Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.
Ülésnapok - 1939-356
Az országgyűlés képviselőházának 356. is felvetettem a keleti hadszíntereim küzdő csapataink visszavonásának kérdését, tehát nem holmi Sztálingrád utáni alkalommal, hanem hónapokkal eliőbb, mert isiejtettem, hogy rosszul felszerelt és ellátott csapataink hallatlan és. esetleg elviselhetetlen nehézségek elé fognak kerülni. (Budinszky Sándor: Ez destruktív álláspont. — Mozgás a szélsőbalo\ldalon.) Sajnos, így is történt, Elnök: Óvatosságra intem a képviselő urat abban a tekintetben, nehogy valaki félreértésből szavait ellenségeink iránti bizonyos szimpátiának minősítse, (vitéz Lipcsey Márton: Ez az! Ügy van!) Rátz Kálmán: Hallatlan és esetleg elviselhetetlen nehézségek elé kerülhetnek, ezt monr dottam. (Mozgás.) Sajnos, így is történt és kár volt a tragikus eseményeket '— úgy, ahogy én javasoltam — meg nem előzni (vitéz Lipcsey Márton: Miért tartozik ez ide?) De most is hasonló a helyzet, a keleti fronton! lévő csapataink nincsenek is úgy felszerelve, hogy egy óriási erejű, korszerűen felfegyverzett ellenséggel megküzd jenek és én külön-t beini isi azt vallóim, hogy — amint már a külügyi tárcánál elmondott beszédemben kifejtettem - * (Budinszky László: Ez a békepárt programja!) közeli ellenségeink is vannak, amelyek készen állanak a megrohanásunkra. így a románok. (Csizmadia András: Annál szívesebben megrohannak a románok, ha innen a parlamentből tudják, hogy nem. vagyunk felszerelve!) Ez a lényegété y részükről, imminens és eiz a valódi, közvetlem veszély. A keleti frontom mi már mindent feláldoztunk, mint a miniszterelnök úr iís mondotta — ottani segítségünk sztratégiailag nem sokat jelenti és így mindent erőnket határaink közvetlen védelmére kellene fordítanunk, tehát mindem katonánkat haza kelleme rendelnünk. (Zaj és felkiáltások a s'zélsőbd. oldalon: Ezt katona mondja?) Lehetséges, hogy másnak más a véleménye, én magyar hazámat és népemet teazel a felfogással óhajtom önzetlenül szolgálni. (Zaj a szélsőbaloldaion. — Csizmadia András: Ez gyenge felfogás!) Sajnos, ezekre a kérdéseikre .a 1 miniszterelnök úr nem nyilai kőzik, sőt 'azok felvetéséti is elítéli, ami éőttem érthetetlen. (Csizmadia András: Helyeseim teszi!) Nyilaltkozott, több ízben a miniszterelnök úr a zsidókérdésről és így -ai magyarországi zsidóság kitelepítéséről is Palesztinába a háború után. Sajnálom, hegy & tekintetben sem^ fejtette ki bővebben terveit a, mimisztereltoölk úr. Vajjóm érintkezésbe lépetne a Cionista, SzövetséiggelJ 1 ? (De &\ség a szélsőbaloldaion.) Ha ai tervei komolyaik, úgy ez az érintkezés talán r nagy on hasznos lehetne a tervek szempontjából, mert hiszem a. cionisták ezeket esetleg kellő előkészítés utam segítenék is. (viltéz Jaross Andor: Ez helyes!) A cionista elgondolás igém szép. és érthető, hegy egy régi nép magának egy nemzeti otthont afoatr teremteni, a zsidó népet újra nemzetté forma bi és államalkotóvá tenni. (Helyeslés a szélsőbrdo,dah\n>.) Igaz, hogy eirfre a irtiai Palesztina területe kevés, azemban azok a kísérletek és tervek, hogy a zsidóság másutt és ne iái Szentföldön kapjon otthont, csődöt mondottak, mert Cion hervreá'Wt'ásla egyebek között tradicionális ügy is. Tényleg, a töfofo helyen, létesített zsidó-Wónliák — ési ezek között' a távol- keleti Birobidzsán is — nem bírtak prioisinerálni. így tehát, bár nem mindem z^idó akart Palesztinába visszavándorolni (DerüNség és felkiáltáülése 1943 december 16-án, csütörtökön. 