Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

606 Az országgyűlés képviselőházának 350. von der.Marwitz vezénylete alatt, később va­lamivel keletebbre a Kárpátokban a Linsin­gen-hadiseregosoport és emlékeztetem" a t. Házat Fatlkenhayn hadseregének Erdélyt fel­szabadító offenzivájára. Ez volt a német fegy­verbarátság. És amidőn nálunk! kihullott a fegyver a kezekből, amidőn nálunk bekövet­kezett az összeomlás, hogyan fogadták az akkoriak^ hogyan fogadta Károlyi Mihály Maekensent, az ősz tábornokot, (Ügy van! Ügy vaml a szélsőbaloldalon.) akinek a ma­gyar haiza is annyit köszönhetett lés aki több harctéren döntő győzelmeket vívott ki a mar gyár haza felszabadítására, De kiállta a próbát Gömbös. Gyula külpo>­litikai orientációja a mai háborúban is. Ma a német hadsereg egyedül védi a vörös ko­loszus ellen egész Európát, (Ügy van!' Ügy vam! a szélsőbaltoidalon.) így szeretett hazán kat is. A Kárpátok távoli előterében ott áll őrt a német gránátos, A német gyermekek, asszonyok és aggok pedig otthon tűrik fog­csikorgatva, de elszántan az — igazán , mond­hatom — »'koriátlátni lehetőségek« országának, foisízforhomfbáit, (Horváth ,Gézai: Ez igaz!) amíg csak a visszaüt és órája be nem követ­kezik. (Vájna Gábor: D© el fog jönni!) Erre gondoljanak a pestiek, amikor minduntalan panaszkodnak. A nemzet öncélúsága megköveteli, hogy a ma egyáltalán! nem veszélyeztetett természetes, fogalmak és elcsépelt jelszavak hangoztatása helyett & kormány mindent negtegyena ma­gyar; haderő felszerelésének tökéletesítésére, hogy ott 'legyen à magyar szövetségesei olda­lam a magyar érdekeknek is miegfelélő európai döntésben és így' az új magyar jövő megalapí­tásában. Honivédellmi mjiniszter úr! Az egész ország bü'szfkién tekint a magyar haderőre! A kormányzattal szemben: az eljpadottak alapján fennálló bizalmatlanság folytán, a fel­hatalmazási javaslatot nlem fogadom el. (He­TfyeéUs és W'Os\'a s\zélsó%'iíot)dulkm. — Szónokot sokan udvêzliti.) Elnök: Szólásra következik 1 ? NySías Ferenc jegyző: vitéz Lén árt János! Elnök: vitéz Lénárt Jániosi képviselő urat illeti a szó'. vitéz Lénárt Jániois: T. Há,zi! Rövid felszó­lalásoimb'alni nem kívánok a politika általános 'kérdéseire kitérni, 'sőt nem ii& piolitikjai kérdés­ről beszéllek, hanem miivel háborús állapotban vagyunk, a, háborúvali kapcsolatban arról a kér­désrőfl! óh'aiitoikí rö'viden beszélni, hogy a háborús­erazdálkodás gépezetét hocyaoi lehet majd át­állítani a békebeli gazdálkodásra. Ez a pro­bléma másodlagos priobléma. mert a honvéde­lem után következik, de viszont háborús pro­bléma! átsért, mert már miolst, a háború tar­tama alatt míeg ktaíl tenni minden. intézkedést, hogy ezeknek hatása a békeidők 1 bekövetkezé­sekor azonnali érezhetővé váljék!. T. Ház! Ez a kerdesfkiomiolexus szociális, gazdasági, tárteiaida'lmi és poiitítei részekre oszlik és: e zeki együttesisége jelenti azt a, felada­tot, hogy aimikor a háború véget ér, a hadból hazatérteik, valamint a hadiiparban foglal­koztatott és ott' feleslegessé váló munkások, fizikaliak és szellemiek egyaránt minden na­íriyloíbb zökkenő nélkül a munka térségein-, a eéikipigaizdálködás' terein elhelyezhetők! légye­nek, keresetet találjanak. 