Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
606 Az országgyűlés képviselőházának 350. von der.Marwitz vezénylete alatt, később valamivel keletebbre a Kárpátokban a Linsingen-hadiseregosoport és emlékeztetem" a t. Házat Fatlkenhayn hadseregének Erdélyt felszabadító offenzivájára. Ez volt a német fegyverbarátság. És amidőn nálunk! kihullott a fegyver a kezekből, amidőn nálunk bekövetkezett az összeomlás, hogyan fogadták az akkoriak^ hogyan fogadta Károlyi Mihály Maekensent, az ősz tábornokot, (Ügy van! Ügy vaml a szélsőbaloldalon.) akinek a magyar haiza is annyit köszönhetett lés aki több harctéren döntő győzelmeket vívott ki a mar gyár haza felszabadítására, De kiállta a próbát Gömbös. Gyula külpo>litikai orientációja a mai háborúban is. Ma a német hadsereg egyedül védi a vörös koloszus ellen egész Európát, (Ügy van!' Ügy vam! a szélsőbaltoidalon.) így szeretett hazán kat is. A Kárpátok távoli előterében ott áll őrt a német gránátos, A német gyermekek, asszonyok és aggok pedig otthon tűrik fogcsikorgatva, de elszántan az — igazán , mondhatom — »'koriátlátni lehetőségek« országának, foisízforhomfbáit, (Horváth ,Gézai: Ez igaz!) amíg csak a visszaüt és órája be nem következik. (Vájna Gábor: D© el fog jönni!) Erre gondoljanak a pestiek, amikor minduntalan panaszkodnak. A nemzet öncélúsága megköveteli, hogy a ma egyáltalán! nem veszélyeztetett természetes, fogalmak és elcsépelt jelszavak hangoztatása helyett & kormány mindent negtegyena magyar; haderő felszerelésének tökéletesítésére, hogy ott 'legyen à magyar szövetségesei oldalam a magyar érdekeknek is miegfelélő európai döntésben és így' az új magyar jövő megalapításában. Honivédellmi mjiniszter úr! Az egész ország bü'szfkién tekint a magyar haderőre! A kormányzattal szemben: az eljpadottak alapján fennálló bizalmatlanság folytán, a felhatalmazási javaslatot nlem fogadom el. (HeTfyeéUs és W'Os\'a s\zélsó%'iíot)dulkm. — Szónokot sokan udvêzliti.) Elnök: Szólásra következik 1 ? NySías Ferenc jegyző: vitéz Lén árt János! Elnök: vitéz Lénárt Jániosi képviselő urat illeti a szó'. vitéz Lénárt Jániois: T. Há,zi! Rövid felszólalásoimb'alni nem kívánok a politika általános 'kérdéseire kitérni, 'sőt nem ii& piolitikjai kérdésről beszéllek, hanem miivel háborús állapotban vagyunk, a, háborúvali kapcsolatban arról a kérdésrőfl! óh'aiitoikí rö'viden beszélni, hogy a háborúserazdálkodás gépezetét hocyaoi lehet majd átállítani a békebeli gazdálkodásra. Ez a probléma másodlagos priobléma. mert a honvédelem után következik, de viszont háborús probléma! átsért, mert már miolst, a háború tartama alatt míeg ktaíl tenni minden. intézkedést, hogy ezeknek hatása a békeidők 1 bekövetkezésekor azonnali érezhetővé váljék!. T. Ház! Ez a kerdesfkiomiolexus szociális, gazdasági, tárteiaida'lmi és poiitítei részekre oszlik és: e zeki együttesisége jelenti azt a, feladatot, hogy aimikor a háború véget ér, a hadból hazatérteik, valamint a hadiiparban foglalkoztatott és ott' feleslegessé váló munkások, fizikaliak és szellemiek egyaránt minden naíriyloíbb zökkenő nélkül a munka térségein-, a eéikipigaizdálködás' terein elhelyezhetők! légyenek, keresetet találjanak. 