Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

Az országgyűlés képviselőházának 350. ülése 1943 december 3-án, pénteken. 611 Vájna Gábor: .. .hogyan lehet az, hogy a zsi­dók így utat tudjanak törni a legmagasabb helyekig, ia vezető pozíciókig. Megérthetjük, hogy a 20—22 esztendő alatt, amely azóta el­telt, milyeini • könnyen tudtak pénzzel a kezük­ben az^ országot, a lelkeket megmételyezni. Áttérek most 'a zsidókérdés megoldatlan­sága folytán beállt szovjet- és augolbarátko­zásra és az ebből adódó Sztálin- és Churchill­várásra, arrai a nemzetközi szellemre, amely a hazafiasságot is csak az, ö szemszögükből engedélyezi. Az 1919 óta elteH két évtized alatt a ma­gyar földi fájdalma', a földkérdés megoldatlan­ságába kivándorlás, a .tőkehiány, az egyse, és az egyke, valamint a különbözői szociális kér­dések iái magyar földön, nyomorban tengődök ejgy részét megrázták és fellázították őket a tobzódás ellen. így jöttek létre tudatosan vagy tudat alaitt.isi ia külöulféle, nemzetiszocia­lista mozgalmak, — hiszen a nemzetiszocializ­mus már fcoreszime volt akkor Európában — így jött a Szálasi Ferenc (É jenzés* ki\ szélsőbal­oídadowJ által rendszerbe foglalt hungarista gondolat és a mi hungarista mozgalmunk. Érthető, hogy» hungaristái mozgalom! égi más nemzetiszocialista megmozdulások ellen a rendszer, mert előjogokról kellett volna le­mondania, azonnal meghozta a maga rendsza­bályait, a 3400-as rendeletet, -(Úgy van! Ügy van!) azután a rendőri felügyeletet, aiz inter­náló táborokat, a börtön- és fegyházbüntetése­ket, az állástól és kenyértől való megfosztást és a sajtócenzúra bevezetéséit olyan irányban, hogy a hallgatás propagandája érvényesül­hessen ott, ahol erre szükség! van. (Gr. Se­rényi Miklós: A zsidók nagy Örömére!) Minél jobban nyomnak el azonban egy mozgalmait, ha az a népi mozgalom, ha a föld­ből támad fel, annál nagyobb lesz az •ellenha­tás, ai reakció, A legfényesebben mutlaitta meg ezt az olasz példia. Pár holnappal ezelőtt foly tak le ott azob a, köaiisanert szomorú esemé­nyek. Mussoliniit] elfoghatták, fasisztákat be­börtönözhettek, meggyilkolhattak:, a pártot fél­ős zlalthiatit'ák, jelvényeket letéphettek!, de a mozgailmat megülni nem lehetett. (Ügy van! Úgy van! a, stëélsobaiïtiMmlmi.) Mussolini ki­szabadult és a mozgalom újból elfoglalta Olaiazországbaitii azt a helyet. — bár az árulás folytán sokait veszített — amelyen, azelőtt is állt. (Taps a széldobalútdafton) Rátérve a mi viszonylatalnkra, látom a sizociáldemoknaták támogatását a nyilasok el Jen, — hogy egyensúlyozzák: az országban az úgynevezett beír endet, és békességet, •— a kom­mün isitálkíniafci ,aj >^zocaiáldíomokratal • szakszerve zeteken és- iái szociáldemokratái párton! belüli előretörését, ,n, Petőfi-mozgalo'mmal és más notgáT-i eártok mozgolódását a demokrácia felé. Bartha; Albert független magva T- polgári pártjának alakulását é^i iFizervezkedését, aí szo­eiáldemokraták és >a kommunisták ma^yaror­szági pántjának összefogását a kisgazdán árt tal- a: pacra|c,ziti«izöv.e:tS'P , fí l s f el és. Bartha Albert dé­rnek na tap ár tiá val. Ezekntáni szomorúan álla­pítom meg» hogy a szociáldemokraták fáimogi»­tása milyen naev méretpket öltött az utóbbi években. Nyilván mindnyájan emlékszünk még ama : hogy két esztendővel ezelőtt a ma­gyar rádióban! aí szociáldemoiklriaták szózatot intézhettek tej miagyar^ néphez, hogy a falu pa­rasztjai isi hallják, müven 'nagyszerű maffyar emberek ők. Ugyanakkor nemzeti