Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-356
Az országgyűlés képviselőházának 856. s a megvágott szalmára ráhinteni, hogy; az állatállományát el tudja tartani tavaszig. Nálunk vannak gazdák, akiknek van 18 darab marhájuk, azonban nincs 80 kiló vagy egy mázsa szálastakarmányuk. Ezt tehát nagyon nehéz, beszolgáltatni. Mivel az élő állat erősen növeli ennek a háromötödrésznyi búzapontnak a beszolgáltatási átlagát, kérem a közellátásügyi miniszter urat arra, hogy a katonáinkhoz elvitt, a honvédség részére behívott lovakat vagy az Erdélybe, a visszacsatolt területre elszállított anyakancákat ne csak a saját nevelés üeket,,' hanem mindegyiket vegyék át pontokban, mert ez nagyon sokat jelenetne a gazdákra nézve. Mint gazdaember, a földművelésügyi miniszter úr jóindulatába ajánlom a szarvasmarháknál fellépő lépfene és a sercegő üszök terjedésének, megakadályozását. Tudom azt és tudjuk mindnyájan gazdák, hogy mind a lépfene, mind a sercegő üszök a folyók mentén elterülő legelőkön burjánzik a legjobban. (Igaz! XjQtt van! a szélsőbaloldalon.) Tudjuk azt- hogy az árvízkiöntések ezeket a petéket magukkal viszik és megíeriiőzíik a í^g'ti-ob, azcQ'bam megfertőzik az elhullott lépfenés állatok is, amelyeket a cigányok elhurcolnak, amikor a lépfenés állatot levágják. Tudom, hogy erre azt mondhatják, hogy ki kell szállítani azt a tetemet a dögtérre és el kell ásni; azt is tudjuk, hogy ezidőszerint nincs drót körülkeríteni a dögteret, bár meg ez sem tökéletes megoldás, mert volt idő, amikor volt drót s dróttal körülkerítettem községemben a dögteret és minden másfél méterre egy betonoszlopot ásattam, így erősítettem meg és a cigányok éjszaka kiásták a tetemet, elvitték a drótot is, elvitték a kétméter mélyre ásott dögöt is, aminek az lett a következménye, hogy még jobban terjedt a lépfene. (Páiidi Antal: Be ők nem pusztultak el!) Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, állíttasson fel mindenütt égetőkemencéket, ami nagyon könnyű. ' (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kemencét úgy lehet elkészíteni, hogy alulról fűthető felületre ráteszek egy bádoglapot, a másik bádoglappal beborítom, a tetem teljesen elég és ezzel az összes bacillus is megsemmisül, teljesen elpusztul. Nagyon kívánatos volna, hogy ezeket megcsinálják. Az én községemben van égetökemence és amióta községem az égetőkemencét felállította és ott éget el minden állatot, amely sercegő üszőkben és lépfenében hullott el, azóta hála legyen Istennek, elmúlt mind a kétféle fertőző betegség. (Pándi Antal: Nincs betegség, nincs cigány!) Az előb'b arról beszélteim; hogy a gazdák meghoznak tminden áldozatot, amire a belső frontnak, a közellátásnak szüksége van. Si mon Ferenc képviselőtársam ézt mondotta, hogy agazdára a legnehezebb időben is nemcsak lehet. hane'mi kell is számítani. Tisztelettel kérek negyedóra meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a i- Házat, méltóztatnak-e a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a megh oss z aWbítáet m ega dj a. •Papp Mihály: Én is azt momdoim, hogy a gazuara nemcsak lehet, hanem kell is építeni, mert kijelenteni, Rogy ebbeh; ,az országban , a gazdaközönség, amely a magán tulajdon aliapján áll, — hiszem sajnos sokszor odáig megy, hogy egy tizcenti'œéteres« barázdáért hét évi" is perel -nem fogjtai azt a földet közös tulajdonba; engedni, amíg él. A magyar nemzetnek tehát a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX. ülése 1943 december 16-án, csütörtökön. 