'Ebből a nagy kértdéslkomplexumból is mindössze lkét neszt ragadoki ki éspedig a. gazülése 1943 december «3-án, pénteken. dasági és szociális vonatkozású részt. A gazdásági rész a maigyfairi nemzet két nagy 1 termelési ágára és pedig a magyar mezőgazdaságra, valamint a mtaigyar iparra vonitkozik. A mezőgazdaság magatartása nem kétséges: már 1 most várja a hazatérőkéit, mert hiszen az ő munkahelyük egy részei üresen áll. illetőleg munkanélküliséggel, küzd! a mezőgazdaság. De a magyar, mezőgazdaság ezen túl is mindent meg fog tenni elhelyezésükre, mert hiszen; a: háborús állapotok! hozzászoktatták ezt a termelési ágat ahhoz, hogy a termelést áldozatok árán is fenntartsa. A maigyair ipar, meggyőződésem szerint, már ai saját' jólfelfogott érdekében is, fogja vállalni az őti megillető nehéz szerepét; Kérdés azoiulban. hogy a magyar ipar, minden fejlettsége m el lett is. képes lesiz-e arra, hogy a mező' gazdaságbain! eilheilyezkedi nem tudókat, valamint az iparban fefaslegesisié válókat, száz százalékig elhelyezze ég rendelkezik-e ehhez megfelelő tiőkévet és myeirsiainyiaigokkail. A háborút^ követő időkben. előreláthatólag, a masnink erejére leszünk utalva a. iniemzetközi forgalom és árucsere megindulá«iqi ideiéig. Ezt a kérdést tehat tisztán saját erőink figyelembevételével kell bírálat tárgyává tenni. Az ipari tőkék megfe'-élő, vagy meg nem felelő volta kérdésében hivatkmznni az iparügyi miniszter úr nagykőn cericiójú költségyeitési beszédének ©aria a. részére, nmei vb en kifej tette, hocv iá] maiffVar ipar tőkehiányban szemved és a hiánvzó tőkét a, mezőiffiazdaság fölözi tőkéiéből 1 óhajtja, m ee-szeirezni : ez *. tőkehiány külömiösen akkiaír foenn éreztetni hlatását, hV' a békegazdálkodásra:' kell áttérni, mert. âz akkor bekövetkező verseny alkalmával, ,9 hitel útján me£i-~z p rzeft tőiké kamata megdrágítja majd a termelést. A miniszter úr fe^ti mesállflnításábÓl arra kell következtetnem, illetői ear azt kell m mn dámom, hogy À mas-v^r ipar mim den feüettséffo' és minden iószándéka mellett is ezidotazérint w slaját tőkéivel, & vaját erőivel eyenere ahhoz hoery ezt, a nemzet eiarveteme«, érdeket érintő naery feil adatot egészében elláthassa. Mid őri pn. dig fi mimiszteir úr a mezőgazdaiíátíí tőkéről bp«zé'lt, kétségtelen, b^p'v a mi&iarvar középo-ztálvrai. a. magyar vidékire srondolt. . E°ry további kérdési tehát i»s, vainon ez s -magyiur-'kozénoisztá.lv a rrtifii iam r^n^ezettsé«? m°ll^t kész és baTÍiandó-A fö 1 ^« tőkéit *% imr rend°llre/ésére bomaá^°uií Swei^ôn^ vé^mé"vem sverint ez most a Kor várhaitó. ha •feltételeztük »s/ hogy rpiridelkpzik á? 1 sziiksésre 5 ! to^ével. A kérdés viláef*nsniv>!l> meífítélése érdekében vissza kell mercrniirik a® első.' világháborút közveilon-fi] raegelőző és "azután közvetlenül következő időkre. Az első világháború előtt — mint tudjuk — n. magyar közénosztály részityett vállalkozásokban, így különösen pénzintézetek alanítájsában és : ai vidéki iíiitip^p+ieikí i^ esiak^pim kizárólag |»35 .Oittanlitőkekíbiől'ifiliaikíultkk f anélkül, hosrv bárkinelkf vallabai isieszébei juHott volnál és, hogy ott többségi jogot gyakoroljon, illetőleg ilyeneket meajszerezzen. Az így befektetett tőkék — mint tudjuk — a 1 koirontairomlás következíében túlnyomórészben elvesztek. Mivel ezek az intezetek részvény társasági formába p működtek, a részvényitoblbsegeket, ige-m csekély érték mel tett budapesti nagy intézetek szerezték meg. vagy pedig sorozató'» atapitloke felieimeilésekkel szerezitek maguktoak többségi részvényeket. Midőn a Vidéki intézetek újból megerősödtek,