szocialista megmozdulásról egy szót éem lehetett szólni, nekünk soha nem adtak módot és alkalmat arra. hogy ezt mi is megtegyük. Vezetőképző tanfolyamokait állítottak, fel, valószínűleg kül­földi utasításra (Szöllősi Jenő: Agitátorképző­ket!): ezekről nem akarok most részletesebben beszélni, mert Szöllősi képviselőtársaim és a többi nemzeti szocialista! szónok, pártunk ré­széről, beszélt már erről. A Nyilaskeresztes 1 Párt érdekképviseleti remdfezer megalakítására kért engedélyt a belügyminiszteri um tói. Ezt 1943. június, hó 18-án 198.760 B.M. szám alatt el­utasították. A leventeifjúság továbbra is benn, maradt a szakszervezeteliibeui. Azt :a miniszterelnöki választ tehát, amelyet, a múltkor egy ilyen ­tárgyú interpellációra kaptunk, nem tudjuk semmikepwew stem tudomásul venn^ (Ügy van! a szeUőbaioldafrw.) mert nem tudjuk megér­teni, hogy a, magyar leventét délelőtt hazasze­retetre oktiatiákl, ugyanakkor azonban délután a ne'mzetköizi'péinrre neveljék ^ arrai. hogy fle dolerozz, sztlráikol i s/mhotáR nem kell a ha­záért nieaüialTii. E'/^khől *\ leventékből lesz a honvéd é«i a, honvéd éW«* a nagy mépi, nem­zeti közödéire* kell feláldozza. Hosryaín ál­dozza, fel élpitétl az a honvéd, b» ilyen társa* sás'ba kékülve, <s, F/aksZiervezetekbeo m-p«rrom­lik 1 ? AÍJ ilveni fiatalember kettéhasadt lélekkel vonul be katonának, úo-v mee'v ki » ha^cté^re'. (Gr. Serényi Miklós: Az cgé«z közvélemény megdöbbenéssel v*»tte ezt: jti választ!) Kérdem, ?i ^liniisztevptnök u^at: tudia-e azt, hogy a «zakswrvezptekbein lévők 60%-a kotmmunista* é*i zsidó 1 ? Ennek mannái fénve­sebbbizonyitlaka az. h nay ta val v 3 nfoqy kom­muTiisittíi öri'zipitiK^vételok alkalmával Budan-est 14 kierüM : pi kë^'il l^-tn^ífji «w választott elnököt vap'v titkárt: lot^'H-óztalak é« jop-eroV^ el is ítélték okét (S'yinillŐK í Jenő: Tessék- ehhez hoz­zászólni!) Kérdem: hol van a belüs'ymiuiszte' 1 úr, hol vani a cspndőrpétr. a rendőrjéé" és hol Vannak a honvédség illetékes szervei 1 . Nem az uiiamból szopom ezeket az adiato­kát. »1200 kommnniístát tartóztattak 1« Er­délyben«, írta 1943. február J2-én m azóta be­tiltott Pesti Uisáer. (Gr. Serényi Miklós: Hn­m^r kiengcedték őket!) Piacsek Istváni dr. 'ki­rályi ügyész vádbeszédét ismie^tette « lap: az 1200 gyanúsított között ott volt át, Kobn Hil­lel kolozsvári ügyvéd is akjt életfog-vtigtani szabadságvesztésre ítéltek,. Ö kiment Szovjet­Oroszországba Rákosi Mátyással és "Dimitrov val tárgyalni, kicsalt oda magyar parasztokat, egyetemi iffeikiat, megrontották a lelküket, azután idehaza kommunista agitációba kezd­tek, hoiay az országot felborítsáki Nem én mondom, hanem a királyi ügyész űr állította, lioigy amikor ISzovjetriOroiszországbóll vissza­jöttek, gynjtólapoík at hoztak magukkal, hogy » magyar föld' termését felgyújtsák 1 . (Rátz Kálmán: És mi lett?) Mindez moszkvai uta­sításra történt. Akkor adták ki azt az utasí: tást, — ugyancsak e szerint a tudósítás szerint — hogy a komjmiunisták lépjenek be a szociál­demo"ír!ata pártba és a szakszervezetekbe, mert ott nyuffodt^n szervezkedhetnek, ott lelmt Sztálinról. Marxról. Leninről és mindenféle kommunista—marxista kérdésről beszélni. Az előbb említettem, hogy ennek a párt­nak és. a- szakszervezeteknek 60 százalékai zsi­dó, éppen ezért állítom, hogy Peyer Károlyék már nem urai a szociáldemokrata pártnak és, a szakszervezeteknek (Ügy van! tJgy va n t a, s®ékőb<itoldé?on.), ott már 1941 óta a kommu­83*

Next

/
Thumbnails
Contents