Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
Az országgyűlés képviselőházának 350. ülése 1943 december 3-án, pénteken. 609 bad. Ez nem is fog többé'megismétlődni! A majdao hazatérőknek látniok kell, hogy egyek vagyunk velüik: ők mi és mi ők vagyunk. (ügy van! Ügy van!) Tudn'iok és érezmiöik kell nekik is, hogy csak mi együttesen képviseljük és alkotjuk Szent István birodalmát és ennnek a birodalomnak akkor van jelene, Ûe még inkább - jövője, íba ez mindenikinek egyforma 11 tudatábam, érzésében és meggy őződésébem él. T. Ház! A "harctérről hazatérő katona érzékeny mindieim vele történő antiszociális cselekménnyel szemben. Ügy ai gazdasági életben, mint a társadalom részéről megértésben kell részesülniök és az állam támogató hatalmát maguki mögött kell érezniök, amidőn a hadsereg fényes egyenruháját a szürke polgári ruhával, a ikiopott vagy foltos, egyszerű mUnkásruhával cserélik fel. (Ügy van! Úgy van!) T, Ház! A ma szociális relndelkeziései mag y haladást jelentenek a múlttal szemben, Ma már a büntető szanlkloió sem hiányzik, de a súlyosabb f eseteiket, a . visszaesést, a folytatólagos cselekményeket vétséggé kellene átminősíteni és magát atz eljárást is lehetőleg meg kellene gyorsítaini. A szociális rendelkezések megtartása nem magánjogi ügylet, amely i?sak a két félre tartozik, haneim ia rendelkezések megszegése esietén maga az állami a sértett és az államnak kötelessége fai megsértett jogrendet helyreállítani, neki érvényt szerezni akikor is, ha koinkrét panasz nem érkezik hozzá, de a sé» relém megtörténte más úton a hatóság tudó mására jut. T. Ház! A szociális sérelmek felett való bíráskíodást egy kézbe, mégpedig bírói kézbe kellene letenni és a közigazgatási hatóságok a hatáskörükben! észlelt bármely oldaliról, tehát a munkavállaló részéről elkövetett' sérelmeket is kötelesek lennének! a szociális ügyekben ítélkező bírósághoz áttenni további eljárás végett. Szerény véleményein szeirint az ilyen intézkedés nemcsak csökkentőén hatna az elbírálandó esetek számára, hametm a társadalmi biztonságot is erősen) növelné, amellett megkönynyítené a békegazdálkodásra való áttérés ^sok súlyos, nehéz gondját, mert miiijdenkire nézve lelki biztonságot nyújtana abban a'z. irányban, hogy az állam az ő hatalmává] jótékonyan őrködik az egyént felett. T. Ház! Mivel úgy látom és aDb«n a meggyőződés ben vágyóig hogy Kállay Miklós kormánya ezeknek az eszméknek és céloknak szolgálatában ált. és mindent elkövet arra, ho^y ezekben a súlyos időkben az ország jövő jet, boldogulását előmozdítsa és biztosítsa, a felhatalmazási javaslatot elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számk)S\cm üdvözik.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Vájna Gábor! Elnök: Vájna Gábor képviselő urat illeti a szó! Vájna Gábor: T. Ház! (Halljuli:! Halljuk! a szé sőbaioldalún.) Előttem szólott vitéz Lénárt igen t. képviselőtársam ama értékes szavaival, hogy a magyar föld nem lehet üzérkedés tárgya és azokkal a ténymegállapításaival, hogy a piengőértéktelenedési folyamat során bizonyos városi tőkék) is kimenekültek a falujba, amelyek felverik á földinek, a házhelynek az árát, teljesen egyetértünk, öz a mi elgondolásunk is. Azzal is egyeitértünk, amit képviselőtársunk a hadsereg, a honvédség leszerelése utáni időre vonatkozóan említett, hogy valóKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ XVIII. ban a honvédségnek; de nemzetünknek sem szabad még egyszer 1918-at megérni. T. Ház! Teljesen előlünk, itthon maradottaktól! függ most, hogy milyen lesz itthotn HJS ország szelleme, mert ha az ország szelleme az esetleges megpróbál tatásokat nem bírja elviselni, alkkor a hadsereg összeomlása éppúgy bekö vétkezhetik, mint 1918 október 31-én. Ez az, aminek) megakadályozásáért, — azt hiszem, igen kevesekrkivételével, — valamennyien harcolunk itt a Házban. Éppen azért, hogy ezek ia lehetőségek: be ne következhessenek, mindent elkövetünk & magunk résziéről, még akkor is, ha ez Számunkra személyi, vagy más áldozatba kerülne. Amidőn Szöllősi Jeinő képviselőtársam, mint pártunk vezérszónoka a kormánnyal szemben bejelentette bizalmatlanságunkat, egyben kifejtette mindazokiait az okokat, amelyeiket aiiaak megindokolására felhozott, hogy miért nem. tudjuk a kormánnyal szemben a bizalmat megszavazni. Én ezekre a részletkérdésekre ineni óhajtok! kfiitléjrni; ezeket, a keddi deklaráiciclban, mint említettem, Szöllősi képviselőtársunk mar felsorolta. A kormány ténykedését, amikor a képviselőházban a felhatalmiazást kéri, abból a szempontból vizsgálom, hogy az antikomintern- és háromhatalmi egyezmény végrehajtását, amelyhez nemzetünk és fajtánk érdekében csatlakoztunk, milyen értelemben és milyen mértékben gyakorolja és milyen mértékben gyakoroltatja alárendelt szerveivel, hatóságaival és, érdekeltségeivel. A külügyi vita során pártunk vezérszónoka bejelentette, hogy a kormánynak ezzel a hivatalos külpolitikai állásfoglalásával és vonalvezetésével egyetértünk. Itt azonban meg kell mindjárt állapítaniunfc azt, hogy a külpolitikai vonalvezetés nem ált összhangban a belpolitikával és lejgelőször is rá kell mutatnom arra a válaszra, amelyet Kállay miniszterelnök úr tói november 10-én elmondott két interpellációmra kaptam. Amikor egyrészt a szociáldemokrata párt és a szakszer vezetek feloszlatását, másrészt a leventeifjúságuak, ia magyar honvédség előiskolája tagjainak eltávolítását kértein a szakszervezetekből, a. miniszterelnök úr azt a választ adta, hogy mi alkotmányos és parlamentáris ország vagyuiak, itt minden párt szabadon fejtheti ki tevékenységét, amennyiben ea a nemzet érdekieivel nem ellenkezik. T. Ház! .Mai felszólal ásómban rá akarok mutatni arra, hogy a miniszterelnök úr vagy nincis, tájékozódva arról,. ami itt' az országban folyik és ez esetiben felelősségre vonandó a legszigorúbban a belügyminiszter úr és ha a belügy miniszter úr sem tudná, akkor a m. kir. államrendőrség, i?seindőrség és a honvédség illetékes szervei, vagy pedig ezek jelentettélk, hogy mi folyik itt. a belügyminiszter úr is tud róla, a miniszterelnök' úr is tudja, akkor pedig az egész egyetemes magyar kormány felelősséggel tartozik nemzetünkért, hogy egy ilyen 1918-as patkányforradalom megegy szer meg ine ismétlődhessen- (Ügy van! a szvlsőbaloMaion.) Vizsgálom a felhatalmazást abból a szempontból, is, hogy a kormány azoklat a nemzeti mozgalmakat és politikai pártokat, amelyek az antikomintern- és háromhatalmi egyezmléinyhiez való csatlakozás szigorú bázisán állanak, saját fadi és nemzeti jól felfogott érdekünkből támogatja-e ebben a munkájában, vagy hátráltatja-e, és vájjoin azokat, akik a háromhatalmi egyezmény ellem foglalnak állást és 83