'Ebből a nagy kértdéslkomplexumból is mindössze lkét neszt ragadoki ki éspedig a. gaz­ülése 1943 december «3-án, pénteken. dasági és szociális vonatkozású részt. A gaz­dásági rész a maigyfairi nemzet két nagy 1 terme­lési ágára és pedig a magyar mezőgazdaságra, valamint a mtaigyar iparra vonitkozik. A mező­gazdaság magatartása nem kétséges: már 1 most várja a hazatérőkéit, mert hiszen az ő munka­helyük egy részei üresen áll. illetőleg munka­nélküliséggel, küzd! a mezőgazdaság. De a ma­gyar, mezőgazdaság ezen túl is mindent meg fog tenni elhelyezésükre, mert hiszen; a: hábo­rús állapotok! hozzászoktatták ezt a termelési ágat ahhoz, hogy a termelést áldozatok árán is fenntartsa. A maigyair ipar, meggyőződésem szerint, már ai saját' jólfelfogott érdekében is, fogja vállalni az őti megillető nehéz szerepét; Kérdés azoiulban. hogy a magyar ipar, minden fejlett­sége m el lett is. képes lesiz-e arra, hogy a mező­' gazdaságbain! eilheilyezkedi nem tudókat, vala­mint az iparban fefaslegesisié válókat, száz szá­zalékig elhelyezze ég rendelkezik-e ehhez meg­felelő tiőkévet és myeirsiainyiaigokkail. A háborút^ követő időkben. előreláthatólag, a masnink erejére leszünk utalva a. iniemzetközi forgalom és árucsere megindulá«iqi ideiéig. Ezt a kérdést tehat tisztán saját erőink figyelem­bevételével kell bírálat tárgyává tenni. Az ipari tőkék megfe'-élő, vagy meg nem felelő volta kérdésében hivatkmznni az iparügyi mi­niszter úr nagykőn cericiójú költségyeitési be­szédének ©aria a. részére, nmei vb en kifej tette, hocv iá] maiffVar ipar tőkehiányban szemved és a hiánvzó tőkét a, mezőiffiazdaság fölözi tőkéié­ből 1 óhajtja, m ee-szeirezni : ez *. tőkehiány külömiösen akkiaír foenn éreztetni hlatását, hV' a békegazdálkodásra:' kell áttérni, mert. âz akkor bekövetkező verseny alkalmával, ,9 hitel útján me£i-~z p rzeft tőiké kamata megdrágítja majd a termelést. A miniszter úr fe^ti mesállflnításábÓl arra kell következtetnem, illetői ear azt kell m mn dá­mom, hogy À mas-v^r ipar mim den feüettséffo' és minden iószándéka mellett is ezidotazérint w slaját tőkéivel, & vaját erőivel eyenere ahhoz hoery ezt, a nemzet eiarveteme«, érdeket érintő naery feil adatot egészében elláthassa. Mid őri pn. dig fi mimiszteir úr a mezőgazdaiíátíí tőkéről bp«zé'lt, kétségtelen, b^p'v a mi&iarvar középo-z­tálvrai. a. magyar vidékire srondolt. . E°ry to­vábbi kérdési tehát i»s, vainon ez s -magyiur-'ko­zénoisztá.lv a rrtifii iam r^n^ezettsé«? m°ll^t kész és baTÍiandó-A fö 1 ^« tőkéit *% imr rend°l­lre/ésére bomaá^°uií Swei^ôn^ vé^mé"vem sve­rint ez most a Kor várhaitó. ha •feltételeztük »s/ hogy rpiridelkpzik á? 1 sziiksésre 5 ! to^ével. A kér­dés viláef*nsniv>!l> meífítélése érdekében vissza kell mercrniirik a® első.' világháborút közveilo­n-fi] raegelőző és "azután közvetlenül következő időkre. Az első világháború előtt — mint tudjuk — n. magyar közénosztály részityett vállalkozá­sokban, így különösen pénzintézetek alanítájsá­ban és : ai vidéki iíiitip^p+ieikí i^ esiak^pim kizárólag |»35 .Oittanlitőkekíbiől'ifiliaikíultkk f anélkül, hosrv bár­kinelkf vallabai isieszébei juHott volnál és, hogy ott többségi jogot gyakoroljon, illetőleg ilyeneket meajszerezzen. Az így befektetett tőkék — mint tudjuk — a 1 koirontairomlás következíében túl­nyomórészben elvesztek. Mivel ezek az inteze­tek részvény társasági formába p működtek, a részvényitoblbsegeket, ige-m csekély érték mel tett budapesti nagy intézetek szerezték meg. vagy pedig sorozató'» atapitloke felieimeilésekkel szerezitek maguktoak többségi részvényeket. Midőn a Vidéki intézetek újból megerősödtek,

Next

/
Thumbnails
Contents