Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-351

630 Az országgyűlés képviselőházának 351. inasra^ Hai egy esúesminisztor olyan lenne, aki — mondjuik >— dikítatórikusan vagy utasításszerűen intézkedik a tárcaimi ni sztenelk hatáskörében, természetes, hogy atz összes felelősségnek öt ^ellene terhelnie. (Egy hang a szélsőbatpldkâon: Ez volna a helyes!) Nemi tudom elképzelni, hogy ez lehetséges legyen. (Egy hang aszélsöbal&ldalon: Ez aba j!) Kikapcsolva most az alkotmányjogi tkéirdéseket is, mem tudóim elképzelni, hogy olyan ember aikadjon, aki akár általános tájékozottságában, aikiár pedig aminket r éjében meg tudjon birkózni azzal a^ feladatnád, hogy, ne csak intézkedjék minden tárca ügyében, de a felelősséget is noerje vállalni ezért. Mert olyat, alkii merészel intézkedni, talán lehetnie kapni, de becsületesi embert, aki a felelősséget is vállalja ezétr'ti, nagyon nehéz lenne keríteni. (Ügy van! jobbfelő .) Foglalkoztam evvel a kiérdéssel és átgondoltam <ai dolgot. Jómagáim! például, aki közigazgatási, tisztviselő voltam, főispán voltam, kamarai elnök voltam, kereskedelemés iparügyi államtitkár voltam^ földmíyelésügyi miini&zter voltam ési így talán eléggé széles sikálájával foglalklotztam a kéiidéseíknek,, nem merném vállalni a osúcsiminiszterséget ilyen hatáskörrel, ': (mert például már a pénzügyi kérdések! gesztiójáért a felelősséget én nem vállalnám. Nagyon szeretném aizt az embert a. (magyar közélet garnitúrájában megtalálni, aíki a felelősséget mindezekért a kérdéseikért vállalná. (Zaj a széhőbaloldú! on. — Szöllősi Jenő: Nagy

1 bibiai ez, kéreimí! — Halljuk! Halljuk!) Ne méltóiztasséik sízieim, elől téveszteni, hogy egy kis országban» nehéz és háborús viszonyok között a kérdések sóikkal komplikáltabbak, sokr kai nehtzebbek, mint nagy birodalmaikban, amelyek êgéiSBEm más megszervezettségben, egészen. más gazdasági, anyagi és pöilitiklaji erőfoirrásokkal rendelkezve intézik a, dolgokat. Ami ott természetes, ami ott egy gesztus, az itt nagyon nehéz és komplikált, dolog, neimi is beszélve nemzetünk összetételéről, a nemzetiségi (kérdésekről és a nemzetnek más, politikai tekintetben nem "teljesen egységes voltáról. Nem olyan könnyű ezt eldönteni egy elméleti álláspontról, hogy így lenne jó. És különben is határozottan ellentmondok és ellene vagyok annak a törekvésnek, hogy mindent át kell szervezni. (Helyeslés a szélső jobbaldalon.) Az átszervezésnek nem ilyen nehéz időkben (kell elkövetkeznie. Az átszervezés a felelősség áthárítása. Minden rendszerben lehet felelősséget vállalni és felelősségteljes jó munkát végezni. Ami a propagandaminiszter hatáskörét illeti, evvel kapcsolatban egészeu röviden csak arról emlékszem meg, hogy a propagandaminiszterséget Antal István személyére alkottuk (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl és a közéven.) és nem az a fontos, hogy a minisztérium hatáskörét terjesszük ki, ami bürokráciára vezetne, hanem az a fontos, hogy a propagandaminiszter befolyását és hatását a dolgok vezetésére és intézésére adjuk. Erre pedig módja van, mert öszszes miniszterkollégáival érintkezésben módja van mindenkor a minisztertanácson álláspontját képviselni. (Felkiáltások jobb felöl: Éljen Antal miniszter! — Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) A propaganda miniszter úrnak teljes befolyása van például a sajtóra is, amit talán bizonyít a naponta megjelenő milliós példányiszámú kormánytámogató ülése 1943 december 4-én, szombaton. lapoknak naponta megismétlődő népszavazása, míg a túloldalon ülő képviselőtársam képes hetilapjának heti plebiszeituma csak százezres számokat állíttatott elénk. (Szöllősi Jenő: Ez furcsa volt! Elszakadt valami! — Derültség a szélsőbaloldalon.) ? T. Ház! A mai időkben természetes, hogy egyek vagyunk és határozottan állítom — ezt igazán senki sem vonja kétségifce —, hogy a honvédelem kérdésében mindnyájan egyek vagyunk ebben az országban. (Élénk helyeslés, élfenzés és taps.) Remélem, hogy az az egy-két kritikai hang is, amely ellhangzott, jószándékból fakadt si a javítás célzatát tartotta szem előtt. (Ügy van! Ügy van!) Honvédségünk téli súlyos harcai után hazatért, de megszálló csapataink még ma is kint vannak, ha számuk nem is nagy, most a karácsonyi ünnepek előtt mindnyájunk meleg üdvözlete, mindnyájunk barátsága, szeiretete, biztató szava hadd szálljon erről az ülésről ötféléjük. (Hosszantartó lelkes éljenzés. A Ház tagjai felállva tapsolnak.) (ítátz Kálmán: Hazahozni őket! — Gr. Apponyi György: Karácson yina! — Rátz Kálmán: Azonnal! — Élénk ellentmondások a Ház minden oldalán.) És rendkívül elítélem, hogy ezt az alkalmat használta fel valamelyik; képviselő úr,-akár helyes, akár nem helyes, de mindenesetre disszonáns, nem helyénvaló megnyilatkozásra. (Ügy van! Ügy vem! Taps. — Uzonyi

