapította, és atz. egyéb törvényes, rendelkezéseink mellőzése!, amelyek aiz új választásnak megtartását időhatárhoz kötötten elrendelik, alkotmányos életünktől és fennálló törvényeinktől való elhajlásnak volna, minősülhető. A mai időkben azonban a t. Képviselőház, amikor a nemzőinek \a fenmiairadásáról van szó, kétségkívül ennek a. magasabbrendíí szemléletnek a szellemében kell vizsgálni a, helyzetet és eszerint kell álláspontunkat megialkatnunlk. A múlt évszázadnak egyik immár tfeíledésbemenő kiváló közjogi tudósa a magyar törvényeknek gyüpteményére a, következő; gloiszszát jegyezte: »Hű/tükne annak; ami majd e<zeréven keresztül történt.« És valóban így is van t. Ház, mert ha. alkotmányos életünknek fejlődését és törvényeinknek immár ezeréves sorozatát vizsgáljuk, a magyar nemzet történelmének hű tükörképét kapjuk. A magyar élet szerves fejlődésének a folyamata, viszontagságaival, sorsfordulataival és szenvedéseivel együtt bontakozik ki elŐfünk és áll ez -ai rövid, tömör megállapítás, amelyet a® előbb idéztem. A miagyar alkotmánynak a történelme és törvényeinknek a tartalma egy a nemzet történelmével! Ezér + , ha ebből a. javaslatiból törvény lesz, és bekerül a mi Corpus Jurisunkba,, ez a törvény önmagában beszédesebb és elevenebb lesz minden értelmi műveletnél és meg fogja világítani aiz utókor számára, is azokat a rendkívüli időket, amelyekben ma a, nemzet ék Ma, amikor a történelem süllyesztőjében, nemzetek és hatalmasságok: tűnnek el egyik^ pillanatról a másikra, amikor düuviális korát éli újból az emberiség' és a magyarság hatalmas, világegysegek küzdelmének hullámtorlasza tetejére sodródott, nem lehet kétséges, hogy a, rendívüül idők, rendkívüli parancsai szerint kell az országgyűlésnek is állást foglalnia. Ezért helyesen áílla<pítja meg az indokolás., hogy ,á választásoknak a megtartásai ezekben: az időkbíen, az. ország sorsát évszázadokra, eldöntő élet-halál harcban leküzdhetetlen akadályokba ütközik. T. Ház! Válását kell adnom másik felvetett kérdésre is, hogy ez la, törvény javaslat az alkotmányosság szempontjából hogyan állja ki a bírálatot, A mi alkotmányos jogrendszerünk szerint az államfő és az. országgyűlés a letéteményese a legfőbb államai hatalomnak. Az államfő és az országgyűlés együttesen és közösen képviselője az állami és nemizetérdekeknek: egyik közjogi írónk helyesen mondja: »a<z államfő mindig a nemzet által Önmaga fölé emelt szimbólum, viszont az orsizággyűlésben él a nemzet«, abban valósul meg maga az állam és a nemzet, képviseletének teljességében. Amikor tehát eldöntendő, hogy alkotmányos rendelkezés-e az 1886 : 1. te. félretétele; kizárólag a suprema lex elvi álláspontján és azon az alapon bíráiható el, hogy törvényhozási hivató' t annak eldöntésére: vájjon a nemzet érdekéiben, ^annak fennmaradásia, oká,bóll milyen elrendezést talál helyesnek és szükségesnek. Az 1915 : IV. te, amelyre & javaslat indokolása, hivatkozik, helyesen állapította meg a mai időkkel teljesen azonos helyzetben, hogy amennyiben a« országgyűlési időtartamát; a háború, mint erőhatalom nyomása miatt meghosszabbítják, ez a legcsekélyebb veszélyt sem rejti magában az alkotmány szem pontjából. Ha azonban az országgyűlés berekesztetnék és az országgyűlés összehívása bármely kényszerítő okból bizonytalan időre elodáztatnék, ez tételes törvénybe; és az alkotmányossági alapelveibe ütköznék. • Az országgyűlésnek az < a fogaiomvilága, amelyet megjelöltem, a közjog tudományaiban él. Ha azonban a magyar országgyűlésnek a népi lélek mélységén élő, évszázados^ hagyomiányokban meggyokeresedett színképét nézzük, ennek jelentősége még sokkal mélyebb, mint az, amely a közjog meghatározásából megállapítható. A magyar nemzet országgyűlését mindenkor maga fölé. emelte, az. alkotmányos élet és hatalom egyetemes jelképének tartotta, amelynek működése biztosította egyúttall közjogi és közigazgatási, tehát államszervezeti életrendünk, teljességének zavairtalani működését. Meggyőződésem szerint az. országgyűlés kikapcsolása, igen messzemenői követkeízményeklkel járna a nemzet, belső életében; az országgyűlésnek bármely időtartamra valló féliretétele megrendítené az annyira kívánatos rend feltétlen fenntartását, zavart idézne elő a nemzet társadalmi egyedeinek, felsőbb- és alsóbbrendű egységeinek működésében; de megingatná a termelésnek anny.ir.ai kívánatos,^ nyugodt és fokozott folyamatát, végeredményben tehát a nemzet mai ambíciójának legmagasabb célját: a hadipo + enciállnia!k belső és külső teljes kifejlesztését akadályozná. Ennek folytán az alkotmányosság szempontjából ez a javaslat véleményem szerint nemcsak kiállja iá teljes bírálatot, hanem, megfelel annak az egyetemes és a nemizet lelkének mélyén élő kívánalomnak ie, amely az országgyűlést, mint állami életünk 'Legfőbb jelképét működtetni] akarja és ezizel együtt jár az a megnyugvás is, hogy kormányzatunk, a nemzet ügyeinek ellátása alkotmányos irányvona.la.t követ. T. .Ház! A törvényjavaslat elfogadása eser l tén azonban erre aiz országgyűlésre rendkívül
