Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Az országgyűlés képviselőházának 342, sor, hogy más államok fejlettebb szövetkezeti életének tanulságain okulva, egy megreformált szövetkezeti jogrendszerrel, mondjuk» egy minden kérdést átfogó szövetkezeti törvényn.yel siessünk az utóbbi években gyermekcipőiből már kinőtt szövetkezeti életünk segítse gére. (Helyeslés.) Nagy megnyugvással vettük, hogy gazdaségi életünk rákfenéjének, a feketepiacnak letörésére az igazságügy döntő harcra, határozta «1 magát. A részletkérdéseket és a® ezzel kapcsolatos aggályokat elmondottuk már a törvényjavaslait tárgyalásánál, itt csupán azt kivárnom megemlíteni, hogy míg az 1941. évben az egyes árdrágítási eseteik még csak sporadikusan, elvétve» olykor mint a, törvényben járatlanok vétkes tapasztalatlansága jelentkeztek, addig 1942 már a feketepiac megszervezésének éve volt, ma, pedig mindennapi életünkben) érezzük, ^miként fojtogat bennünket a' legelsőrendü közszükségleti cikkek hiánya, akár gyermekeink tejérőt, akár a családfő csizmájáról vagy a terinielés legnélkülözhetetlenebb eszközeiről és nyersanyagairól van szó. Valóban ezen a térem szigorú rendszabályokra van szükség mert másképpen! nem sikerül megfelelően biztosítani az áruk körforgását. Dei viszont azt sem felejthetjük el, hogy az igazságügynek csupán az a feladata, hogy a nemzeti társadalomnak a törvénytelen: ség ellem vívott eme harcában megfelelő segédeszközökkel, megtorló rendszabályokkal siessen, segítségére, s mindez, mit sem ér megfelelő nemzetnevelő példaadás nélkül, minden vonalon a. nélkül a munka nélkül, amely az áru körforgásában végre rendet teremt. Ezzel kapcsolatban talán felesleges momdanom, hogy a bűnügyek nagy, száma a háborús gazdálkodással van» kapcsolattban, — legalább is a feljelentések száma erre mutat — ugyanakkor azonban azt is le kell szögeznünk, hogy a bűncselekmények megnővekedett nagy száma, csak részben köszönhető annak, hogy kötött gazdálkodást vagyunlk kénytelenek folytatni. Élnek: Kérem a képviselő urat, ne tessék beszédét állandóan olvasni. (Rassay Károly: • Ez most már uzus lett Mindenki olvassa! Elég hiba^ de mindenki olvassa! —- Mozgás.) Csendet kérek. Szilágyi Olivér: A. pillanatnyi meggazdagodás utáni vágy, a fényűzés, a pompa iránti hajlam, akár bűncselekmények árán is, most már olyan helyeken is felüti fejét, ahol niem is gondolnók* Ezzel kapcsolatban fel kell hív1 nom a figyelmet a fiatalkorú bűnözők problémáira!, még pedig nem csupán a háborúra tekintettel, és rá kell mutatnom arra, hogy a patronázs-intézménynek amely a legtöbb helyen még kezdeti stádiumban és gyenge eszközökkel véli céljait elérni, nagyobb fejlődési lehetőséget kell biztosítani. Fel kell vetnünk a háborús gazdálkodással kapcsolatban kijelölt kereskedők helyzetét. Ma ugyanis az, a helyzet, hogy a kereskedők egy része kijelölés és kiutalás alapján voltképpen közfunkciót végez. Milyen felelőssége van az ilyen kereskedőnek 1 ? Nagyon szeretnék illetékes helyről véleményt hallani, hogy annak a kereskedőnek a; felelőssége aiz 1940 : XVIII. te, 3. §-ába beleillik-e vagy sem, (Ügy van! Ügy van!) s amennyiben! mein illik bele, akkor szükséges volna erre külön jogülése 1948. november 23-án, kedden. 