1 György: Törölni a naplóból! — Zaj!). Mélyen megilletődve köszönöm meg a képviselőház minden tagjának és pártjának azt a felállást, amellyel ezt az üdvözletet alátámasztotta. (Élénk éljenzés.) Ellátjuk csapatainkat mindennel, amiivei tudjuk. A téli ruha — mint a honvédelmi miniszter úr már bejelentette — kint van. A régebben kint szolgálókat felváltjuk. Minden tekintetben állandó gondoskodásunk tárgyai. A honvédelmi miniszter úr s a vezérkari főnök úr ismételten kint jártak és mindent elkövettek, hogy megfelelő elhelyezkedésben, lelki, harci és ruházati felkészültségben teljesíthessék kötelességüket addig is, amíg a harctéri helyzet lehetővé nem teszi, hogy ők is hazajöhessenek. Ennek első alapfeltétele azonban a helytállás és a hit a jövőben! (Élénk: éljenzés és taps.) Katonákhoz illő szavakkal emlékezett meg erről a honvédelmi miniszter úr. A felszerelés kérdésével foglalkoztak tobten a képviselő urak közül és maga a bon>védelmi miniszter úr is. Mivel e kérdésben ellentétes vélemények ihangzottak

1 el, nemcsak itt ebben a Házban, de a Házon kívül is, le kell szegeznem a következőket. Katonai felkészültségünk, míg a trianoni bilincs ebben, a vonatkozásban fel nem pattant, azt leihet mondani, semmi sem volt. Gömltös Gyula alatt kezdődött meg a hadisereg felszerelése (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) igen kis eszközökkel. Azután fokozódott, már a győri programm előtt is, de a győri programúitól kezdve indult, meg a rendszeres gondoskodás a magyar hadsereg felszereléséről. Itt le kell szegeznem, hogy ez alatt az idő alatt a kormányok és az ezen idő alatt állandlóan .szolgálatot teljesítő pénzügyminisz ter úr a magyar hadseregtől soha egy fülért meg nem tagadtak (Taps a jobboldalon), minden igényük teljes mértékben kielégítést nyert, úgyhogy a mérleg ma úgyi ál?, hogy nincsenek elköltve azok az összegek, amelyeket az ország-