Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-352

69Ö Az országgyűlés képviselőházának 352. ütése 1943 december 9-én, csütörtökön. gem — min doni konkrét 'tény meg

1 jelölése nél-f kül, mert amit megjelölt, halomrai dőlt — rágalmazóknak jelentsen ki; sem neki, sem! s'emkinek nem volt joga, sőt ez isi menthetetlen, hogy a cenzúra, és a siajtókórus felvonultaitáisávaU — amit az igazságügyi tárcánál elmondott beszédemben előre- megjósoltam — úgy állíts o-n bennünket a közvélemény elé, mint akik a, bíróság' tekintélyét sértegetjükl éís rágalmazzruk. (Mozgás a szélsábaholdjlon* — Mosojiyi Kálmán: Éppen ellenkezőleg!) Ünnepélyesen és nyomatékosan visszautasítom az igazságügyminiszter úrnak eat a - ténykedését. Az általa velünk szemibem gyakorolt fenyegetés ügye a,z illetékes bizottság előtt van., tehát azzal nem foglalkozom, de a leghatározottabban kívánom pártszövetségünk nevében a m. fcjjr. kormánytól, hogy 1. a parliament eis *amniak tagjai becsületének meghurcolásáért szolgáltasson elégtételt és utasítsa a cenzúránál működő királyi ügyészt, hogy e tárgykörben tartott parkmienti beszédeinket is engedje a nyilvánosság elé, hogy így a helyes véleményalkotást lehetővé tegye; j 2. az Imcze képviselőtársam interpellációjában szóvátett komoly ügyek, aizi általam szóvátett Enyedy-ügy és más komoly ügyek; törvényeis reparálásáról haladéktalanul gondoskodjék; 3. Az igazságügyminiszter úrnaik ,a. Ház; előtt az élő törvények tekintetéiben elkövetett súlyos tévedései és magatartása miatt az alkotmányos konzekvenciát vele szemben vonja le és gondoskodjék arról, hogy a november 25-iki interpellációmban elmondottakra világos és határozott választ kapjunk. (Helyeslés és taps a\ szélsőbaloldulon-) ; T. Ház! tfjiból ünnepélyesen leszögezzük, — ami a becsületes és objektív embereik előtt, akiki félsz ólálásinkat ismerik, feleslegéé is, — hogy mi az élő törvények erejéért és a bírói függetlenség sérthetetlenségéértí folytatjuk küzdelmünket (Ügy van! Ügy van! a szlsőbalohdaion) és ezt a. harcunkat mint törvényhozók a vitéz Imirédy Béla vezérszónokunk által és az általunk is iszóvátett komoly ügyek, továbbá a Kaesóh-ügy részletei tekinltetébeni azért folytatjuk, mert hazánk! és alkotmányunik legfontosabb sarokpillérei forognak kockán. (Űg*y van! Ügy van! — Tups a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A törvények alkalmazásánál meg kell szűnnie a kétféle mértéknek. A kétféle mértékre bőségesen

1 tártunk a Ház elé bizonyítékokat. Most engedjék meg, hogy újabb Világos példaként elmondjam Kacs óh nyugdíjazásának és Enyedy nyugdíjazásának módját. (Halljuk! Halljuk! \a szé'lsőbaloldalon.) Mindenki tuidb'a, — én nem beszélek, az »Esti Kis üjság«-nak arról a cikkéről, amelyet-Incze Antal ismertetett, hogy a fegyelmi bizottság Vladár elnöklete mellett Ka?sólit állásvesztésre javasolta — én arról beszélek, hogy itt 1941 decíember 3-án Varga akkori miniszter maga jelentette be a Háznak, hogy a bizottság talált egy fegyelmi okot, amelyet ő elintézhetőnek tartott úgy, hogy Kacsóhnak: időközben beérkezett nyugdíjazási kérvényét elfogadta és v

