Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

Az országgyűlés képviselőházának 350. lovagolni, és ez nem megy. Majd azt írják, hogy urafikodóosiztályaink nem tagadják meg» önmagunkat, ezeket, úgy látsz ikj, csak erőszakkal lehet majd eltávolítani. Mi bízunk győzelmiünk'ben, mert fel vagylunk készülve — mondják. A kormány is rájött •— mondják egy más helyen — arra, hogy az egységes munkástÖmegek tudják* osak megmenteni aiz országot, és; ezétr^ semmiféle akadélyt nem gördít szervezkedésüik elé. (Budinszky László: Ezek* ellen nincs vádirat!) A szociál dem óikra ta pártvezetőségi taiiifolyamioikikial kapcsolatban a legnagyobb szabadságiot ellveziik, hatósági közeget nem küldenek' kd ezekre, Ifjúsági gárdát alaki tanaik és a köziüzemi alkalmazottakat szervezetbe tömörítik Pécsett, 'ugyanott, ahol megszervezték a 'kiskereskedőiket is. Nagyrészük azonban zsidó. Majd azt mondják a Contiutcában az egyik' ülésen, hogy (olvclssa): »Mint (munkáspárt, együtt dolgozunk Magyarországért a kisgazdáikkal, amíg a háta lom eléréséért szükségesnek tartjuk, de el veiníkől semmit sem engedünk Ugyanebben a megromlott levegőben... (Felkiáltások a jobboldalon: Hangosabban!) Beszélnék t. képviselő társam még hangosabbatn, de azt hiszem, ezt is meg lehet hallani (Hwlljuk! Halijuk!) Azt kezdtem mondani, hogy ennek a szel ieminetk a hatásaképpen már a középosztályt is kezdték megfertőzni ennek az évnek áprilisa végén. A napra poritosain nem emlékszem. Egy belügyminisztériumi Iftniszteri tanácsos, aki januárban nyugdíjba meint, pár hónap múlva, április végén elment az egyik szakszervezetbe tudományos előadást tartani. Felsorolhatnék egész sereg adatot, de eiazel nem * akarom igéaybevenni ai t. Ház figyelmét. Rátérek a Bartha Albert alapításában lévő független magyar polgári pártira. (Felkiáltások a jobboldalom: Ki voU az? — Zwj. — Elnök csenget.) A Bartha Albert-féle társaság (november 18-iki ülésén Ibetjel en tette Halász Pál igazgató, ihogy Bartha Albert elnök a napokban a belügyminiszter úrnál volt, akivel tárgyalt és aki felhatalmazta őt arra, hogy országos szervezkedésbe kezdjen, mert szeretné az egész ország polgárságát esgy táborbain látni. Ugyanakkor

1 ott volt a szociáldemokraták kiküldötte, Earkas István, akit örömmel üdvözöltek. Egy másik gyűlésükét, ahol valami 600—700 tag jelent meg a Füstös-féle vendéglőben am Arénádutóin, (Folytonos zaj u jobboldalon. — Szöllősi Jenő: Ne humorizáljuk el a dolgot!), azért hívták össze, hogy összefogják a szellemi intelligenciát, ai polgárt, a parasztot, az ipari miunkást és ezekkel

1 együtt csinálják meg a demokrata forríadalmatt de -csak alkotmányos alapom és így menjenek nekli a békekötésnek. Folytathatnám tovább, de most i?sak Antal István propagandaminiszter úr »Lássunk tisztán« jlelzésü röpiratára hivatkozom, amelyet borítékokban küldözgették meg. Ebben kifcel a miniszter úr, illetőleg a propaganda ügyi mi; nisztérium Varga Jenő volt magyarországi kommunista (népbiztos ellen és idézi a: »Háború és muntkásos.ztály«-ból azt a tételt... (Rajniss Ferenc közbeszól.) Elnök: Rajniss képviselő urat kérem, maradjon # csendben. Vaina Gábor: ....amely szerint először i« jóvátételt kell *izetniök az összes legyőzötteknek, így Magyarországnak is, másodszoir szakm[uíriká soknak kiell a jóvátételt fizetniök, vagyis ki keli küldeniök embereiket a Szovjietunió szétrombolt területeire- Ha ezeket a gyűléseket meg nem akadályozzák, ha ezt a szellemet le ülése 1943 decemher S-án, pénteken. 618 nem törik, akkor hiába küld ai propagandaügyi miniszter úr a másik oldalon ilyen röpira tokját, imiert ezeknek semmi céljuk) és értelmük nincs, mert azok az emberek, (akiknek szánták, úgysem kapják meg. (Rátz Kálmán: Gyuíszikáiintnak szólítják az embert a röpiratok ban!) Ne felejtsük el aßt sem, hogy Sztálin 1943 február 18-i titkos napiparancsábain azt moiidottas, hogy útjaink az angol szövetségesektől abbam a pillaniatban elvalniaiki, amikor miosítaiii szővetlslágeseink útijába államaik a mi végső céljaink eléréiséinéit. (