85 szabályt hozni, mert a belső fronltot alá az a kereskedő, aki az ilyen árufelosztással visszaél. (Ügy van! Ügy mm! — Ta<Ps-) Meg kell vizsgálni a rehabilitáció kérdését erdélyi vonalon. Erdélyben a jó magaviseleti idő csak a felszabadulás óta számítódik, már pedig az a helyzeit, hogy sokszor a román bíróságok mondvacsinált bizonyítékai vagy felületes ítélkezése folytán ítéltek el embereket, aíküki azóta is, két évtized óta becsületes munkával akarják bebizonyítani, hogy a társadalomnak hasznos tagjai, sőt — ami nehezebb, mint a törvény alkalmazása — a társadalom már meg is bocsátott nekik, de mégsem kérhetik a rehabilitációt, mert a megfelelő idő csak 1940 augusztus 30. óta számítódiiki. Mi Erdélyt minden tekintetben mindig magyar földinek •tekintettük, (Ügy van! Ügy van! Élénk taps «I balkÖzépen és a balo\d h\ni) tehát annak kell tekintenünk a rehabilitáció kérdésében is. (Ügy van! Úgy wa\w! a baiWzépen.) Ha a dolog természeténél fogva a magyar hatóságok nem ellenőrizhetik az 1940 augusztus 30. előtti jó magaviseletet, méltóztassék lehetővé tenni, akár egy pótnyomozás árán, hogy az azelőtti magaviselet kinyomozható legyen. (Helyeslés és tcyps a\ balközépen,) Amint a miniszter úr bejelentette, az uzsorabírósági eljárás megreformálására, készül. Én i» azt vallom, hogy az áruuzsora bűnöseinek miméi gyorsabb megbüntetésére nem lehet eléig sommás rendelkezéseket hozni. Ter mészeteserii reméljük, hogy ez, csak a vád é» védelem egyenlőségi elvének sérelme nélkül történik meg. Ugyanakkor fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét arra, hogy az uzsorabíróság egyes bírái ma előzetes letartóztatásba helyezhetik a terheltet anélkül, hogy ez ellen felfolyamodással lehetne élni. T'Jgy vélem, hogy a személyes szabadság olyan nagy kincs, amelyet mégsem lehet egy ember által elbíráltatni anélkül, hogy azt egy felsőbb kollégium fellebbvitel során felül ne vizsgálhassa. (Ügy van! tígy van! a középem.) Tehát olyan rendszabály hozatalát kérem, hogy az egyes bíróságoknak ilyen előzetes letartóztatás iránti intézkedése felfolyamodás útján felülvizsgálat tárgya lehessen. Ezek után méltóztassanak megengedni, hogy magáról az igazságügyi munkáról emlékezzem meg, amelynek központjába'm a bíróságok 1 és a bírák állanak. TJgy vélem, hogy pártom mögött álló közvélemény összességének egyöntetű véleményét fejezem ki, amikor elismerésemet nyilvánítom azon a bíróságok munkája iránt, amelyek a különböző nehézségek. főleg a, bírói és fogalmazói kart érintő behívások ellenére, nem szűntek meg hivatásuk magaslatán állani. Ezt az elismerést a laikus közönség is f lépten-nyomon tolmácsolja akkor, amikor például a közigazgatási és gazdasági jog mindennapi kérdéseiben! hozott határozatokat és intézkedéseket szeretné legalább fe- -. lebbviteli, felülvizsgálati szakban bírói ellenőrzés tárgyává téve látni. Érdekes megnyilatkozások ezek a laikusok részéről, amikor maguknak, a kinevezéseknek, előléptetéseknek a rendszerét kívánják ilyen ellenőrzés tárgyává tétetni, vagy pedig érdekes a jogászoknak az a kívánsága, hogy, a középfokú decentralizált közigazgatási bíróságok megszervezés© az igazságügyi szervekkel kapcsolatosan, igazságügyi mintára történjék.