'így Kacsóh nyugdíjba ment. Mi történt az Enyedy-ügybem? ,. Enyedyt a bíróság 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Kész. Ezután pedig mivel 60 éves volt és 35 évi szolgálatai volt s az áthelyezésnek, ami nem fegyelmi büntetés, mert ilyen fegyelmi büntetés names, nem akart eleget tenni, törvényes joga alapján kérte nyugdíjazását; akkor az igazság^'dgymániiszter úr ajnélkiül, hogy Enyedy Ikiezé' ' on lett volna az áthelyező határozat, anélküli hogy ,a hivatalos lapban benne lett volna azáthelyezésről szóló rendelet, Enyedy nyugdíjazási kérvényét osiak úgy volt hajlandó elintézini, ha Enyedy előbSb elmegy Zilahra (Morgás a szélsőbalold,3on.), ott leteszi m esküt; ez -ízt jelenti, hogy Enyedy tanácselnöktől havi 40 pengőt vettek el. (Zaj a szélsőbdoidiJon. —• Kajniss Ferenc: Ez a bosszú! Szép dolog!) Ezzel szemben) egy másik ügyben, a Kacsóh-ügyben egy fiatal állaimtitkár fegyelmi ügyét ágy tartották elintézhetőnek, hogy élete vegéig nyugdí jat húz az áliiamtól. Ez az a kétféle mérték, amit nem lehet tűrni. (Zaj a Szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Elég szomorú ez!) T. Ház! At kell térnem egy másik dologra, amely ebbe a matériába tartozik. Peyer kép visielő úr jónak látta, vitéz Imirédy Béla mélyen t. vezérszónokunk beszédének azzal a részével támadólag fellépni, amelyben a jogszolgáltatás, az igazságügyi szervezet világában tapasztalható jelenségekkel foglalkozott. Vitéz Imrédy tiéla komoly megállapítást tett a 4810-es rendelet törvényes alap nélküli kibocsátásai miatt, majd tiltakozott az ellen, hogy egy évtizedekig kifogástalanul' működő -vizsgálóbírót és tanácselnököt megtévedtneik minősítenek, amint ezt az igazságügyminisEter úr tettei és* végül a következőket mondotta (óvassa): »Mindennél súlyosabb az, hogy ugyanazon a cíniien a budapesti büntető törvényszék elnökét is eljárás alá vonják, azt a férfiút, aki nemcsak bíróságunk egyik dísze és jogászi életünknek' egyik kiválósága, hanem aki tíz éven át a kommunista szeryezkedőkker szemben mint tanácselnök! . a, legkeményebb ítéletekkel védte az ország életfontosságú érdékeit és aki korábban az összeomlás utáni egy megszállott területi országrész magyarságának, védelmében kilenc hónapig sínylődött egy megszálló hatalom haditörvényszékének börtönében;« (Incze Antal: Ezért nemi jó ai szoejknak! Ezekről mondottá Peyeir képviselő úr támadásábaiti a következőket (olvassa): »A bírá^ latban az egyik vezérszónok odáig ment, h'ogy a bíróság ténykedését is bírálat tárgyává tette.« Nem áll s az előbb elmondottakból világos, hogy vitéz Imrédy Béla, jogalkotási kérdést. valamint azt tette bírálat tárgyává, hogy az igazságügyminíszteir úr megtévedtneik minősíthessen! egy érdemesi bírót. (Incze Antal: Úgy van!) Nem kérdéses, hogy a fegyelmi ítélet erre jogalapot nem adott. Megtévedtnefc olyant szoktunk minősíteni, aki bűncselekményeket követ el (Ügy vmw! Ügy vart! a

. szélsőbhioMa^ Ion); erről pedig itt beszélni sem lehet! A továbbiakban Peyer képviselő úr a következőket mondotta (olvassa}): »... a képviselő úr egy olyan tanácselnököt védett itt meg, aki az ő politikai perében ítélkezett. Ez az, amit én kifogásolhatóik és nem tartok helyesnek, mert ha én ilyein ügyben mint vádlott vagy peresi vagy bármilyen fél állok a bíróság előtt, akkor óvakodom attól, hogy annak a bírónak elhatározását akármilyent módon befolyásoljam ...« Később ezt mondta (olvassa): »Nekünk sok okunk lett volna nem egyszer szóvátenni bizonyos ítéleteket. Mi óvakodtunk attól, hogy itt szóvátegyük...« » . Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék kissé lassabban beszélni, mert egyáltalában nem lehet érteni, hogy mit mond. (Rajniss Ferenc: Sok a mondanivalója!)