Feil

ki'ál ások a jobboldalon: Hangosabbatn!) Nem akarok a független kisgazdapárt memorandumával foglalkozni, de ez maga is egy olyan téma, aimielyet nagyon sokszor emlegettek és szóvátettek már. Ezi a memorandum vádtat eimei a kiatonla'i vezetőség ellein, amiely Bácskát visszaszerezte, kiáltó vádat emel a Bárdossy-kormláíny ellenes állást foglal a háborúból való kilépésünk mellett. (Gr. Serényi Miklós: Nyilt h/aizaárulás!) Hát ezefc mételyező írásoké Vagy, szövetségesei vagyunk a tengelyhaltalmakinaik, és akikor a győzelemért, életünk megmentéséért mindent felteszünk, vagy pedig hagyjuk ott a háborút, álljunk össze aiz angolokkal. Az államfő,' a nemzet, a törvényhozás egyöntetűleg döntöttek a szövetség mellett saját jól felfogott érdekükben. (Egy hang a baloldalon: Mikor döntöU a törvényhozásf - Szöllősi Jenő: Azt tudni kellene, hogy döntött! — Egy hang cl htil&ldalon: A háború metPett mikor döntött? — Szöllősi Jenő: Igenis tudomásul vette a hadüzenetet a törvényhozás!) Hogyan, fejlődhetett ez a propaganda, ez az izgatás i'liyen messze? Ezeik 'ai tények ko- molyan» fenyegetik memzieitünknek életbiztonságát, mert ez az agitáció napiéi-napra jobban mételyez. . T. Ház! Hivatkioizoml csak a rádióra és , a sajtóra. Az a rádió, amely két esztendővel ezelőtt megengedte, hogy m szociáldemokraták húsvéti szózatot indítsanak világgá, most *' közelmúltban »Emberek a politikában« címen egy cseveígé'st közölt Kocsisi Lásalótól. 'Leírja a iképviselíőház üléstermét, megemlékezik Tisza Istvánról, Teleki Pálról, a mostani házelniökről, a miniszterelnök úrról, a konmáinypárt és más pártok tagjairól... (Zaj.) Élniük: Csendet kérek képviselő urak. Vájna Gábor:... egészen eddig, a nemzeti szociailista vonalig. Peyer Károlyt és a kisgazdapárt tagijait névsizerint megnevezte. Mi végtelenül boldogok vagyunk, hogy a rádió ilyen formában nem hoz minket Peyer Károllyal egy nevezőre. T. Ház! Hogyan, lehessen! itt hangulatot, as hadsereg!, a nemzetvédelem melletti kiállást elérni, ha a cenzúra például megakadályozza aiz ilyen bátor és valóban isaükségesi tájékoztató cikk kiadását, mint amilíyen a »Franklin'Benjámin jóslata heteijesedik« című cikk. Százötven évvel ezelőtt Franklin Benjamin előlreiáttai azl {Egyesült Álflamqk etliz&idó&odását. Azt írta. hogy ha nem zárjuk ki a zsidókat az alkotmányból, kétszáz éven belüli olyan tömegekben özönlenek! az országba, hogy urainkká válnak, felfalnak, megváltoztatják kiormányformánfeat. amelyért pedig r annyi vériünlk omilott. (Zaj.) Ugyanicsaiki megírja azt is, hogy az Egyesült Államok •iétmilliónyi áüami tisztviselője 'közül 850.000 zsidó, Newi; Yorlk város tisztviselői közül 35.000 zsidó. B1-