Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

90 Az országgyűlés képviselőházának 342. m)ei egysége a személyeknek, akik nem lehetnek közömbösek egymással szemben, és

1 az erkölcsi szempontokat az egyetem, amely nekik a d'oktiori címet adlta-, előírhatja számukra. Nem lebet kizárni, — mondja ;

a miniszteri leírat — hogy a Tudományegyetem ezt a kapcsolatot megszakítsa vagy megszakítani igyekezzék. Az igazságügyminisziter úr ezen álláspontja szerint előállt ,a*zi az eiset, hogy elismerte vagy legalább is erkölcsileg helytállónak ismerte ei az leg-yetem álláspontját, viszont azonban nemi gördített akadályt az elé, hogy az illető továbbra is funkcionáriusa, 1 egyéni egys olyan hatáskörnek, amelyhez) tulajdonképpen a doktori cím elnyeréséire volt szükség, vagyis elméletileg helyt aictott ennek az, álláspontnak! az igazságügyminiiszter úr, gyakorlatilag a-zomban lehetségessé vált, hogy vialakiít az egyetem jiagfosztotta tesz, ugyanakkor azonban ügyvédi gyakorlatát folytathassa. (Horváth Zoltán: In contumaciam!) »Ebben a tekinitetbeni tételes jogszabály niníes. Tudomásom szerint 1922 óta is hozott ilyen határozatot a Pázmány! Péter Tudományegyetem, ezért indokoltnak találnám azt. hogy ez a kérdés tisztázhassák: ne legyen kontroverzia, hogv vam egy erkölcsi tétel, amelynek gyakorlati következménye nipcs és más legyem az álláspontja a tudományegyeteminek, mint a tételes jogszabály, illetve ai miniszteri álláspont. Miután 1922 óta egy ötöd század telt el, indokolt volna ennek a kérdésnek rendezése annál is inkább, mert a közelmúltban is voM ilyen/' i-öttézkedés és határozathozatal. (Egy hawg jobbfelél: Foga® kérdés!) T. Házi! A bírói és ügyvédi, tehát a jog szolgáltatási szervekről beszéltem. Legyen szabad most ,a magánjog egy kérdéséről, éspedig a tagosítás kérdéséről szólani. Magánjogi kérdések szabályozója a tagosítási eljárás, de ebbe beleszól & közérdek is és a'zt mondhatjuk, hogy nagyban közjogi vonatkozású is, az eljárás. A tiagosítás kérdése nagyon népszerű ma; azt lehet mondani, hogy mindenkit érdekel és mindenki szívesen foglalkozik e kérdéssel* csak az nem, akinek az életébe vág, m'aga az a kis földtulajdonos, aki nem niagy szimpátiává] viseltetik e kérdés irányában, sőt határozottan ellenei van. (vitézi PaL^csi Dénes: Minden község kéri Baranya vármegyében ,a> tagosítást, a felirat az igazságügy mini sztériumfoan van!) En az én felfogásomat adom elő; állítom, hogy maga a község lakossága lehetőleg védekezik a tagosítási mozgaílommal szemben. (Egy hang a jobboldalon: Csak az, aki ai másik földjét használja — Zaj. — Elnök csenget.) Kevesen tudják s talán azt lehetne mondani, csak a jogászig és mérnöki kiar tud'jia; és csak az van tájékozódja erről a dologról, hogy ebben az egész eljárási kérdésiben áliiaindóaín nagy vita vam folyamatban. Egyik oldalról ai vitázó fél a mérnöki kar, másik oldalról pedig a jogászság. A mérnöki kar t. i. azit mondja, hogy tulajdonképpen mérnöki m(unka az egész tagosítási eljárás, ezzel szembeim a jogászság és a Ibírói szervezet valóban bírói funkciót lát benne. Kétségtelen, hogy a tagosításnál a magánjog, különösen a tulajdonjog, a birtokjog, a ^zálogjog, azután a terhek rendezésének kérdése van előtérben, tehát ez a kérdés mélyreható egyéni jogokat tangál s így nyilvánvaló és kétségtelein az is, hogy ezt a kérdést más fórumnak', mint a bírói szervezetnek hatáskörébe beosztani mena lehet. Ez elsősoriban jogi munka és e jogi munka mellett foglal helyet párhuzamosan azután a uiérülése 1943, november 23-án, kedden. nöki munka, ami természetesen nem maradhat, ki ebből az egéfez eljárásból. A mérnököknek sok a panaszuk ebben a tekintetben^ arra panaszkodnak, hogy lassan. megy az eljárás, különösen arra hivatkoznak, hogy sok szervezet avatkozik ebbe a kérdésbe. Ha valóban objektívek áikiárunk lenini, megállapíthatjuk, hegy a kérdést három minisztériuminak, az_ igazságügy, a. iföldmívelésügyi. s a pénzügyminisztériumnak a szervezete és hatásköre öleli fel. Kétségtelen, hogy ezekem a szer vezet ekén, kívül a bírói szervezet a maga törvényszékével, táblájával és kúriájával isi beleszól, amelyein kívül ott van a földmérési felügyelőség, mint mérnökség és a gazdasági felügyelőség, mint gazdasági szakértői szerv, tehát a szervezeteknek egy egész csoportjai és funkcionáriusa viszi előre ezt a kérdést^ T. Ház! Az egyszerűsítés szüksége kéltségtelenül felmerül. Csak egy konkrét esetre vagyok bátor hivatkozni éspedig arra, ami most Szabolcs vármegyében

