Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-357
Az országgyűlés képviselőházának 357. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselőház! A budapesti főügyészség Rátz Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság megkeresése szerint Telbisz Károly m. kir. postafelügyelő, budapesti lakos főmagánvádló feljelentésére nevezett képviselő ellen a bíróság büntető eljárást indított, mivel Budapesten 1941. évi »május hó 24. napján a Teréz távbeszélő központban főmiagánvádlót telefonon: »Maga pimasz, szemtelen, hogy mer velem így beszélni« kifejezéssel illette. (Derültség.) A feljelentés tárgyát képező e cselekményben az 1914 :XLI, te. 2. Vába ütköző és eszerint minősülő becsületsértés tényálladéM elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Rátz Kálmán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Eátz Kálmán képviselő ár mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. : : Elnök; Következik a mentelmi bizottság 828. száma jelentése gróf Serényi Miklós képviselő ár mentelmi ügyében. Kérem vitéz Váczy György előadó urat, hogy a jelentést ismertetni szíveskedjék. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 173/1943. szám alatt gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a kecskeméti kir. törvényszék B5.136/1942. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárás tétetett folyamatba, mivel Cegléden 1942. évi augusztus hó 2, napján a Nyilaskeresztes Párt helyiségében a 8.120/1939. M. E. számú rendelet ellenére rendőrségi engedély né>lkül politikai jelleggel összegyülekezett 35—40 férfi előtt előadást tartott, miáltal az 1939:11. te. 197. $-ába ütköző vétséget követte el a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, azi összefüggés nevezett képviselő személye és a védelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de mivel a felterjesztett iratok adataiból a bizottság a tényállást kellően megállapítani nem tudta, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elbben az ügyben a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá te szi, vagyis, gróf Serényi Miklós ülése 194$ december 17-én, pénteken. 203 képviselő úr mentelmi jogát nem függesztette fel. ••'•.,,' Következik a mentelmi bizottság 829. számú jelentése ugyancsak gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Váczy György előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T., Képviselő« ház! -Ai budapesti kir. főügyészség 174/1942. f. ü. szám alatt gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 12,478/5—1942. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Vázsonyi János ügyvéd, budapesti lakos, mint az alábbiak szerint megsértett néhai Vázsonyi Vilmos fia, főnnagánvádiló feljelentésére büntető eljárást indított a »Pesti Újság« című politikai napilap 1942. évi október hó 5. napján kiadott 212. számában »A Nyilaskeresztes Párt október 3-án tartotta rendes havi nagytanácsát« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitétele miatt: »A kommunista forradalmat Hazai Samu és Vázsonyi Vilmos utasítására a börtöinből kiszabadult zsidók csinálták meg.« A feljelentés tárgyát képező: cselekményben azi 1914:XLI. te. 22. §-ába ütköző sajtó útján elkövetett, meghalt ember emlékének meggyalázása vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A szóbanförgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg és a nyomozás során a lap felelős szerkesztője a cikk szerzőjeként gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselőt jelölte meg. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért gróf Serényi ; Miklós országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-ia értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ebben aiz ügyben a mentelmi bizottság- javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a. mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 830. számú jelentése Peyer Károly és Kéthly Anna országgyűlési képviselők mentelmi ügyében. Vitéz Váczy György előadó urat illeti a szó. (H\aüjuk! Halljuk!) vitéz Váczy György előadó: Tisztélt Képviselőház! A m. kir. honvéd koronaügyész Átj. 390/1942. Kt. kor. ü. szám alatt a m. kir. budapesti honvéd törvényszék 290/1942- kt. számú megkeresése alapján Peyer Károly és Kéthly Anna országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte a bűnvádi eljárás lefolytatása s a bűnvádi eljárás folyamán esetleg szükségesnek mutatkozó kényszerintézkedések foganatosítása, valamint a netán kiszabandó bírói büntetés végrehajtása céljából az alábbiak miatt.
