Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Àz országgyűlés képviselőházának 342. olyan nyugdíj biztosíttassák az ügyvédeknek, amilyen megfelel egy szerény, mondjuk, VIII. fizetési osztálybeli tisztviselő nyugdíjának. {Helyeslés! — Nagy László: Havi 50 pengő az özvegyi nyugdíj!) A közösségi szellem előretörése és az aggkori» öregségi 'biztosítás általánossá tétele mellett, azt hiszem, nem szerénytelen az ügyvédi karnak az a kívánsága, amelyet az igazságügyminiszter úr elé terjesztek. Ismerjük a miniszter úr megértését és jóindulatát; kérjük, hogy ezt a kérdést az igazságszolgáltatás méltóságához és a szociális viszonyoknak megfelelő tisztességes megoldáshoz méltóztassék juttatni. (Helyeslés jőbbfelől.) T. Ház! Valamely áUam erkölcsi színvonalának mértéke az, hogy a jog fogalmát miképpen értelmezi. Tisztult erkölcsi felfogású államban ugyanis a jog nem lehet egyoldalú jogosítvány, hanem egyúttal a kötelezettségek egész sorozatát jelenti. A mi igazságügyi kormányzatunk ebben a szellemben végzi jogszabályalkotó munkáját, ez a szellem irányítja bíróságainkat, de ennek a szellemnek kell betöltenie az egész nemzetet is, annak minden tagját, mert állítom, hogy csak az ebben a szellemben megnyilvánuló erkölcsi fölényünk birtokában maradhatunk vezetők itt a Dunamedencében, ia szentistváhi Magyarországon. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) T. Ház! En nem az itt fekvő költségvetés szürke számadatai alapján, hanem az igazság-^ ügyi kormányzat kitűnő munkájának ismeretében, különösen pedig annál az osztatlan bizalomnál fogva» amellyel nemcsak én, de azt hiszem, pártom minden tagja (Helyeslés jobbfelől.) az igiazságügyminiszter úr és kiváló munkatársainak személye iránt viseltetünk, a költségvetést pártom nevében elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.)) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Haala Róbert jegyző: Szögi Géza! Elnök: Szögi Géza képviselő urat illeti a szó. Szögi Géza: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szehebqß.o'^dalow.) Az előttem szólott igen ti. 'képvisielóltársami többiek ! között szót emelt a tekintetben, hogy a bíróságokat tehermentesíteni kell a közigazgaltási és pedig a politikai fcözagazgaitási funkciók alól, nekem előttem szólott igém t. képviselőtársain beszédének ez, a része tetszett legjobban^ és erre a kérdésre magiam is ki fogok majd térni beszédemben. Másik előttem szólott képviselőtársam, Mosöuyi Karmáin a rendeletek túltengéséről beszélt és; megállapította, hogy a rendeletek túltengése valiósággal lehetetlenné teszi már ezeknek' alkalmazását, illetőleg a rendeletek szándekáinak kihámo zását. Legyen szabad ebben a tekintetben néhai Teleki Pál grófnak egyik mondását idéznem, — és azt hiszem, a. túloldal erről is fogja ismerni, hogy valóban tekintélyt jelenthet — amely a következőképp szól: »Minél kevesebb a tisztesség, .minél kevesebb a becsületesség, annál több a rendelet, annál több a törvény és annál kevesebbet használnak ezek.«\ ^ Ha megkeressük az okát, hogy miért használnak ezieiki 'keveset, megtaláljuk abban az indokban, acmelyet Mos.ouyi Kálmán igen t képviselőtársam, kifejtett, nevezetesem az ért: ülése 1943. november 23-án, kedden. 79 hetetlen rendeletek: miatt mindenki az önsegélyhez folyamodik, az önsegély; folytán természetesem, rendeletbe vagy törvénybe ütköző cselekményt követhet el és megindul az eljárás polgári úton, bűnvádi úton és más utakan é« túlterhelik! vele a bíróságot. (Úgy vam! Úgy va<n ! J a i>$ét{s\őba\M\aa\l\om*) Mint a Nyilaskeresztes 1 Párt vezérszónoka az igazságügyi tárca, 'költségvetését a hungarizmus világnézeti szemüvegén keresztül óhajtom bírálni. Tudom, hogy a t. Ház legnagyobb része —• sajnos, aiz, úgynevezett ineirazetiszocialistai sizélsőjobboldal egy részét sem véve ki — ellenszenvvel viseltetik, a hungarizmus iránt, ellenszenvvel, mint minden olyan iránit, ami még ismeretlen, ami új vagy legalább is annak látszik. (Gr. Serényi Miklós: Bezzeg a szaciáldeinoikratáklkial nein!) Pedig valójában nieim is új, hisizeni csaknem negyedszázados nuütja van. Prohászka, Ottokár, az aranyszájú püspök használta' először ezt a kifejezést a dr. Vázsonyi Vilmosnak adott válaszában »Elég volt-e!« című cikkében. Pro'hászkai védekezett a zsidjó Vázsonyiva] szembetn, aki őt barbár, antiszemitizmussal, keresizitényietlenséggel vádolta. (Úgy vam,! Ügy vaw! a szélsőhaiotdaikm.) Anitiszemitizmus-e az, — kérdezi — ha meg akarjuk akadályozni a magyar keresztény társadalom letörését, ha meg akarjuk akadályozni Magyarország elzsidósodását'? Antiszemitizmus-e azi, — kérdezi tovább — ha azt akarjuk, hogy Magyarországon! a magyar keresztény nemzet tartsa meg hegemóniáját 1 ? Nem! — mondotta Prothászka Ottokár — ez nem antiszemitizmus; ez huinigarizmus! (Helyeslés és flaps « szeVsobalßMalaw. — Maróthy Károily: Nem is olyan! csúnya szó!) (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) Nem vioilnánki nemzet és nem volnánk öntudatos faj, — állapította meg Prohászka — ellenkezőleg], végpuszitulásra ítélt nemzet és vágóhídra felhajtott birkanyáj, ha másként éïeznénk, ha másként akarnánk. Ez volt tehát a hungarizmus negyedszázaddal ezelőtt. Ez, a világnézet hatóitt az ellenforradalom fellángolásában, a szegedi gondolat megszületésében, az intr&inzigens keresztény nemzeti és faj védelmi irányzatban, tTj idők áramában volt aikfoor hazánk és új időki áramábai került a bekövetkezett reakció és deíkiadencia folytán két évtized' múlva ismét. Dél- és NyugatEurópában a fasizmus; és a nemzeti szocializmus újí politikai, társaidla'lmi ég gazdasági rendszere került uralomra, és adlotf általános emberi, európai, olasz és német faji vonatkozásban többet! é«i jobbat, mint ami addig volt. (vitézi Lipcsey Márton: Mi klöze a szegedi .eszméhez?) Szemünk előitt folyt le« a gigantikus méretű változás, mely reánk, magyar-okira «em Jeihetett hatástalan. (Szölílősi Jenő: Volt ahhoz Prohászkának annyi köze, mint ai képviselő úrnak! — vitéz Lipcsey Márton: A hungarizmus nem tartozik a szegedi eszméhez, azt megértheti!) Már 1932-tő! ai fasisztái és a nemzeti ßzocialista elv szerint társadalmi és politikai szervezkedéseik indultak meg és még gyermekcipőben járnak, amikor ellenségeik részéről elhangzik a vádi hogy a fasizmus és a nemzeti szocializmus idegen eszme Magyarországon. Másrészrő,! az új államokból is hallatszik, hogy a nemzeti szocializmus nem exporfccikki. Mindi-