1 történt. Timáir és Szabolcs községek: határában folyamatbiani van most a tagosítás kérdése s információim szerint kollisió Van a földmívelésügyi miiniszltérium; és a' bíróság álláspontja között; e pillanatban is már hónapok óta stagnál a kérdés^ Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék befejezni. Saïvay Elek; Beszédemet azzal fegezem be: meg vagyok győződve róla, hogy a£ igazságügyminiszter úr ezen a kérdésen segíteni fog s abból az álláspontból kiindulva, hogy amit az igazságügymiiniszter úr az _ úgynevezett »Rech terű eue rung« című munkájában kifejtett . . . Elnök: Szíveskedjék befejezni. Sarvay Elek: ... s ami'a, költségvett'is.indokolásában tervkémt fel van sorolva, napvilágot fog látni, ebben a reményben a költségvetést megszavazom. (Helyeslés a jobboldalon. — A szónokot többen üdvöz' ik.) Elnök: Szóilásra következik? Boezoniádi Szabó Imre jegyző: vitéz Makray Lajos! Elnök: vitéz Makray Lajos képviselő ura

1 illeti a szó. vitéz Makray Lajos: Igen t. iHáz! Szívesen csatlakozom 'Sarvay képviselői ún igen érdekes okfejtéseihez és azokhoz a kérésekhez is, amelyekeit beszédébe beleszőtt. Ezeket a kéréseket a magam; részéiről szintén bátor leszek egy-kettővel megszaporítani, Egyáltalában az egész igazságügyi tárca, költségvetési vitáját nagy érdeklődéssel!; és élvezettel hallgattam, egész különösen csemege neíkem a hivatásos oéhbeli és gyakorlati jogász, megnyilatkozása. Én magam nem vagyok sem hivatásos; sem gyakorlati iogász, ellenben behatóan foglalkozom, és foglalkoztam az erkölcsből cselett el, amely a legbensőbb és legszervesebb kapcsolatban van természetesen ugyanezekkel a kérdésekkel. Én, tehát ebLo'lb n szemszögből szeiretuék egy-két elvi értékű megállapítást az igazságügyi tárcával kapcsolatban leszögezni és aztán egypár — tényleg szószer int egypár: — gyakorlati kérdést is érinteni. Legelsőbben is szeretném elöljáróban, a figyelemnek é,=. fi. tudatnak a táblájára, ezt, a két fogalmat felírni: justifia, és jusi, vagyis igazságosság és Jok\ A justitiia,. vagyis igazságosi»m a legfőhb rendező elv: öirök és változatlan, mint maga az Isten, a summ cuique-nek gyakorlati megvalósítása, tehát, hogy megadja