Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-352
728 Az országgyűlés képviselőházának 352. vonatkozóan legyem szabad itt a Ház előtt tett kijelentéseinkből három rövid mondatot felolvasni. Rajniss Ferenc ezt mondotta itt, a Ház plénuma előtt, tehát a miniszterelnök úrnak tudomástól keltett volna ezt vennie már a beszéde ©lőtt. (Olvasd): »Nem kiell más névvel, más ősi és népi tartalommal aj világ legnagyobb bősége és boldogsága sem é& <*zegényebben is boldogok leszünk, ha hazarak Magyarország maraicT. Történelmünk', hitünk, sírjaink, nyelvünk drága zengéise, kultúránk, amely a Mkünkbem éi, jövőnk és mindenünk: egye&egyedül Magyarország.« Második idézetem ezzel kapesolatbau vitéz Ijnrédy képviselő úr beszédéből a következő (Olvassa): »A karmesteri pálca osaik a .nemzetek felett álló, a ki&i és nagy nemzetek természetes életjogait egyaránt őrző Gondviselés kezébem lehet« Harmadik idézetem pártszövetségünknek ÍVIÍtéz Imrédy Béla képviselőtársam által, de közülünk is néhányunk által felolvasott deklarációja, amelyben szóról-szór a a következőket mondottuk (Olvassa): »Hiszünk ai saját törvényeik és iSizokástaik szerint élő szabad és boldog nemzetek új Európájában.« T. Ház! Meg vagyok győződve arról, hogy ezek az idézetek tisztán és félreérthetetlenül igazolják azt, hogy senkinél sem állunk hátrább ebben az országban, amikor a tiszta magyar «»éliok minden körülmények közt való szolgálatáról van szó. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés és taps a szélsőbaloldalion. — vitéz Lipesey Mártoo: Ki vitatkozik ezen"?) Ezeknek a tényeknek leszögezése utáni nem vagyok hajlandó arra, hogy a miniszterelnök úr konzekvenciájával szemben olyan éles hangot használjak, mint amilyet a t. túloldal egyik képviselője- használt Nagy László képviselőtársain beszéde alkalmával egy közbeszólásban, amikor Nagy László képviselőtársain vont le bizonyos következtetést a miniszterelnök úr beszédével kapcsolatban. Én tehát nem vagyok hajlandó azt mondani,' hogy ez nem igaz és hogy ez vád. De a t. Ház megítélésére bízom, (vitéz Lipesey Márton: Súlyosabb kijelentések is voltak a túloldalról most ebben a pillanatban!) hogy a miniszterelnök úr tényállításai és inszinuációi kibírják-e a tárgyilagos 1 és objektív vizsgálatot. (Felkiáltások jobbfelől: Kibírják!) De mindezeken túí kötelességünk ezekkel a kérdésekkel idejönni, mert vitéz Imrédy Bél a képviselőtársiaim személyes megtiámatdtatás visszautasítása címén már szóvátette itt a plénumban a szombati ülésen ezt a kérdést. Akkor meg is mondotta az itt jelen volt négyöt képviselőtársunk előtt, hogy azért szólal fel, mert el akarja, mondani azt ,a< kérését és azt a várakozását, hogy ha a, miniszter elnöki úrnak ez a velünk szemben hangoztatott súlyos vádja^ megkapja? a miniszterelnök úr rendelkezésére álló hatalmas sajtóapparátus egész nyilvánosságát, akkor kéri és elvárja, hogy az ő személye® kérdésben tett nyilatkozata <a» tisztességes játék elvének jegyében szintén eljusson a magyar közvéleményhez. Meg- kell állapítanám, hogy ez ai kérésünk is süket fülekre Mait, sőt még egyéb is történt Az történt, amit vártunk és ami már ismételten megtörtént ilyen vonatkozású kérdésekkel kapcsolatban: a kormányt támogató liberális és egyéb ként zsidó érdekeiket szolgáló sajtó igenis elkezdett ezzel a miniszterelnöki kijelentéssel kapcsolatban is rólunk határozottan súlyos és ütése 1943 december 9-én, csütörtökoú. a közvélemény előtt igen kellemetlen beállításba,, helyező miegálílapításokat tenni. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy nekünk gyönyörűség ilyen kérdésekkel foglalkozni. Engedjék meg nekünk, de a, mi politikai és emberi becsületünk nekünk is legalább olyan fontos, mint a t. túloldalnak a saját politikai és emberi becsülete. (Ügy van! stzélsőbaloldalon.) És méltóztassaínak nekünk megengedni: afc ellen a hatalom eilen harcolni, amely meggyőződésünk szerint rossz politikai úton jár, ellenzéki feladat Az is rendben van, hogy ez a hatalom ellenünk szintén folytatja a maga politikai harcát, de mégis azt gondoljuk, nekünk rá kell mutatnunk újból és újbó! arra, hogy ez a hatalom meggyőződésünfk| szerint szükségtelenül már olyan eszközöket is igénybe vesz a mi leküzdésünkre, (amelyekre nekünk egész egyszerűen nincs feleletünk, mert a sajtóeenzura már régesrégen túltment a saját hatalmának törvény által előírt módon való kezelésén. (Ügy van! Ügy mmí a széisőbalotdkclon.) Azt isi állítom, hogy nemcsak a stadtóoemzura, ha nem a sajtó irányítás is igen gyakran kéretlenül ojyan módszereket próbál felhasználná ellenünk, amelyeiket mi szó nélkül neun hagyhar tunk, (ügy van! Ügy van! a\ szelsöbatoldalon.) Sokat beszélünk tarról, hogy imilyen nehezeik az idők és hogy ezekben a nehéz időkben is milyen gyönyörűsége Magyarországnak, hogy yafn egy parlamentje, amely valódi esszénciáiEs parlamentáris eszközökkel végzi a, maga törvényalkotó munkáját Benes Zoltán t. képvisellíőtáriaam is ismételten felhívtat a figyelmünket arna, hogy ezekben a nehéz időkben ne éljünk vissza ai parlamenti ellenzék lehetőségeivel. Ez rendiben van. Azt azonban neim hiszem, hogy a t túloldal elvárná, vagy megkívánná tőlünk, hogy olyan párviadalt vállaljunk, amelyben esak nekünk szalbad sebeket kapnuniki. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaio\ldalon.) de amelyben nekünk meg van tiltva a vágás. ÉJn újból laizio-kna a. mélyani t képviselő társaimra appeílMlok, akik odaát velünk együtt hairoollnaik ebben ta Háziban egy magasaibtbirendű lovagias szellem aneigtieremtésén. Rájuk appel1-álok: tesséki megadná nekünk legalább annalk a lehetőségét, hogy m párviadal előre meghatározott szabályok és a tisztességes játék szellemében folyjék le. (Ügy van! Űgw van! — Taps a szél sMtâoîdalon.) T. Hází Nem, óhajtom a t. Ház idejét tovább igénybevenni és az elmondottlak alapján kérem napirendi kiegészítő indítványom elfogadását. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaMtéiSon ) Elnök: A kiegészítő indítvány mellett szólásra jelentkezett még vitéz Imrédy Béla képviselő úr. vitéz Imrédy Béla képviselő urat illeti a szó. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalolda on.) Én is azzal kezdhetném, amivel Ineze képviselőtársam: nem szívesem tesszük, hogy a t- Ház türelmét e®zel a kérdéssel mégegyszer igénybevesszük. T. Ház! Szombaton próbáltam a még jelenlévő elég csekélyszámú képviselő urak előtt is, de nem is annyira a jelenlévő képviselő urak, mint inkább a Napló és az ország közvéleménye számára szembeszállni azokkal a szemrehányásokkal vagy vádakkal, amelyekkel . a miniszterelnök, úr személyemet illetve, pártunkat illette. Azt a kérést terjesztettem akkor