Képviselőházi napló, 1939. XIX. kötet • 1943. december 10. - 1944. november 9.

Ülésnapok - 1939-355

112 Az országgyűlés képviselőházának 355. zunk az> amit a »Földindulás«-bain láttunk annakidején (Ügy van! Ügy van! a szélsőbahldalon.) és amit »Az első«-ben látunk. (Ügy van! Ügy vgm! — Taps a szélsőbaloldalion-) Azt eeimi vitatom el, hogy egy olyan kiváló íróinak, mint Ziláhy, joga és kötelessége egy ilyen kényes és nehéz problémához; hozzászólni, mint ahogy hozzá is nyúlt a »Faíoniyok«-ban, (Mozgás ä szélsőbáloldalon.) dicséret illeti meg érte és mi nem azt követeljük, hogy .nekünk a színház éjjel-nappal hangosan naeionálrgiccset: kiabáljon a deszkákiról. Ne értsük félre -egymást és ne méltóztassék ongeim félreérteni vagy félremiagyar ázni, mi nem ezt követeljük, de követeljük azt, hogy még akkor is, aimikor bemegyünk a (színházba, találjunk ott, neim sokat, de találjunk egy vékiony konstruktív szálat, azt alkarjuk, hogy annak a' levegőjében legyen valami, ami Imiinket rádöbbent laxra, hogy ezekjben az időkben nem az a feladatunk, hogy akáir társadalmiunkjniak legdurvább éfMiîleisê visszásságait is piszkálgassuk! és analizálgassuk, hanemi az a feladatunk, hogy keressük mieg azt a nehéz, nagy problémát, amelynek megoldása nélkül miniden hiábavaló dolog, nincsen magyar megállás. T. Ház! Elmondottam interpellációm elején, hogv a miniszter úr válaszát tudomásul veszem. Ezért is niondotètaim el ima ezt az interpellációmat, mert meg vagyok arról győződve, hogy ebben a kérdésben a miniszter úr sem gondolkodik sokkal másképpen, mint mi. Én atzt sem kérem, — ne essék félreértés •— hogy most pedig gleichschailto-ljuk az egész magvar színpadot. Aki a mi programmunkat elolvassa, itudhatja, hogy ezt mi még alkkor se csinálnék meg, ha a hatalom a kezünkben' volna. De annyit # talán mégis meg lehetne tenni, hogy a miniszter úr talán a propaigiandaminiszter úrral együtt keresse mieg a módját annak, hogy baráti és közvetlen érintkezésben állvai a budapesti színházakat vezető' színigazgatókkal, talán barátságos és őket 'meggyőző eszközökkel világosítsa fel Őket arról, ha ó'k nem tudnák, hogy nagyjából és egészébeini ' méígis mi Magyarországon egy színigazgató kötelességé a háború ötödik esztendejében. (Az elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) Ha így nem megy, akkor pedig a miniszter úrnak van hatalma s akkor éljen azzal a hatalommal és higgye el nekünk, hogy első helyen fog maga mögött találni bennünket, ezt a bizonyos szélsőjobboldali ellenzéket. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólani. Szinyei Mers,e Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Sajnálom, hogy nem hallgathattam végig az' interpellációt, azonban azt hittem, hogy 6 órakor kezdődik, mint ahogy — úgy emlékszem ' — a Ház tegnap a "napiren d megállapítása során így is határozott és ezért egyelőre választ adni neim; is tudok. Azi interpelláló képviseli ő úrnak ma elmondott interpellációját a naplóból el fogóim olvasni és ahhozképest fogom a szükségesnek látszó választ talán majd írásban, szükségesnek látszó választ talán majd írásban, esetleg szóval, egyik legközelebbi ülésünkön megadni. Addig is kérem, méltóztassanak ezt az ideiglenes válaszomat tudomásul vonni, (Heülése 1943 december 15-én, szerdán. lyeslés és taps a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) Elnök: A miniszter úr ideiglenes válasza felett határozathozutalnak helye nincs. Következik Homicskó Vladimir képviselő lir interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Vámos János jegyző (olvassa): »Van-e tudomása az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak arról, hogy Kohutka György turjaremeteí (kárpátaljai) igazgató-tanítót az illetékes tanügyi hatóság Öttömösre, Szeged mellé helyezte át? Tekintettel arra, hogy nevezett Kohutka György igazgató-tanító áthelyezése egy kivizsgálatlan vád alapján, nevezettnek arcvonalszolgálata idejében történt, kérdezem: hajlandó-e a miniszter úr ezt a kinevezést hatálytalanítani vagy legalábbis a családos nevezettet valamieily Turjar'emetéhez közelebb fekvő, — ha tiszántúli is — a mai viszonyokhoz mérten könnyebben elérhető helyre áthelyezni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Homieskó Vladimir: T. Ház! Kohutka György tnrjaremetei igazgató-tanító kálváriáját voltam kénytelen idehozni a Ház elé, (Egy hang jobbfelől: Pedig }

nem ide tarozik!) miután Kohutka György ő maga sokszor volt a minisztériumban és Ungváron is volt a tanügyi hatóságnál és minden könyörgése dacára semmi eredményt sem érhetett el. Én magam is voltam egyszer a. minisztériumban, egyszer pedig levélben fordultam a nagyméltóságú miniszter úrhoz. A levelemre- egy »szigorúan bizalmas« jelzésű levelet kaptam, de az okoi a vádat, amelynek r alapján áthelyezték a turjaremetei igazgató-tanítót akikor, amikoir frontszolgálatot teljesített, öttömösre, Szeged niögé, a vád természetét nem közölte velem a miniszter úr. Egy olyan vád alapján büntették meg tehát ezt a hadbavonult állampolgárt, amely vádat ki nem vizsgáltak és amely vád ellen o akármikoir felléphet és megdöntheti a vádat. T. Ház! Azt mondják, hogy szolgálati ügyben akárkit akárhova át lehet helyezni, mert nines szolgálati pragmatika. A magyar alkotmánvban azonban igenis, van szolgálati pragmatika. 1848 előtt nemes embert vizsgálat nélkül el nem mozdíthattak. Mivel pedig 1848-ban kimondták a jogegyenlőséget a törvény előtt, nem valósíiíhiatták meg ezt as jogegyenlőséget úgy, hogy megfosztották a nemeistséget előjogaitól, hanem úgy csinálták, hogy a parasztságot felemelték az új nemesség! színyonalra, vagyis az állampolgári színvonalra. A jogfolytonosság tehát megvan és a szolgálati prag matika is meg van, benne van a magyar alkotmányban. Én aizt hiszem, uraim, hogy senkit, állampolgárt, hivatalnokot, állami szolgálatban lévő alkalmazottait nem lehet kivizsgálás; nélkül, az ok említése nélkül elmozdítani vagy pedig áthelyezni. Kohutka György maga végtelenül becsületes, jóravaló, szolgálatát híven teljesítő állampolgár, aki, amint hadba vonult, hadnagy lett és feljebbvalóinak dicséretét érdemelte ki Családos, felesége és két gyermeke van. Hogy Öttömösre átmehessom ott kell lakást vennie, ahol lakás nincs. (Bíró István: Nehéz dolog!) Azután át kell vinnie a bútorát. Annak eílenéra, hogy szerencsétlen tanító, mégis van bútora. Ezt a bútort át kell vinnie és ha át