175 gazdára számítania kell, azonban) .amikor a gazdialközlönség ellátja éleleimimel és a ruházati cikkek nyers any agaival az. egész ország népét, akkor joggal elpanaszolhatja, — mint ahogyan elhangzottak itt paloiaszok a gazdaközönség részéről — hogy nem kapja meg ai gazdaságának fentartásához szükséges' iparcikkeket. Én nem egy emlberről, nem imiaganniról alkarok beszélni, hanem, egy egész vidékről és tényekkel igazolom állításomat. Ez évben július 7-én járásunkon vihar voinult keresztül, amely egy-egy községben húsz-hariminc iszéniapajtát és házat tett tönkre, úgy hogy amikor másnap, 8-án ^ bementem, az alispán úrhoz és kimentünk a. vidékre, láttuk, hogy a cserepes pajtákon egyetleinegy, mondom -egyetleniegy darab cserép nemi m;aradt egészibeim Olyan vihar volt, hogy nyolc-kilencméteres törgyfagerendákat úgy elcsavart, hogy két méter .eigy . darabban nem maradt. Csak Nagykaposon negyvenhárom, pajtából negyvenkettő meint tönkre. Az .alispán 1 úr akkoir utasítást adott ki, hogy azonnal írják össze a károkait'. A károklat össze- is írták 1 és kitűnt, hogy 355.336 daralb cserép ment tönkre. Szeptember 14-én délelőtt írta ezt alá az .alispán úr és délután, az előbbi vihar után hét napra ugyanolyain vihar jött és> tönkretette az újra felállított vagy még romba nem döntött csűröket. Ezi ia£) összeírás neun, azért került a kezembe, hogy itt a Ház előtt felemlítsem, hanoin arra kértek a megyében, hogy ebben az ügyben járjak el, hogy valami .anyagot adjon az anyaggazdálkodási hivatal. Amikor azonban ilyen rengeteg* szénapajta, omlott össze és aim,i>:r>r alig van ott anyag, aircely még össze nem tört. csak tíz deka szöget lehet kapni három pengőért. Igényelt ugyan az alispáni úr, kapott is valami szöget és megkapta a tönkrement cserépnek a felét. Nem beszélve arról, hogy csak annak a cserépnek a« ötven százalékát kap% meg, amely az első alkalommal ment tönkre és 14-én. laimikor aláirtai, akkor ismét vihar dühöngött és összetörte a többi épületet-, tisztelettel kérdem, hogyan lehet az, hogy azok ,&•. gazdák, 'akik mindent megadnak a belső front fentartásár,a és akiknek a fiat kint vaniniak a külső fronton, csak ilyen, mennyiségű fedőanryagot kapnak, 1 ? Kérdem, be lehet-e fedlni egy házat a szükséges ffedőanyag ötven: százalékával, amikor minden elpusztult, és be lehet-ei fedni azzal, amit még nem utaltak ki akkor, amikor ilyen nagy pusztítás volt ott. Ez nemi olyan építkezés, a miire azt lehet mondani, hogy luxus, (Füssy Kálmán: Peyernek van!) mert az életlehetőségek fentartásáról van szó. Mondhatnák talán 1 azt, hogy szalmával fedjék be a szénapajtát. Először is nines szalma, másodszor a hatóság nem engedi ezt meg. A hatósági rendelet szerint csak tűzmentes fedőanyaggal lehet - befedni, tehát tisztelettel kérdeni, ^ mi történjék azokkal a gazdákkal, akiknek szénapajtája és házai mléar mia is fét'lgi fedetlen? Kérem a jelenlévő igen tisztelt igazságügyiminiszter urat, hasson oda szóbelileg a közellátásügyi miniszter úrnál, hogy Nagykapos v.déke, illetőleg TJnigi mlegye részére utalják ki a szükséges anyagot, nemcsak a tetőfedő cserépanyagot, hanemi szarufát is és palát, .mert a palás házakat, amelyeket a szél megroingált, nem lehet cseréppel fedni, mert akkor még jobban alá fúj a szél. Méltán megérdemli azi ai né-p, am ! ely mindeini zúgolódás' nélkül tűri a mostani állapotokat, sőt maga 26