171 fofy a szélsőballá dafcrn: Persze, hogy nem!), a jelenleginél nagyobb- területre volna szükség és ezt valame.y környező országtóií nyerhetnénk ott, amerre valaamikor a. zsidó impérium kiMagam részéiről, amikor érthetőnek, sőt természetesnek tartam a. zsidó nép nemzeni etthon létesítésére éT sajátállam megteremtésér e> irányuló törekvéseit, nem óhajtom azoknak <a zsidóknak a kivándorlását, akik magukat magyaroknak éráik és vaLják s* a haza dolgozó és hasznos poharai. (Felkiáltások a\ szélsőbdtoldaton: Lyen nincs,) Örülnék, hogyha Kállay xninis^ere-nök úr is kifejtené ideváfifó álláspontját és megkezdené a zsidótörvények leépítését valamint a honvédelmi törvény átalakítását (Budinszky Láizló: Tiszta destrukció ez!) T. Ház! Egy érdekes nyilatkozatában Kállay miniszterelnök úr a miagyair-török barátság kapcsán nagyon helyesen hivatkozott a magyarságm-a.k a keresztény kultúra védelmében tettfl eizo igái a tairia és ez á-kalomimiail őszinte bámuiJartömra jóinak látta citálni Rotterdami EraizmusíLi is, az ismert renaissance írót és bölcsészt, — 1466-tól 15'36-ig- élt — akinek többek között a »Balgaság dícisérete« című ma,gyarra is lefordított! könyve nagyon isimért 1 nálunk. Eirazimius leveleseit több magyar tudóssal is, így O'áh Miklós eslztergomi érsekkel i®, aki erőnek írta, Ite földrajziké: Maervacronszágot, Nelm értem, miért citálta Eriazmust ai minisztereilnök úr, hisziem Erazmus számioe eszmét képviselt, de valamennyit abbahagyta, f(lég gyáva módon (vitéz LiDcsey Miklós: Kiosedai?!) Erazmus! (Élénk derß* ség.) Kérem, én mioist a középkoriban 1 merengek. (Mnzkjás.) Elnök: Csendest! kérek! (Rainiss Ferenc: Jól odairmondtiaik a megboldogultnak!) ösendet kérek! Rátz Kálmán: Erazmus támadta a katolikus egyházat, de csak óvatosan, kezdetben támogatta Luthert, de később a császár zsoldjában állva megtagadta őt. Erazmus példaképe volt az olyan humanista bölcselőnek, aki semmibe sem vette az alacsonyabb néposztályok érdekeit és mindig a hatalmasabbak oldalán szeretett állani. Megjegyzem, ő maga — úgy látszik — teljesen hitetlen volt és meggyőződés nélkül harcolt, de elsősorban saját érdekeiért, kapott is nagy évjáradékot és mint gazdag ember halt meg. Nem értem tehát, hogy miért gondolja a miniszterelnök úr a keresztény kultúrát erazmusi értelembení (Derültség a szélsőbaloldalon.) Miért nem citálta például Bethlen Gábort vagy II. Rákóczi Ferencet, esetleg Kossuth Lajost? T. Ház! Az egész világsajtóban és talán, még nálunk legkevésbté, állandó pertraktálás tárgya, hogy milyen lesz a világ jövő elrendezése, az államok egymáshoz való viszonya, hogy vájjon nagy egységek alakulnak-e ki, konföderációk vagy lazább szövetségek ? Domináló lesz-e a világhatalmak szerepe vagy pedig ezek inkább csak irányítólag fognak hatni és a kis államok és népek megőrizhetik nemzeti függetlenségüket % sajátos belső berendezésüket? Nézetem szerint elvileg fenn fogják tartani a szabadság, egyenlőség és testvériség eszményét s a népek egyenjogúságát. A parlamentáris rendszer, a népképviselet meg fog maradni, mert ennél egyelőre jobb nincsen s nem elvetni kell, hanem megújítani, megtisztítani és korszerűen fejleszteni. (Pándi Antal: Lassabban!)
